Robb Wolf két évtizede még vegán étrendet követett, de mára áttért a vegyes táplálkozásra. Diana Rodgers táplálkozási tanácsadóval kiadott A szent tehén (Sacred Cow) című könyvében olyan állításokat fogalmaznak meg, miszerint az emberek húsevésre lettek teremtve, így nem puszta véletlen, hogy fogazatunk és a bélrendszerünk képes az állati eredetű táplálékok megemésztésére és feldolgozására. A szerzők meglátása szerint azok, akik elhagyják a húsokat a táplálkozásukból, nem képesek teljesértékű étrendet követni.
Wolf volt súlyemelő és biokémikus kutató.
Az egészségmegőrzés, egészséges táplálkozás és a fenntarthatóság kapcsolatáról szóló tudományos igényű munkáit a New York Times és a Wall Street Journal is közölte, dolgozott többek között az amerikai Haditengerészeti Különleges Hadviselés Parancsnokság ellenálló képesség-programjának tanácsadójaként, és ő jegyzi a New York Times bestsellerét, a Paleolit megoldás - Az ősi emberi étrend című könyvet is, a „paleolit életmód Bibliáját”, ami az amerikai Amazonon évek óta a legsikeresebb életmódkönyv.
https://www.instagram.com/p/CEFoGYLH4Ul/
A Telegraph-nak adott interjúból kiderül, hogy a paleolit táplálkozás egyik leghíresebb nemzetközi szakértője a Sacred Cow című könyvben a tudományos elméleteknél is beszédesebb bizonyítékokat oszt meg az olvasóval a saját példáján keresztül, elmondja azt is, hogy a vegán életmód alatt kialakult fekélyes vastagbélgyulladásos betegségét hogyan sikerül kordában tartania, mióta visszatért a vegyes táplálkozásra.: „Míg a vegán táplálkozást követtem, folyamatosan fogytam, a bevitt tápanyagokat nem tudta hasznosítani a szervezetem, hullani kezdett a hajam és a körmeim is töredeztek. A lisztérzékenységem miatt áttértem a gluténmentes termékek fogyasztására, és egy ideig úgy tűnt, hogy rendeződik a helyzet, de hosszútávon nem lettem jobban. Mióta visszatértem a kiegyensúlyozott, vegyes étrendre, makk egészségesnek mondhatom magam”.
De más közérthető példákkal is szolgálnak az olvasóknak: „Gondoljunk bele, egy átlagos nőnek 510 grammnyi, fél kilónyi csicseriborsót kellene megennie ahhoz, hogy elegendő vassal lássa el a szervezetét, ez pokoli sok csicseriborsó bevitelt jelent, de ugyanezt már 80 gramm, 8 deka sertésmáj elfogyasztásával fedezhetné. A belsőség olcsó és tele van értékes tápanyagokkal, így tökéletesen beilleszthető az egészséges táplálkozásba. A test több vasat képes felszívni a húsból (a fehér és a vöröshúsokból) mint a növényekből. Az állati fehérje egészséges és fogyasztandó” – állítják a könyvükben.
És a nagyüzemi állattenyésztés ellen is szót emelnek
Rodgers emésztőrendszeri betegségével való küzdelmében ráébredt arra, hogy a vegánizmus ugyan a legtöbb ember számára járható út, de a feldolgozott (és többszörösen feldolgozott) ételek fogyasztása káros folyamatokat indíthat el az emberi szervezetben. „Nem is kell többet tenni a testi jóllétünk érdekében, mint hogy ezeket teljesen elhagyjuk az étrendünkből és odafigyelünk arra, hogy milyen fenntartható gazdaságból szerezzük be a friss húst, emellett friss zöldségek, saláta és gyümölcsök fogyasztással egy idő után a szervezetünk nem is kívánja majd az egyébként folyamatos éhséget okozó feldolgozott ételeket, és fogyni kezdünk.”
A szerzőpáros egy 2018. évi tanulmányt is idéz a beszélgetésben: az állatokat extenzív módon, legelőn nevelő tanyasi gazdaságok jó minőségű hús előállítására képesek, ezek fogyasztása a jövőben az egészségmegőrzés alapját is jelentheti. Az így tartott vágóállatok kizárólag természetes táplálékot fogyasztanak, nem szerepel az étrendjükben a bevett intenzív technológiákkal tenyésztett szarvasmarhák tápláléka, mint a génkezelt szója, kukorica, búza, húsliszt, vérliszt, stb. Az ágazat és a környezet számára mindenképpen a minőségi, egészséges húsmarha előállítás jelentheti a jövőt, amely amellett, hogy a vidéki lakosság számára megfelelő megélhetést biztosítana, a fogyasztói bizalmat is növelné.
https://www.instagram.com/p/CDj_hg2H5zr/
A nagyüzemi sertés- és szarvasmarhatenyésztés környezetre gyakorolt negatív hatásai mára nem kérdésesek, az üvegházhatású gázok nagy mennyiségű kibocsátása, az extrém mértékű vízfelhasználás, a termőföldek túlzott mértékű igénybevétele, a légszennyezés tudományosan bizonyított tények. „Vissza kell térnünk a fenntartható módon és természetes körülmények között termelt minőségi húsfogyasztásra. Nem a marhahús fogyasztással van gond, hanem hogy milyen marhát fogyasztunk” – állítja az amerikai szerzőpáros.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.