Hirdetés
Hirdetés

Gianni a mirtuszok szigetéről, Szardíniáról mesél

SZERZŐ: DiningGuide
2017. július 9.
Sokan vannak, akiknek a szardínia szó hallatára már nem csak az olajoshal jut eszébe, hanem a mirtuszoktól illatozó Szardínia szigete is. Szardínia izgalmas, egy kicsit félreértett is – Gianni elmeséli, miért. Szardínia nem csak Portobello, Porto Rotondo városát, a Korzika és Szardínia közti La Maddalena szigetét, vagyis a drágább luxushelyeket jelenti. Lehet kedvezőbb áron is […]
Hirdetés

Sokan vannak, akiknek a szardínia szó hallatára már nem csak az olajoshal jut eszébe, hanem a mirtuszoktól illatozó Szardínia szigete is. Szardínia izgalmas, egy kicsit félreértett is – Gianni elmeséli, miért.
Szardínia nem csak Portobello, Porto Rotondo városát, a Korzika és Szardínia közti La Maddalena szigetét, vagyis a drágább luxushelyeket jelenti. Lehet kedvezőbb áron is a szigeten pihenni, amire az áprilistól október végéig terjedő időszak a legideálisabb. Mi Budapestről repülővel utaztunk Algheroba, ahonnan 150 kilométerre, délre, egy kis félszigeten fekszik a szörfösök paradicsoma, Capo Mannu.
Meglepően hangzik, de a szardíniai őslakosok utálják a tengert, és nem szeretik a halat sem. Ők a sziget belsejében laknak, és hagyományosan pásztorkodással, birka- és kecsketenyésztéssel, sertéstartással foglalkoznak. Évezredes életmódjuk miatt is jobban szeretik a bárányt, kecskegidát, malacot, mint a tenger gyümölcseit.
goat sardinia
Pont ezért nem véletlen, hogy a sziget fővárosában, Cagliariban is alig néhány évtizede nyitották csak meg az első haléttermet, amiből viszont mára nagyon sok lett. Az igazi, tradicionális Szardínia a hegyeket és az erdőket, a legelőket és a nyájakat, a pásztorok csendes, magányos életét jelenti, részben még ma is. A nyugati parton pedig ebből sokkal többet meg lehet tapasztalni, mint a másik oldalon.

Szardínia és a languszta

A szardíniaiak, vagy másként szólva, a szárdok (Sardi), akik inkább „szárazföldiek”, és a sziget belsejében élnek, ma is egy archaikus, talán a latinra emlékeztető nyelvet beszélnek, ahogy a tengerpartok bevándorolt, keverék lakossága is sokat megőrzött a múltból. A szardíniaiak utálják a tengert, ezért azt meghagyták azt az évszázadok során bevándorló genovai, nápolyi, szicíliai, arab és katalán halászoknak, hajósoknak, akik közül a szigeten élő katalánok nyelvében ma is egy érdekes, 13. századi katalán dialektust lehet felfedezni.

Ez a sokszínűség az ételekben és az ételek nevében is tükröződik. A hallevesre használt burrida és ciuppin a genovaiak nyelvjárásából került a szigetre. A cassola a nápolyiakra utal.

Így aztán, aki Szardínián hallevest akar enni, sokféle érdekes hatással találkozhat. A szicíliai tonhalhalászokkal terjedt el a tészta vagy rizs ízesítésre használt, szárított préselt halikra, a buttariga (bottarga). Az osztrigát és a tengeri sünt ők is nyersen fogyasztják, a polipot főzik és olívaolajjal, citrommal vagy ecettel, fokhagymával, petrezselyemmel ízesítik. A kagylókat fehérborban, sáfránnyal is készítik, az apróhalakat sütik és bundáznak is.

