A közösségi háló című film jól ábrázolja az elitista elitképzőt, ahol nem lehet csak úgy ismerkedni. Erre az alapproblémára épül a film ötlete – de nem csak a filmé, hanem az egész Facebook létrejöttéé. Az ifjú Zuckerberg példájából tudható, hogy a Harvardon nagyon komoly szegregáció működik. Vannak az egyenlőek: a diákok, akik bekerültek az egyetemre, és 12 „házban”, vagyis tanulócsoportban élik diákéletüket. Mindegyiknek van neve, címere, épületegyüttesei és közös étkezdéje. Együtt laknak, tanulnak, esznek.
Az egyenlőkön felül vannak a még egyenlőbbek
Ezek az úgynevezett klubok, ahol nem tantárgyi érdeklődés, hanem szigorúan a szociális státusz, illetve nemek szerint sorolódnak 25 csoportba a diákok.
A leghíresebb, legmisztikusabb klub a Porcellian.
A porcelánhoz nem sok köze van, annál több azonban a disznókhoz, a klub neve a latin sertés, vagyis porcus szóból ered. A sertés a klub jelképe, címerállata. A Porcellian Klubnál zártabb nem létezik, ám aki a Harvard térről betéved a fallal erődített végvárba, nagy eséllyel halad át a McKean-kapun. 25 ilyen kapu létezik – pont annyi, ahány klub. A McKean-kaput egy disznófej díszíti, vasrácsán a klub monogramja látható.
Fotó: crystaltrulove.wordpress.com
1794-ben egy Joseph McKean nevű diák becsempészett egy disznót a kollégiumi szobájába. Mindenféle diáktréfa következett ezután, majd a disznócskát az összegyűltek megölték, majd közösen megsütötték.
Nem szeretnénk ötleteket adni, de tették ezt az egyetemi menza pocsék minősége elleni tiltakozásul.
A közös vacsorán harminc diák vett részt, ez alkalommal alapították meg az egész Egyesült Államok máig legrégebb óta működő közösségi csoportosulását, McKean pedig az elnökük lett.
Egy 1988-as GQ magazin cikk illusztrációja a klubról
A Porcellian klubszabályai is kötődnek az evés-iváshoz
Utóbbihoz kicsit jobban. A klubtagoknak több szűrőn kell átmenniük. Az elnök minden évben koktélpartira hív 200-250 kiválasztott diákot. Itt már kiderül pár dolog, így az intendánsok száma megfeleződik. A következő találkozó után már csak 50 szerencsés mehet el abba a Rhodes Island-i villába – miután szépen befizette a 25 ezer dolláros, mintegy hétmillió forintos belépőt az estre –, ahol már hibázni nem lehet. Itt választják ki azt a 10-20 srácot, akikről kiderült addigra, hogy az USA kékvérű elitjéhez tartoznak, már ami a pénzarisztokráciát jelenti. Őket a klub zártkörű vacsorán ismerteti meg a szabályaival.
A klubtagoknak 40 éves korukig meg kell keresniük első önállló milliójukat, dollárban.
Theodore Roosevelt elnök a Porcellian Klub tagja volt, de a másik Rooseveltet, Franklin Delanót nem vették fel. Ő volt az egyetlen az elnökök sorában, akit egymást követő négy ciklusra választottak meg, sikeresen vezette az országot a II. világháború idején,
élete legnagyobb kudarcának mégis azt tartotta, hogy a Harvardon „csak” a Fly klubba fért be.
A Kennedy-fiúkhoz hasonlóan. A Porcellian tagjai voltak a bitcoinból iszonyúan meggazdagodott Winklevoss-ikrek, akik szintén feltűnnek a Facebook-filmben. Tényleg beperelték Zuckerberget, hogy ellopta az ötletüket. Peren kívül távoztak 65 millió dollárral, amit kriptovalutába fektettek.
Zuckerberg nemhogy soha nem volt a Porcellian Klub tagja, a Harvardot sem fejezte be. Bill Gates-hez hasonlóan.
A Harvardon azóta az a mondás járja: ha igazán sikeressé akarsz válni, két utad van: