Gránátalma, a misztikus gyümölcs: A gránátalma a tányéron túl

Az egyik első ismert “vörösbor”

Létezik-e közhelyesebb történetkezdés, mintsem azzal indítani, hogy már az ókori egyiptomiak is… Pedig most kénytelenek vagyunk, hiszen a legendás birodalomban nagyra tartották a nemes piros gyümölcsöt. Ma már nem ilyen kontextusban jut eszünkbe ez az antioxidánsairól híres gyümölcs, de az ókori egyiptomiak a levét megerjesztve előszeretettel fogyasztották bor formájában, héjából pedig a bőr festésére szolgáló sárga festékanyagot nyertek ki.

Skarlátvörös virágaiért nem csak a kertészek rajongtak, de csokorba kötve a különféle rituális áldozatbemutatások fontos kelléke is volt. A növény különböző részeinek gyógyászati jelentőségét ugyan hamar felismerték, ám a gránátalmát elsősorban a szexualitással hozták kapcsolatba.

Hiába, a gyümölcsben rejtőző sok-sok magocska beindítja az ember asszociációs készségét.

A zsidóság esete a gránátalmával

A gránátalma a Tóra szerint egyike Izrael 7 fő étkének: az árpa, a szőlő, a füge, a datolya és az olívabogyó mellett. A zsidó hagyományban mindemellett a szerelem és a termékenység szimbóluma is a gyümölcs: „Mint a karmazsin cérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed a te fátyolod alatt.” (Énekek éneke 4:3). A pészáchi széder egyik szimbolikus eledele, és a zsidó zsinagógai újév (rós hásáná) második éjszakáján gyakran fogyasztják, s áldást mondanak az „új gyümölcsre”.

A legendás 613 almamag

Gyakran mondják, hogy a gránátalmának pontosan 613 magja van, s ez a szám megegyezik a Bibliában rendelt 613 parancsolattal. S bár a gránátalmának valóban sok magja van, a mágikusnak tűnő állítás természetesen nem fedi a valóságot.

Az egymillió dolláros gránátalma

Pár éve fedeztek fel egy első századi júdeai ezüstpénzérmét, aminek egyik oldala gránátalmát ábrázol. A sékel e különlegesen ritka példánya egy New York-i árverésen kelt el több mint 1 millió dollárért.

A magyar népi díszítőművészetben

A gránátalma Magyarországon sem újkeletű: oszmán-török, illetve más balkáni kereskedők hozták magukkal a Kárpát-medencébe. Ennek tudatában már nem annyira meglepő, hogy népművészetünk igen gyakori és változatos formában felbukkanó díszítőeleme. Ezeken az ábrázolásokon a kerek, ovális vagy csepp alakú magokat csipkézett vagy virágszirmokból álló burok foglalja be. Nem csupán hímzéseken (ahogy a tákosi református templom oltárterítőjén), de például famunkákon is felfedezhető. Az erdélyi népművészek aranyalmaként, míg Kalocsa környékén tüskös rózsaként ismerik a motívumot.