A zöldséges, a kiművelt és a botanikus: Gyümölcs vagy zöldség a paradicsom?

A paradicsom zöldségek, illetve gyümölcsök közé való besorolásáról időnként fel-fellángol egy kis vita. Nem mintha nem lenne mindegy, hogy mi a pontos besorolása, ha a lecsóba keresünk sokat és olcsót, vagy a salátába zamatosat, februárban fóliásat vagy nyáron a saját kertünkben beérettet, esetleg a gyereknek – vagy magunknak, mert magunkat is szeretjük – vegyszermenteset. Ilyenkor általában keveseknek jut eszébe, hogy Linné rendszertanán gondolkozzanak.

Egy biztos: a paradicsom a burgonyával rokonságban áll, a krumpli esetében azonban nincsenek kételyeink a besorolást illetően.

Honnan ered a paradicsom esetében a bizonytalanság?

A zavart az okozhatja, hogy a zöldség nem botanikai kategória, hanem konyhai kifejezés. Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy bár a termés és a gyümölcs szavaknak létezik tudományos meghatározása, de a gyümölcs kifejezést is jellemzően kulináris szövegkörnyezetben használjuk, nem tudományosban – kivéve, ha az Agrárkutató Intézet főmunkatársai vagyunk és épp tudományos cikkeket írunk.

Mondhatnánk, hogy országonként és kultúránként is eltérő lehet, hogy ki minek tartja, de még ebben sincs egyetétés. Az USA-ban például

New Jersey állam hivatalos zöldsége és Arkansas hivatalos gyümölcse a paradicsom.

Mi a zöldség és mi a gyümölcs?

Mivel pontos magyarázat nincs rá, ezért zöldség az, amit a többség annak tart. A meghatározás történhet a növény vagy termés felépítése, termesztési módja, felhasználása és íze alapján is.

Gyümölcsnek általában az ehető, leginkább fás növényekről szedett terméseket hívjuk, és inkább édes ízt társítunk hozzájuk. Egy másik megközelítés szerint a gyümölcsöket nyersen, míg a zöldségeket inkább feldolgozva esszük – bár ezt az utóbbi években begyűrűzött zöldségturmixfgyasztó és nyers vegán szokások jócskán átírták. De hová tegyük a fűízű dinnyét? (Válasz: a komposztra vagy a kukába.) A mézédes sütőtököt? A józan ész ilyenkor felülkerekedk a vélt vagy valós jólértesültségen, és senkinek nem jut eszébe paradicsomot sem szeletelni a gyümölcssalátába.

Bizonyára észrevették, hogy egzakt válasz nem született a felvetett kérdésre. A nyelv rugalmas, használják csak azt a kifejezést, ami tetszik – kivéve, ha botanikust várnak vacsorára. És hagyják élni a másik véleményt hangoztatók táborát is. Létezik olyan, hogy valami igaz, és az ellenkezője is.