Hirdetés
Hirdetés

Gordon Ramsay és a kecske: Meglátta, meglőtte, hazavitte...

SZERZŐ: Méhész Zsuzsa
2019. augusztus 1.
Botrány van! Gordon Ramsay túllőtt a célon. Vagyis pont nem ez történt. Emberünk Új-Zélandon lelőtt egy vadkecskét, mire az internet népe egyhangú azonnal ítélő bíróságként deresre húzta a neves séfet. Itt vége is lehetne a beszámolónknak az esetről, de úgy elgondolkodtatott minket a jelenség, hogy azt szeretnénk, olvasóink is álljanak meg egy pillanatra. 
Hirdetés

Gordon Ramsay új sorozatát Új utakon (Uncharted) címmel a National Geographic forgatta. A séf a világ érdekes népeit mutatja be a konyhájukon keresztül, antropológiai megközelítésben. A beharangozó szerint Ramsay új ízeket és inspirációkat keres Perutól Új-Zélandig és Marokkótól Hawaii-ig. A júliusban indult sorozatból megtudhatjuk, mit tanulhat egy skót mesterszakács az inkáktól, a berberektől vagy épp a maoriktól. 

Bourdain halála után megüresedett a társadalmi kérdések iránt is érdeklődő, a mélyebb összefüggésekre is válaszokat kereső utazó celebséf szerepe. A rést betöltendő az ősi kultúrák, szokások, a természeti környezet és a konyhák kapcsolatát bemutató sorozat készítői az egyébként is ellentmondásos szakácsban láttak annyi fantáziát, hogy a képernyő elé képes szegezni a nézőket. 

Hirdetés

„Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam” – mondta egykor Hollywood első számú notórius férjhezmenő dívája, Gábor Zsazsa. Lehet, hogy ez a recept emelni fogja a NatGeo nézettségét is. Ha a jól fényképezett, látványos képek és a világszerte ismert főszereplő nem volna elég, egy jó kis botrány sokat emelhet az ismertségen. Ehhez elég volt annyit tenni, hogy Ramsay Új-Zéland mesébe illő hegyvidékén egy helyi vadásszal elmegy alapanyagot keresni a vacsorához, amit majd Monique Fiso séffel elkészítenek. És lő egy kecskét.

A vadon élő jószágok a 18. században kerültek a szigetre, ahol aztán úgy elszaporodtak, hogy ma már kártevőként tartják őket számon, komoly veszélyt jelentve az őshonos vegetációra. A kiwik a vadászatukkal próbálják tartani a biológiai egyensúlyt. 

Haláltusa, felkavaró képek és véres kezek, véres belek nélkül vehették a nézők tudomásul, hogy lesz aznap mit ennie a stábnak. Az egyik jelenetben Ramsay céloz és lő, a másikban már készül a vacsora. Ám az internet népe olyan felháborodáshullámot indított el, mint amit anno Bourdain kapott az állatvédőktől, amikor megpróbálta a húsevő valóságot bemutatni. Az állatvédők és a vegák tomboltak, a film eközben elnyert egy csomó díjat. Ramsay is kapott már egy vadászjelenet miatt korábban. Egyébként is megosztja a nézők véleményét, de soha, egyetlen örjöngő dühkitőrése sem váltott ki annyi szélsőséges reakciót az emberekből, mint amikor egy vadra fogta a fegyverét.

Miért kellett ennek az állatnak elpusztulnia? Röviden azért, hogy legyen mit enni. Be lehetett volna térni a benzinkútra is hot-dogozni, de abból nem lehet lebilincselő sorozatot forgatni. Valóban nem egy szupermarket sorai közt tolja Ramsay a bevásárlókosarát, hanem az erdőben bolyongva mutogatja neki Monique Fiso a soha nem látott, vadon termő, de ehető növényeket. A maorik halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, a hegyek, erdők, folyók és az óceán táplálták őket. Ez egy eléggé nehezen megkerülhető ez a tény, ha valaki a maori konyha hagyományait szeretné bemutatni. A kecskét az erdőben talált fukszia bogyójából készült csatnival szolgálták fel végül. 

Hirdetés

A hozzászólók nagy részének ebből annyi jött le, hogy a National Geographic hatásvadász módon hasznot húz az ártatlan állatok értelmetlen pusztulásából. Valóságos gyűlöletzuhatag érte el Ramsay-t és a csatornát, többen megfogadták, hogy soha többé nem lesznek kíváncsiak egyikükre sem. 

A gond csak az, hogy nem a valós problémát észlelték a nézők. A sorozatban Gordon Ramsay szerepe ugyanis egy kicsit elrajzolt. Róla szól itt minden.

Ha a cél az, hogy hitelesen mutasson be ma még fellelhető, ősi kultúrákat az ételeiken keresztül, akkor lehet, hogy nem akcióhőshöz hasonlóan kellene motoroztatni, lasszóztatni vagy egy magas mangófára mászva, esetleg a természet gyermekeként bemutatni Ramsay-t, egy kicsit zavarosan keverve Bourdain és Crocodile Dundee személyiségét.

Az világos, hogy a néző figyelmét egyre nehezebb lekötni, de talán nem Ramsay egójának legyezgetése a legfontosabb ilyen téma esetén. Főleg, hogy nem tűnik sem nagyon felkészültnek, sem nagyon hitelesnek ebben a minőségében.

Ha a National Geographic egy olyan sorozatot szeretett volna forgatni, ami túlmegy a szép képek és a képeslapra kívánkozó, látványos tájak, illetve az érdekesen élő emberek felületes bemutatásának szintjén, akkor talán ezt először Ramsay-vel kellett volna közölniük. Vagy olyan személyt választani központi szereplőnek, aki nemcsak jó és tapasztalt séf, világlátott ember, de a humán vonatkozásokra és a mélyebb mondanivalóra is fogékony. A NatGeo ezen alkalommal egy híres turistát – és nem egy híres tudóst, felfedezőt, humanistát vagy gondolkodót – küldött el a világ legszebb tájaira. Ramsay egy séf, aki belecsöppent egy utazós műsorba, és nem egy összetetten gondolkodó, felfedező szemléletű utazó, aki mellesleg szakács képzettséggel is rendelkezik. Ez hatalmas különbség. 

A National Geographic magát mértékadónak tartja a tudomány, a felfedezés és a kaland területén. A csatorna tudósai, fotósai, újságírói és filmkészítői azért dolgoznak, hogy közel vigyenek minket a világ legfontosabb történeteihez – és a lehetetlen határaihoz.” Csupán az a kérdésünk, hogy ez a sorozat most véletlenül sikerült ilyenre, vagy a készítők pontosan tudták, hogy a nézőknek elég a kenyér és a cirkusz?

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram