Hirdetés
Hirdetés

Gianni mesél: A húsvét Olaszországban

SZERZŐ: DiningGuide
2017. április 16.
Olaszországban a húsvét a legfontosabb ünnep, fontosabb még a karácsonynál is. Ahogy a karácsony, úgy a húsvéti is családi ünnep. A Pasquetta, másképpen Lunedi dell’Angelo, vagyis a húsvét hétfő nálunk is leginkább az utazás, a pihenés napja, aminek nagyon fontos eseménye a családi ebéd. Vannak nálunk is népszokások, hagyományok, de azért a igazából a gasztronómia, […]
Hirdetés

Olaszországban a húsvét a legfontosabb ünnep, fontosabb még a karácsonynál is. Ahogy a karácsony, úgy a húsvéti is családi ünnep. A Pasquetta, másképpen Lunedi dell’Angelo, vagyis a húsvét hétfő nálunk is leginkább az utazás, a pihenés napja, aminek nagyon fontos eseménye a családi ebéd.
Vannak nálunk is népszokások, hagyományok, de azért a igazából a gasztronómia, a húsvéti bárány, vagy délebbre, az erősebb ízű kecskegida az, ami a húsvét jellegzetessége, és nem a sertésből készülő sonka, a locsolkodás vízzel, vagy kölnivel, vagy a csokinyuszi. Ezek nálunk nincsenek.
A húsvétot természetesen a 40 napos böjt előzi meg, ahogy mindenütt a keresztény világban. A 40 napos böjt egyik étele a sajt, amit az egyház végül beengedett a böjti étrendbe, amivel aztán a sajt népszerűsége, elterjedése előtt is egyengette az utat. A húsvét előtti vasárnap neve nálunk nem virágvasárnap, hanem a pálmák vasárnapja (Dominica delle palme). Ilyenkor azok, akik tartják a vallásukat, barkaszentelőt tartanak, vagy pálmát, olajágat szentelnek, attól függően, hogy északon, vagy délen élnek. A megszentelt olajágat aztán a béke jeleként kiakasztják a lakásban.
Húsvéti csokitojás
A húsvéti szimbólumok mind a két országban, Olaszországban és Magyarországon is hasonlóak, akár a tojásról beszélünk, akár a bárányról, ami Jézus, „Isten báránya” közismert szimbóluma. Régen egyébként nálunk is elterjedtebb szokás volt az, hogy húsvétkor tojást festettünk, mint Magyarországon, de ez már kiment a divatból. Sokkal kényelmesebbek lettünk, és ma már boltban vásárolt csokitojásokat ajándékozunk a gyerekeknek.

Isten báránya
Olaszországban a húsvét elsősorban a jó ételekről és a húsvéti sült bárányról szól. Az ünnepi asztalra kerülő bárányoknak pedig nagyon sok köze van Magyarországhoz is, mert – nem tudom, hogy tudtátok-e? – a húsvéti magyar bárányok legnagyobb része, legalább 100 ezer húsvéti bárány megy minden évben Magyarországról Olaszországba. Ezeknek a 16-27 kilogrammos pecsenyebárányoknak pontosan Olaszország a fő piaca. A húsvéti menü, akárcsak a karácsonyi, régióról régióra, de mondhatjuk azt is, hogy házról házra változik, attól is függően, hogy mi a jellemző alapanyag arrafelé, de az biztos, hogy a bárány mindenütt kedvelt.
Húsvéti menük
Ha már húsvétkor sertés van az asztalon, például reggel, akkor a füstölt, kötözött sonka helyett nálunk a pancetta az, amivel inkább találkozhattok. Északon a főtt tojás is előfordulhat mellette, és még az is lehet, hogy a főtt tojás festett. Reggelire a szalámik is gyakoriak, és a különféle kenyerek. Lényeges, hogy ilyenkor a sokféle kenyér egy kicsit más felfogásban, stílusban készülhet, többféle alapanyagból, gazdagabban, mint a hétköznapokon, amivel éppen a húsvéti ünnep nagyszerűségét akarjuk kiemelni.

Az ebéd koronája, csúcsa mindig a sült bárány, amit otthon a sütőben készítünk el. Mindenféle körettel esszük, de az egyik érdekes, húsvétkor elterjedt körete a báránynak a borsó, valamint a spárga és articsóka. A bárányt Közép- és Dél-Olaszországban gyakran tojással és pecorino sajttal készítik el. A desszertek közül a leginkább ismert és elterjedt talán a mandulával, porcukorral megszórt, s ettől fehér Colomba, a szentlélekre emlékeztető, galamb formájú desszert. Ezt a Lombardiából származó süteményt is többféle variációban készítik el, azonban leggyakrabban tojáslikőr ízű krémmel töltik meg. A Pasticceria-ban, és mindenütt lehet kapni, egész Olaszországban. A Colomba-tésztájába szárított gyümölcsöket, narancsdarabokat is kevernek, amelyekről azt gondoljuk, hogy a szegénységre emlékeztet, mert a szegény emberek szárítva tették el a gyümölcsöt, hogy aztán majd húsvétkor a tésztába keverhessék. Az ugyancsak lombard édes focaccia is jellemző az ünnepre. Nálunk a húsvéti nyúl helyett a húsvéti galamb, a colomba terjedt el.

Locsolkodás
Nekem a magyar húsvét volt az a legérdekesebb ünnep, ami a legnagyobb újdonságot jelentette. Ezt az ünnepet vettem át legjobban Magyarországon, ezért aztán húsvét hétfőn – készüljenek rá az ismerőseim - én is vadul locsolkodni fogok.
Köszönöm, hogy elolvastátok, s ne feledjétek, hogy „Olaszul l’enni jó!”
Buona Pasqua! – Boldog Húsvétot!
Gianni

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram