Szemben egy burgeres és egy autómosó, mellette egy nem túl bizalomgerjesztő kantin és egy italkimérés, ahol mintha megállt volna az idő. A faburkolatos homlokzatú Revolución Budapest kétség kívül az utca legizgalmasabb pontja, kulináris szempontból az egyetlen, ám nyomós érv, hogy erre járjunk. A hely kicsi, aminek Dániel szerint megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előnye, hogy családias, a vendégek mindig ugyanazokkal az arcokkal találkoznak, állandó a csapat. Hátránya, hogy csúcsidőben előfordul, hogy nem lehet mindenkit leültetni. A csapat most azon gondolkozik, hogyan lehetne szépen és kulturáltan a vendégek tudtára adni, hogy itt "enni kell és menni kell".
Dániel ötödik éve dolgozik a 7. kerületben, tudatos döntés volt a részéről, hogy ezt az üzletet is itt nyitják meg. "Nemrég nyitott itt szemben egy burgeres, de én ezzel sosem foglalkoztam, nem zavar semmi és senki. Ha valami jó és szeretik, akkor mindegy, mi van a környéken. Mindig a sajátommal foglalkozom, nem a máséval. Az érdekel, hogy amit mi csinálunk, az jó és minőségi legyen" – mondja Dániel, aki 27 éve szakács, és rengeteg műfajt és éttermett, valamint mindenféle náció konyháját megjárta. "Amikor megnyitott az Iguana, amerikai tulajdonosakkal és amerikai séffel, a nyitás után néhány héttel én is odakerültem, és csúcskedvencem lett a mexikói konyha. Lenyűgözött a maga egyszerűségével, hogy ugyanazokkal az alapanyagokkal, például a tortillával, egészen más dolgokat lehet csinálni. Egyszerű konyha, de tele van variációval. És persze ott az ízvilága is, a lime, a koriander, a római kömény...és akkor a chiliről még nem is beszéltünk. Mérhetetlen nagy chili fan vagyok, a Sárréti ChiliFarmmal dolgozom együtt, mégpedig úgy, hogy szószokat csinálok nekik. Különböző erősítésű és ízesítésű cuccokat. Nagyon szeretem ezt a világot, bármilyen étteremben dolgoztam, egy-egy mexikói ételt mindig becsempésztem. Nem is volt kérdés, hogy texmexet nyitunk."
A Revolución Budapestben minden helyben készül, itt nyújtják a tortillát és gyúrják a bucit, és a szószok is mind kézművesek. Sokmindent a Klauzál téri piacról szereznek be, a zöldséges, akivel dolgoznak, hosszú évek óta együttműködik velük, és most már talán az eddig némileg problámás hús beszerzés is sínen van.
Az étterem eleinte étlap nélkül ment, de most már van állandó étlap, mert volt rá igény. "Én nagyon szerettem az ételekről mesélni, és a kollégák is szépen tudják, mi micsoda, de úgy láttuk, hogy muszáj, hogy legyen állandó étlap, viszont továbbra is van táblás ajánlat. Az előételeket, a leveseket, a specialitásokat és a desszerteket szoktuk cserélgetni. Most a gőzölt meggyes szilvásgombóc burger az aktuális kedvenc, rántott tejberizs pedig nyitás óta van. A burgereket és az alap mexikói ételeket nem tudjuk levenni az étlapról. Most a bao izgat nagyon, szeretnék csinálni egy keleties burgert, szóval mindig vannak új ötletek" – árulja el a konyhafőnök.
Ami mostanában kiemelten lázban tartja a helyet, az az csirkeszárnyevő-verseny, amit a tulajdonos úgy jellemez röviden, hogy "hat darab , rohadék erős cuccot kell megenni", a szintidő 10 perc. A csirkeszrányat először szuvidálják, rögtön chilivel (ami színtiszta paprika), fűszernövényekkel és sörrel, majd csinálnak neki egy szintén szupererős tempurát, és végül megkapja a lávaszerű szószt az egész. A szabályok szigorúak, evés közben nincs felállás, mászkálás, ivás, de még szájtörlés se, sőt, a fogyasztás végeztével még néhány percig az asztalnál kell maradni. Dániel szerint vannak olyanok, akik "se embert, se Istent nem ismerve" győzik a csípőset. (A kedves olvasóknak megígérjük, hogy az egyik válogatóról be fogunk számolni.)
A Revolución Budapest elnevezés egy fricska, ami utal egy új kezdetre, és mindarra a sok-sok csavarra, ami különlegessé teszi Budapest egyik legjobb texmex éttermét. Ahol tényleg enni kell...és menni kell.
