Rendszeresen és következetesen ehhez szoktatva a hozzájuk járókat. Az üzlet egy kétéves kampányt tervezett meg, mely során szeretné elérni, hogy a lehető legkevesebb élelmiszer kerüljön a szemétbe. Ezt az elemét Happy hournak nevezték a bárok gyakorlatának mintájára.
Nálunk is kiszórják sokszor a leértékelt pultra a hasonló termékeket az üzletek. Finnország abban más, hogy ott az élelmiszerpazarlás közügy, beszédtéma és politikai kérdés.
Helsinkiben a Vallila nevű munkásnegyed vásárlói pontosan tudják, hogy ha spórolni szeretnének, kimondottan abban a három órában érdemes megjelenni az üzletben a bevásárlókosaraikkal.
Az S-Market húzásával mindenki jól jár: az üzlet, a vásárlók és a környezet is. A csökkentett árú termékek 30-60 százalékkal olcsóbban vihetők. Az üzlet bevételt csinál abból, ami pár órán belül a konténerekbe kerülne – ráadásul a hulladékkezelésért még fizetnie is kellene.
A jóléti országokban sok helyen a megtermelt élemiszer mintegy egyharmada kerül kidobásra vagy tönkremegy. A kidobott élelmiszerek rothadása következtében keletkező metángáz pedig károsabb a környezetre, mint az autók által termelt szén-dioxid.
Vannak, akik halálra aggódják magukat azon, mekkora a karbonlábnyomuk, de gondolkodás nélkül dobják a szemetesükbe a fonnyadt, fel nem használt zöldségeket vagy az ételmaradékot a konyhájukból. A saját élelmiszerpazarlásunk mérséklése kis lépésnek tűnik, de sokkal hatékonyabb, közvetlenebb módon ható környezetbarát megoldás, mint a “jóembervagyok-akciók”, amikor például távoli országok jól kommunikált problémáira küldünk egyszeri adományt. A szokásaink átalakítása még akkor is nehezebb feladat, ha nem gyökeres változásra törekszünk, csak jobban átgondoljuk a fogyasztási beidegződéseinket.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.