Az A.MeCoD neve a professzionális konyhatechnológia és belsőépítészet, a műszaki precizitás és a gasztronómiai kreativitás hatékony ötvözésével forrt egybe. Hosszú ideje azon dolgoznak, hogy a vendéglátóipar különböző területein – a közétkeztetési üzemektől a szállodákon át a fine dining éttermekig (például Rumour, Alelí, Avalon) – kiemelkedő színvonalú megoldásokat valósítsanak meg.
Munkájuk során a séfekkel való együttműködés kulcsszerepet játszik: a cél nem csupán a működő konyhák megépítése, hanem olyan terek létrehozása, ahol a modern technológia, az esztétikum és a személyes kreativitás találkozik az ergonómiával és a gazdaságos működtethetőséggel, energiatakarékossággal.
Interjúnkban Neményi András ügyvezető, Szeredy Dorottya projektvezető és Kugler Eszter irodavezető, marketing-koordinátor osztotta meg tapasztalatait.
Hogyan formálja a szemléleteteket a séfekkel való közös munka?
Neményi András: A séf a végfelhasználó, aki nap mint nap dolgozik a konyhában. Számára ez nemcsak egy helyiség, hanem munkaeszköz. Mi pedig abban segítünk, hogy ez a „szerszám” minél hatékonyabb és kényelmesebb legyen. Egy jól megtervezett konyhában kevesebb energia- és időráfordítással lehet ugyanazt a minőséget tartani – ez egyszerre művészet és gazdasági kérdés. A legjobb eredmény akkor születik, ha a séfek gasztronómiai tudása és a mi műszaki tapasztalatunk összeér.
Szeredy Dorottya: Kicsit olyan ez, mint amikor valaki a saját otthonát tervezi, és vannak szabályok, előírások, amiket be kell tartani, de azon belül minden séf más. Az, hogy ki hol dolgozott, milyen technológiákat ismer, nagyban befolyásolja a konyha karakterét. Mi ezeket a személyes igényeket próbáljuk beépíteni a tervbe – és ha van rá lehetőség, javaslunk még jobb, hatékonyabb alternatívát is.


Hogyan hangoljátok össze a technológiai és a designszempontokat?
Neményi András: Egy konyha tervezése mindig csapatmunka. A séfek mellett ott vannak a belsőépítészek, gépészek, villamos tervezők, kivitelezők – nekünk pedig az a feladatunk, hogy minden szakterület igénye összehangoltan működjön. Ha például a designer gyönyörű, de porózus burkolatot választ, nekünk szólnunk kell, hogy az nem takarítható megfelelően. A cél, hogy a végeredmény egyszerre legyen szép és működőképes.
A nyitott vagy félig nyitott konyhák jó pár éve bevett trendnek számítanak. Mennyire változtatta meg ez a technológiai szemléletet?
Neményi András: A kétezres években kezdett elterjedni Magyarországon a nyitott konyha trendje. Korábban a konyha „eldugott” helyiség volt, ma viszont sokszor a vendégtér része. A vendég nemcsak enni jön, hanem élményt keres – látni akarja a folyamatot, a mozdulatokat, a tűz játékát.
Szeredy Dorottya: Ma már nemcsak tematikus éttermekben találkozunk ezzel, hanem sok más típusú helyen is. Egyre több vendéglátóhely épít be vizuális kapcsolatot a konyha és a vendégtér közé – akár üvegfalon, akár nyitott pulton keresztül. A nagyüzemi konyhák természetesen zártak maradnak, ott más szempontok dominálnak.
Van-e a konyhatechnológiának inspirációs központja, mint ahogy a gasztronómia sok szempontból Franciaországot tartja egyfajta centrumnak?
Neményi András: A magyar szakirodalom ezen a téren még gyerekcipőben jár, de a német és angolszász források nagyon erősek. Sok tudás szóban, tapasztalati úton terjed – a szakmai fórumok és vásárok ezért különösen fontosak.
Szeredy Dorottya: Itt látszik, honnan jönnek az új trendek. Például a fekete, színezett berendezések hulláma is a nemzetközi vásárokon tűnt fel először.
Neményi András: Ma már szinte minden személyre szabható – a színek, a berendezések megjelenése is státuszszimbólummá válhat. Egy különleges főzősziget vagy egy Josper-grill ma már éppúgy presztízsérték, mint egy ritka bor a borlapon.
Eddig mennyi projekt fűződik a nevetekhez? Melyekre vagytok különösen büszkék?
Szeredy Dorottya: Az elmúlt évtizedekben több száz kulcsrakész projektet valósítottunk meg – éttermektől a nagyüzemi konyhákig. Mindegyik más miatt különleges.
Neményi András: Szívesen említem a Rumour, Alelí, BiBo, Sauska Tokaj vagy a The Club Avalon projektjeit – mindegyikben ott a közös gondolkodás és a részletek iránti maximalizmus.
Milyen trendeket figyeltek meg mostanában?
Neményi András: Most a faszenes grillek reneszánszát éljük – a tűz újra központi szerepet kapott, mint íz- és élményelem.
Szeredy Dorottya: A húsérlelők is egyre népszerűbbek, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a borhűtők vagy a sous-vide gépek hódítottak.
Kugler Eszter: Egyre gyakoribbak az érlelőszekrények – a kiállításokon is ezek tűnnek ki. Az innovatív megoldások között megjelentek például azok a nyílt tüzelésű grillek, amelyeknél szénszálas halogénlámpákkal hevítik fel a vulkanikus köveket, így nincs szükség faszénre vagy vizes elszívásra.
Szeredy Dorottya: 2026-ban a bútordesign trendek a természetes anyagok (fa, kő, len, gyapjú) és a lágy organikus formák harmóniájára építenek, miközben a funkcionalitás és a fenntarthatóság kiemelt szerepet kap.
A színek terén a földszínek, zsályazöld, terrakotta és homokárnyalatok dominálnak, melyek nyugodt, időtlen atmoszférát teremtenek mind otthoni, mind közösségi terekben.
Kugler Eszter: A specialty kávézók is rengeteget fejlődtek – a fenntarthatóság és a bártechnológia újragondolása ma már alapelv.


