A cannolo eredetileg a karneválok ünnepi süteménye volt Szicíliában, mára pedig mind a karneváli időszakot, mind Szicíliát kinőtte: ma már az olasz cukrászat egyik emblematikus desszertje szerte a világon.
A sütemény neve csövecskét jelent, de lehetséges, hogy arról az Olaszországban vadon növő óriás bambusznádról (Arundo donax) kapta a nevét, amit korábban a tésztahenger megformázására használtak.
Mint ahogyan a legtöbb olasz étel esetében, a cannolo sicilianónak is vitatott az eredete. Feltehetően a 10. században, vagyis az arab hódítás idején készítették el először. Egy romantikus eredettörténet szerint egy Palermo közeli, caltanissettai háremből származik, ahol a muzulmán nők keresztény társaiknak adták az isteni töltött sütemény receptjét.
A cannolo egy édes, ropogós tésztarolád, amit ricottás krémmel töltenek meg. Azért fogalmazok így, mert a ricottán kívül kerülhet még a krémbe fahéj, narancshéj, és nem szabad kihagyni belőle a Marsala likőrbort.
A sütemény két végére pedig kerülnie kell kandírozott gyümölcsnek (narancs vagy cseresznye), és a cannolo siciliano eredetiségére utal, ha a Szicília aranyaként számon tartott Bronte pisztáciával is megszórják.
Persze nem csak a szicíliai családok őrzik generációról generációra a saját cannolo receptjüket, Olaszország különböző régióiban több méretben is sütik a töltött csövecskéket. Palermo városában sütik a legkisebbeket, a cannulicchi ujjnyi vékony és alig néhány centi hosszúságú. Egy közkeletű vélemény szerint a legfinomabb cannolót Piana degli Albanesiben kapni, a szicíliai Palermo megyében.
A cannolo siciliano elkészítése nem egy gyors kis ujjgyakorlat. Napjainkban már az olasz háziasszonyok sem bajlódnak a tésztacső elkészítésével, ma már elterjedt, hogy készre sütve vásárolják meg. A tészta alapanyaga liszt, cukor és bor, amit gyúrás után fémcsőre tekernek, olajban kisütnek, majd megtöltik a ricottaalapú töltelékkel.
Ha van időnk, érdemes több tésztát is kisütni, mert a cannoli csövek akár három hétig is elállnak. Mivel itthon nem egyszerű beszerezni a cannoli formát, a tészta kisütésére tökéletesen megfelelnek a hazai hab- vagy sajtroló formák. De ha ezek sincsenek a konyhánkban, akkor egy praktikus megoldás, ha az alufólia papírhengerét vágjuk tetszőlegesen egyforma darabokra, tekerjük be alufóliával, és süssük ki ezen a tésztákat!
Ha pedig nincs kéznél Marsala likőr, – ne szóljunk erről olasz barátainknak –, de a töltelék ízesítésére használhatunk száraz fehér bort is. És még egy jó tanács: az omlós tésztát célszerű közvetlenül fogyasztás előtt megtölteni, hogy a krém ne áztassa el.
Gianni cannolo siciliano receptje
Hozzávalók a tésztához:
- 400 g liszt
- 75 g vaj
- 40 g cukor
- 2 tojás
- 1 tojásfehérje
- 15 g 100%-os kakaópor
- 60 g Marsala bor
- 60 g fehérborecet
- csipet só
Hozzávalók a ricottához:
- 600 g igazi ricotta
- 150 g feketecsokoládé pasztilla
- 75 g cukor
- csipetnyi fahéj
- egy vaníliarúd kikapart magja
- kandírozott narancs és/vagy citrom, tetszőleges mennyiségben
- nem pörkölt pisztácia – lehetőleg brontei pisztácia, tetszőleges mennyiségben
Ami nekünk, olaszoknak a cannolo, az a magyaroknak küllemét tekintve a habroló, vagy a leveles tésztából készült sajtroló.