A Fekete-tengerre néző Pontus-hegység lejtőin fekvő, ősi Giresun város lenyűgöző tengerparti látképéről és drámai hegyvidéki tájairól ismert. Azonban nevét mindezeken felül leginkább a magas minőségű mogyoró tette híressé.
A világ mogyoró termelésének több mint 72%-a Törökországból származik, és ezeknek körülbelül 60%-a a Giresun környéki kelet-fekete-tengeri régióból kerül ki. A mogyoró termesztés hagyománya több ezer évre nyúlik vissza. Hérodotosz, az ókori Görögország híres „atyja” már az i. e. 5. században említést tett a törökországi mogyoró bőségéről. Az 1400-as évektől kezdve Giresunból és a környező kelet-fekete-tengeri régióból származó mogyorót Európába és azon túlra is importálták.
A BBC Discovering the World's Table című műsora feltérképezte Törökországot, hogy minél többet tudjon meg erről az édes dióféléről. Mielőtt egy adag mogyoró, például a Nutella üvegébe kerülne, útját Törökországban kezdi meg. Giresunban a mogyorótermesztést hagyományosan a nők végzik, és manapság a nők egyre inkább átveszik a mogyoró termékek – például a különböző csokoládé termékek – előállításának és értékesítésének feladatát is. A múltban a mogyorót gyakran exportálták külföldre, hogy aztán végül visszakerüljön Törökországba csokoládé vagy akár kenhető édesség formájában. Az olyan vállalkozások, mint a Home of the Hazelnut - amelyet három nővér vezet, akiknek családja nagy múlttal rendelkezik a helyi mogyoróiparban - változást hozhatnak ezen a téren is.
„Ebben a régióban a mogyorótermékek 80%-át a nők dolgozzák fel” – mondta Sayari Sungur, a vállalat egyik tulajdonosa és társalapítója a Discovering the World's Table műsorvezetőjének, Nick Kweknek. „Mindig a nők voltak a legjobbak abban, hogy gondoskodjanak ezekről a diófélékről - mind a földeken, mind a kertekben. Most azt szeretnénk elérni, hogy ezek a nők ne csak a termelői, hanem döntéshozói szerepben is élen járjanak.”
A Home of the Hazelnut kilenc évvel ezelőtt indult és Giresun ősi hagyományainak ápolása mellett példaként szolgál a helyi nők újabb generációja számára is. Sungur büszke családja sikerére, és arra, ez hogyan inspirált a környéken élő más nőket us saját vállalkozásaik elindítására. „Most, hogy sok nő látja, mennyire értékes ez a termék, egyre többen és öntudatosabban vágnak bele a termelésbe. Szerintem ez fenomenális.” – mondta a BBC-nek.
Bár Törökország mogyoróipara továbbra is virágzik, a veszélyek itt is jelen vannak. Ahogyan sok más helyen a világban, úgy az ország mogyorófa- és cserjetermesztésének körülményei is veszélybe kerültek a környezeti változások miatt. Az éghajlatváltozás nagy hatással van a termés minőségére, hiszen több párát és kártevők áramlását okozva, amelyek mindegyike gátolhatja és elpusztíthatja a mogyorónövényeket.
„Ahogy az éghajlat változott, az utolsó három-négy évben új kártevők jelentek meg” – ismertette Dr. Sebahat K. Ozman-Sullivan, a növényvédelmi tudós- és mogyorótermelő, aki Giresunban nőtt fel. „Ez nagy problémát jelent, mert sok növényt megtámadnak. Ráadásul, ha magas páratartalom van, akkor azzal egyidőben a lisztharmatos betegség is megjelenik.” – tette hozzá, kifejtve, hogy a mogyoró a szárazabb éghajlaton fejlődik a legjobban.
Ozman-Sullivan attól tart, hogy a helyi kísérletek, amelyek célja a kártevők elterjedésének megfékezése, valójában több kárt okoznak, mint hasznot. „Az emberek peszticideket használnak, de ez nem jó, mert sok mikroorganizmus él a talajban, és nekünk őket is életben kell tartanunk” – magyarázta.
A giresuni mogyorótermelők rendkívül büszkék sajátos hegyvidéki és tengerparti ökoszisztémájukból származó termésükre. Sokan, mint Ozman-Sullivan, eltökéltek abban, hogy megvédjék ezt az örökséget, és biztosítsák a tradíció fennmaradását a jövő generációi számára. „Azt szeretnénk, hogy továbbra is mogyorót termeljünk ezen a gyönyörű tájon” – tette hozzá.
Forrás: bbc.com
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.