Hogyan érvényesül a fenntarthatóság a konyhatechnológiában?
Neményi András: Az energiatakarékosság ma már nem extra, hanem alap. A hulladékhő-visszanyerés, az adaptív elszívás, a víz- és vegyszerhasználat optimalizálása mind hozzátartozik a gazdaságos működéshez. Ezek a tényezők egy étterem nyereségességét is komolyan befolyásolják.
Szeredy Dorottya: A fenntarthatóság nálunk a csomagolóanyag-kezeléstől a tervezésig áthatja a folyamatokat.
Kugler Eszter: Hosszú távon a prémium termékek is ezt szolgálják: egy kombipároló, ami húsz évig működik, sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint amit pár évente cserélni kell. Ráadásul minden átadásnál tréninget tartunk, hogy a felhasználók a gépeket helyesen tudják használni, illetve folyamatos szerviztámogatást is biztosítunk a hosszú távú, megbízható működés érdekében.
Volt olyan extrém kérés, ami emlékezetes maradt számotokra?
Szeredy Dorottya: Előfordul, hogy a séf ragaszkodik egy különleges, csak külföldről beszerezhető berendezéshez – mi ezt is megoldjuk. Egyre gyakoribb igény például a külön ital-előkészítő helyiség, a fermentált italok vagy a slow juicerek miatt.
Neményi András: Terjed az „invisible induction” technológia is – amikor a főzőfelület csak akkor aktiválódik, ha az edényt ráhelyezik. A mesterséges intelligencia is betört a konyhákba: láttam már olyan kasszarendszert, ami felismeri a tányéron lévő ételt és automatikusan számláz.
Szeredy Dorottya: Mi is fejlesztünk: integrált szoftverrendszereket vezettünk be, a tervezéstől a számlázásig.
Kugler Eszter: Az ügyfelek ma már online jelezhetik a szervizigényeket, ami azonnal bekerül a rendszerbe – gyorsabb, átláthatóbb, hatékonyabb lett a folyamat. Most éppen azon dolgozunk, hogy minden partnerünk megszokja ezt az új platformot.
Mit szerettek legjobban a séfekkel való közös munkában? Min lehetne még finomítani?
Neményi András: A séfekkel való együttműködés mindig inspiráló. Szeretjük, ha összetett kihívások elé állítanak – nálunk a „nem lehet” helyett mindig a „hogyan lehet” a kérdés.
Hogyan oszlik meg a megrendeléseitek aránya a fine dining, a közétkeztetés és a kisebb egységek között?
Szeredy Dorottya: Jelenleg főként a szállodai és fine dining projektek dominálnak, de együttműködünk a Szupermenzával is, ahol több tematikus iskolai konyhát alakítottunk ki. Az egészségügy irányába is szeretnénk nyitni, mert technológiailag izgalmas, bár jelenleg forráshiányos terület.


Mennyire budapesti központú a tevékenységetek? Dolgoztok vidéken vagy külföldön is?
Neményi András: Volt már több külföldi projektünk – például Spanyolországban, Dániában, Németországban, Belgiumban. Nyugat-Európában a piac fejlettebb, de tanulunk és lépésről lépésre ott is építjük a jelenlétünket.
Szeredy Dorottya: Vidéken is erősek vagyunk – több mint háromszáz projekt fűződik a nevünkhöz, Villánytól Tokajon át Debrecenig.
Ha a saját álomkonyhátokat terveznétek meg, milyen elemeket építenétek bele?
Neményi András: Bár nem tudok főzni, egy hatalmas főzőszigetet én is elfogadnék. Számomra itthon a The Club Avalon az álomkonyha. Külföldről az amszterdami Blue Spoon az etalon.
Kugler Eszter: Nekem is a The Club Avalon konyhája a kedvencem: a funkció és a design találkozik, egy használható, élhető konyha, ami gyönyörű a kifejezetten fekete és sárgarézre színterezett elemek és a Josperek látványa miatt.
Szeredy Dorottya: Az a legjobb érzés, amikor a konyhát nemcsak megtervezhetjük, hanem meg is valósíthatjuk – számomra ez maga az álom.
Fotók: A.MeCoD
