Tulajdonképpen fesztivál sem volt, „mindössze” egy világhírű séf kollégáival ereszkedett le csónakkal nagyon különös társaságban a világ legbővizűbb folyója, az Amazonas egy szakaszán. A csónakokban ült nyelvész, idegsebész, a világ egyik legnagyobb rovartani szaktekintélye, mikrobiológus, botanikus és táplálkozástant kutató tudós is. Nem egyetemi terepgyakorlatra indultak, hanem Martinez különös, Momento nevű gasztrofesztiváljára.
Mikor Martínez a fejébe vette, hogy fesztivált szervez, már akkor sejteni lehetett, hogy nem fog hasonlítani az élmény semmi eddig tapasztaltra.
„A gasztrofesztiváloknak meg kell újulniuk.
Eredetiség és természetesség – amennyire lehet, erre kell törekednünk” - fejtette ki koncepcióját Martínez.
Ennek érdekében hívta össze a különböző tudományterületek képviselőit – akik közül az ételekhez, étkezéshez látszólag nem mindenki kapcsolódott. Martínez okos embereket összeterelve próbál a gasztronómiával határos, távoli összefüggéseket vizsgálni. Szerinte ugyanis a gasztronómia jóval többet jelent az ételnél, és olyan sok területtel kapcsolódhat, hogy nem elég, ha séfek beszélgetnek egymás között róla.
Ötven okos ember
Első alkalommal 2017-ben jött össze Martínez kezdeményezésére ötven nagy koponya egy háromnapos workshopra Cuscóba, Peru magasan fekvő városába. Helyi közösségekkel ismerkedtek, soha nem látott kukoricafajtákat és feldolgozásuk módjait mutatták be nekik. Elszakadva a laboratóriumoktól és a tudományos intézetek dolgozószobáitól egy teljesen új, természetes világot ismerhettek meg. Együtt dolgoztak a földeken az ottélőkkel, hogy este a tábortűznél vitassák meg tapasztalataikat és inspirálják egymást.
Másodjára az Amazonas vidékére, a Föld egyik legváltozatosabb élővilágú területére szervezett Martínez egy gasztroexpedíciót. A téma az ökoszisztéma összefüggéseinek feltárása volt, melyben a táplálkozás, a gasztronómia, az alapanyagok és a változó szokások mind szerepet játszanak. Martínez úgy gondolja, hogy a tudósok és kutatók nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy ezt minél többen megértsék, és az érzékeny egyensúlyt fenn lehessen tartani. Erősen kapacitálja a séfeket, hogy lássanak tovább a konyhájuknál, és legyenek nyitottak olyan ismeretek befogadására is, melyeknek látszólag nincs közük a gasztronómiához – de értő közegben gyorsan kiderül, hogy mindezek nagyon is kapcsolódó információk.
Csak egyetlen példa: Tequila és denevér
Bár a denevér a Kubából kiebrudalt rum logóján kapott örökbérletet, a tequila is sokat köszönhet neki. A kék agavét ez az állatka porozza be, denevér nélkül tehát nincs agavé, agavé hiányában pedig nincs több tequila. Az agavé termőterületein irtják mégis a denevéreket, kártékonynak gondolván őket.
Ez csak egy a példák közül, melyet a furcsa, tudományos gasztrofesztiválon megemlítettek. Martínez azt szeretné velünk megértetni, hogy az étel vagy egy pohár ital soha nem lehet fontosabb, mint az alapanyagaik története, és az élvezet önmagában üres és önmagáért való, ha nincs beágyazottsága. A fine dining nála nem a tökéletes tányérról és a mesteri technikákról, hanem azon túlmenően, komplexen a kultúráról szól.
