63 évig uralkodott és nagyon korán, már 18 éves korában lépett trónra, tulajdonképpen váratlanul, a családját, felmenőit érő fatális tragédiák után ő következett a sorban, 1837-től neki kellett betöltenie Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynői címét, 1876-tól pedig India császárnője is Viktória lett. Nagytermészetű, igazi egyéniségként írják le, aki a királyi család szigorú szabályait és etikai kódexét nem sűrűn vette figyelembe — öntörvényű személyiségének is köszönhette, hogy már hamar erőskezű vezető lett belőle. Újradefiniálta a brit monarchiát, betonsziláddá tette az angol trón tekintélyét.
Mohóság = szexuális étvágy
A történelemkönyvekből mindezt tudhatjuk is, a viktoriánus kor kifejezés is ismerős, a popkultúra is sokat "használja" megkerülhetetlen karakterét: hol fiatalkoráról forgatnak sorozatot, hol Abdulhoz, az indiai hivatalnokhoz fűződő nem mindennapi bizalmi viszonya szolgáltatja a témát. Minket egyebek mellett Viktória királynő csillapíthatatlan étvágya és étkezési szokásai nyűgöztek le, hiszen Őfelsége egy olyan korban vállalta mohóságát és hedonista szellemét, amikor mindez elfogadhatatlan gyengeségnek, erkölcsi makulának számított. A falánkságot ugyanis párhuzamba állították a szexualitással: aki nem tudott betelni az ízekkel, láthatóan élvezte az asztal körül eltöltött időt és hangot adott rajongásának, az meg lett bélyegezve, mert ugyanezt a bujaságot feltételezték róla más szituációkban is.
"Dehát egész nap éhes vagyok!"
De ne rohanjunk előre ennyire, vizsgáljuk meg honnan eredeztethető a királynő jó étvágya. Gyermekkorában korántsem találkozhatott kifinomult ízekkel, lakomákkal, hiszen ha nem is élt "rideg tartásban", de jócskán kontrollálták a napi betevőjét. Az unalmas, egyhangú étkezések alkalmával meg is fogadta, hogy amint felnőtt lesz, akkor és azt eszik majd, amit csak szeretne. Ha éppen reggelire kívánna meg egy birkát, akkor azzal birkózik majd meg! Fiatal felnőttként még csak-csak érdekelte a derékbősége, megesett, hogy tanácsokat is kért a karcsúság megőrzése érdekében. Legendák szerint egyszer a miniszterelnököt kérdezte, hogy mit lehet tenni elhízás ellen, és amikor Lord Melbourne azt javasolta, hogy csak akkor egyen, amikor valóban éhes, a fiatal Viktória csak annyit felelt: "Dehát egész nap éhes vagyok!"
Őfelsége bármilyen evőversenyt megnyert volna
Nemcsak éhes volt, de a gyermekkori tiltások miatt is igen gyorsan evett, illetlenség ilyet mondani, de Viktória bizony zabált. Rendszerint rágás nélkül nyelte le az ételeket, emiatt emésztési zavarokkal is küzdött. Neki tényleg hiába sulykolhatták gyermekként, hogy szépen, lassan, rágja meg az ételt. Mire az örökké enni kívánó kiránynő tényleg azt és annyit evett, amennyit csak szeretett volna, akkor is úgy viselkedett, mintha elvették volna előle a feltálalt fogásokat.
Pedig nem ő volt az, aki elől elvitték a tányérokat, hanem az asztaltársasága. A mai napig érvényben lévő (!) udvari etikett szerint amikor az anyakirálynő befejezi az étkezést, mindenki másnak fel kell hagynia a tevékenységgel. Nos, a habzsoló Viktória nagyon gyorsan tüntette el a sülteket, köreteket, tortákat, pitéket, fagylaltokat és pralinéket, így az udvar többi tagja pórul járt, üres maradhatott a gyomruk. Végül is nem rossz módszer a család formában tartására!
Egy asztal a húsoknak, egy az édességnek, ahogy azt gyerekként kívánta
Fontosnak tartotta, hogy főleg szezonális alapanyagokból dolgozzanak a szakácsai, persze a reggelire felszolgált báránybordának mindig idénye van, erről nem mondott volna le. Reggelizz úgy, mint egy király — Őfelségének nem kellett kétszer mondani. A többi étkezése gazdagságát mutatja, hogy mindig volt egy asztal, ami kifejezetten a húsokról szólt. Sültekkel, marhával, velős csontokkal pakolták meg a "büféasztalt", köretnek pedig kötelező volt a királynő imádott burgonyája. Rajongott érte, minden formában. Ahogy a consommé is nagy favoritja volt: az erőlevest akkoriban tojáshéj segítségével derítették, hogy Viktória kedvére tegyenek.
A húsok és a burgonya mellett az édességekért is oda volt, de esetében nem beszélhetünk "desszert gyomorról", vagyrápihenésről, mert nem nagyon tartott szünetet a fogások között. Mi több, mivel az á la française tálalási módot gyakorolták (egyszerre kerültek a fogások az asztalra), rendszeresen borította a szokásos sorrendet. Kedvelte a pitéket, különösképp a vörösáfonya pitét, tejszínhabbal. Tudta, hogy a jó konyha egyik bázisa a vaj: napi körülbelül 16 kilónyi vajat használtak fel a Buckingham Palota konyháján. S ha még ez mind nem lenne elég, a skót whisky is a kedvencei közé tartozott.
Viktória királynő az úton sem éhezhetett
A királynőnek nem szúrhatták ki a szemét holmi "hideg élelemmel", utazásai során is igényelte a finom falatokat: külön cukrászati termékekkel kelt útra, nápolyik, ostyák, pralinék, kekszek, felfújtak zötyögtek vele — fagylaltból valószínüleg csak a kényes tárolás miatt nem jutott az úti csomagba.
Férjének Albert hercegnek 9 gyermeket szült, de extrém étkezési szokásai ellenére sem hízott meg annyira, mint miután 1861-ben elveszítette a szerelmét. Előtte puszta hedonizmusból habzsolt, a gyász viszont a stresszevést hozta ki belőle.
Diéta? Az meg mi?
Még többet és még zsírosabb, cukrosabb ételeket fogyasztott, az étellel próbálta jutalmazni magát, örömet csempészni a mindennapjaiba. A gyarapodás beindult, a királynő nagyon kikerekedett, egészségügyi szempontból is lassításra és mértékletességre intették, diétát írtak elő neki. Jóízűen fogyasztotta el az alacsonyabb zsírtartalmú, tudatosabb ételeket — természetesen csak a szokásos menüjén felül, így a diéta visszájára sült el, további kilókat pakolt az uralkodóra.
Curry és teknősbéka is jutott a piték mellé
Az extremitásoktól sosem tartózkodott, mindig nyitott volt az újra, olyan fogásokat, alapanyagokat is megkóstolt, amiket azelőtt nem: teknősbékát, struccot is felszolgáltak neki. Miután India császárnyője lett, szoros viszonyt kezdett ápolni a curryvel is. Szerette a fűszeres indiai ragukat, az udvarban remekül főzték őket. Még 70 éves korában is 6-fogásos vacsorákat ült, bár ekkorra már lassult a tempó, és ráérősebb estéket tartottak az udvarban.
Kétségtelen, hogy Viktória királynő megszállottja volt az étkezésnek, az ízeknek és számos meglepő és a kor ideáljával szembemenő szokása miatt a világ egyik leghíresebb nagyevőjeként tartjuk számon.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, Annie Gray: The Greedy Queen: Eating with Victoria
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.