Bottarga (Radobera / Wikipedia)


Ha Szardínia szigetén jártok, ne feledkezzetek el a langusztáról, ami a tengerpartokon egy híres helyi fogás. Előtte lehetőleg ne egyetek semmilyet, hogy az ízét még inkább élvezni tudjátok! A languszta 800-1000 g között a legideálisabb méretű, és a helyiek általában 25-30 percig főzik tengervízben, de persze grillezhetjük is, ha úgy jobban szeretjük. A katalán módra készült languszta (Aragosta alla Catalana) paradicsommal és hagymával készül, és nagyon lényeges, hogy a languszta finom levét is belecsorgatják.

Aragosta alla Catalana (Forrás: Instagram)

  • Jó tanács! Ha langusztát rendeltek, akkor a szószt a languszta húsától külön rendeljétek, mert előfordulhat, hogy a szószba a drágább languszta húsa helyett az olcsóbb, a langusztára hasonlító ízű és színű ördöghal húsát keverik.

Szardínia és a húsok

Ahogy írtam, a szárdok a húst szeretik, a szabad tűzön grillezett bárányt, esetleg kecskegidát vagy a malacot. Van egy érdekes sütési módjuk, amikor az állatot a földbe temetik, és fölötte gyújtanak tüzet.

Azt mesélik, hogy régen sok volt a szigeten az állatlopás, és a lopott állatokat úgy rejtették el és főzték is meg, hogy gödröt ástak, mirtusszal kibélelték

...beletették a megnyúzott, előkészített állatot, újabb mirtuszágakat tettek rá, és betemették, majd a gödör fölé nagy tüzet raktak, és körbeülték. Ha pedig a zsandárok jöttek, úgy tettek, mint akik semmiről sem tudnak, és ártatlanok az állatlopásban, miközben tőlük egy méterre, a földben sült a hús.
Népszerű húsétel a főtt juh, bárány is krumplival, hagymával. A malacot félben sütik és nagyon szeretik a pofahúst, általában a fejhúst. Túl sok fűszert nem használnak. Az állatokat besózzák, majd a grillezés során a tüzelőnek használt fa füstje ízesít, például a mirtusz vagy a boróka. A sült hús is kerülhet mirtuszcsomagolásba, és akkor átjárhatja ez a Szardíniára jellemző, egyedülálló, különleges fűszeríz és -illat az ételt. Kevesen tudják, de Szardínia nagy parafadugógyártó is, és a parafából tálakat is készítenek, amin tálalnak. Ez az ottani „fatányéros”.

Forrás: Pinterest

Szardínia és a kenyér, sajt

Szardínia jó búzatermő régió, ahol a pásztorfalvakban régen hónapokra egyedül maradt nők inkább voltak pékek, mint szakácsok

mert az állatokat a férfiak sütötték, a kenyeret hozzá viszont a nők. Minden falunak volt és van hagyományos kenyere, süteménye, amiből aztán a szigeten több százféle is lett. A legtipikusabb, hagyományos, kerek szardíniai laposkenyér féle a ropogós, vékony pane carasau, amit az olaszok a „zenélő” hangja miatt carte di musica néven emlegetnek. Nagyon sok süteményük van. Ezeket általában mandulával, citrommal, narancsvirággal, vaníliával, jázminvízzel, ánizzsal, mézzel ízesítik. Vannak érdekes sajtos desszertek, mint az a töltött tészta, ravioli, amit juhtejből készült friss és érlelt, szárd pecorino sajt keverékével töltenek, és narancshéjjal, mézzel ízesítenek.

Pane carasau (Forrás: Instagram)

  • Jó tanács! Ha a szigeten egy új tengerparti rész felfedezésére indultok, mindig vigyetek magatokkal napernyőt, naptejet és vizet! Jó tudni azt is, hogy a helyiek nem szeretik, ha a turisták köveket visznek haza emlékül, s különesen nem szeretik, ha kvarcköveket visznek el.

Szardínia gasztronómiai szempontból is izgalas, érdekes hely. Nagyon érdemes meglátogatni.
Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek, hogy „Olaszul l’enni jó!”!

Legyetek jók!
Gianni

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram