Hirdetés
Hirdetés

Év végi lamentálás 2014.

SZERZŐ: Ted Aprajev
2014. december 28.
Akkor most csináljunk úgy, mintha Magyarországon minden a legnagyobb rendben lenne és foglalkozzunk az elmúlt év gasztronómiai tárgyú történéseivel. Nem lesz könnyű, de vágjunk bele. Hosszan mondjuk, két részben.
Hirdetés

bestAkkor most csináljunk úgy, mintha Magyarországon minden a legnagyobb rendben lenne és foglalkozzunk az elmúlt év gasztronómiai tárgyú történéseivel. Nem lesz könnyű, de vágjunk bele. Hosszan mondjuk, két részben.
Kétségtelenül megfigyelhető tény, válság ide, vagy oda, vagy kedvezőtlen piaci környezet, hogy változatlan tempóban szaporodnak a vendéglátó típusú vállalkozások, sőt, mintha még nagyobb fokozatra kapcsoltak volna. Nem szaladnék neki itt és most egy gazdasági, turisztikai környezetelemzésnek, de azt sejteni lehet, hogy a belföldi fogyasztóbővülés nem figyelhető meg olyan mértékben, ami indokolná a növekedést, de esetleg az idegenforgalom élénkülése igazolja a bátrakat. Az az elképesztő hömpölygés, ami megfigyelhető egy-egy hétvégén, de talán hétköznapokon is a gettó környékén, az sokakat arra csábíthat, hogy egyrészt megállapíthassák, hogy Budapest a világ közepe, másrészt arra, hogy a sikerhez, pénzhez nem kell más, mint egy trendi romos kocsma a környéken. Minél lepusztultabb, annál jobb.
Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem mindenkit a gyors pénz motivál, hanem a gasztronómiában rejlő szabadság, kreatív önkifejezés lehetősége is. Ilyenre is van példa, meg olyanra is. Persze, amikor gasztronómiáról beszélek, akkor azt érték megnevezés nélkül teszem, ami annyit jelent, hogy gasztronómiának hívják azt is, ami igénytelen, silány, korszerűtlen, gagyi és azt is, ami ennek az ellenkezője.
Akkor nézzük a konkrétumokat. Az alanti felsorolás véletlenszerű, ahogy éppen az eszembe jutottak, esetleg még a kronológiának sem felelnek meg.

Kanpai Izakayában ettük - fotó: Kaunitz Tamás

Kanpai Izakayában ettük - fotó: Kaunitz Tamás


Bánattal töltött el, hogy bezárt a körúti Spazio Café, ami üde színfolt volt a körúti sivárságban. Többszöri nekifutásra sikerült kialakítani a hely gasztronómiai arculatát, de az mindenképpen megállapítható, hogy a tulajdonosokat jobban csábította a kulináris dicsőség, mint a pénz. Kár, hogy nem sikerült kitartaniuk. Minden rosszban van valami jó, mert éppen ezen a helyen nyitotta „japán bisztróját” a Fujii étterem Kanpai Izakaya néven. Ők még az elején tartanak, már, ami a körúti túlélést illeti, de biztató, hogy a kétségtelen magas színvonalú Fuji-minőséget alacsonyabb áron, azonos minőségben tervezik tartani a körúton. Ha már japán konyha, ne mehetünk el szó nélkül a Komachi bisztró mellett, ahol idén a legjobb rament kóstoltuk. Ha csak annyit mondunk, hogy a legtöbb helyen instant tésztát adnak, itt meg valóban házi gyúrású...kötelező elmenni a Kertész utcába.
Megnyitotta kapuit a Spíler Shanghai a Gozsdu udvarban. Nem sokat váratott magára a második Spíler. Gondolom, a dübörgő környéken minden arra alkalmas helyet a vendéglátás szolgálatába kell állítani. Jó érzékkel tervezett európai-ázsiai feeling határozza meg a dizájnt és a kulináris kínálatot is. Hallottam már ócsárolni és a mennybe emelni is. Jómagam, ha ázsiai ételekre vágyom, akkor nem ez az első hely, ahova bemennék. Mindazonáltal hónapról hónapra erősödő ambíció vezérli a tulajdonosokat, hogy kulinárisan is kiemelkedőt alkossanak.
Az Atakám bisztró is ebben az évben húzta le a rolót. A tulajdonos nem kis erőfeszítéssel egy Tompa utcai bejzliben kelt életre igen jó minőségű kézműves hamburgerekkel Pesti Burger néven. Aránylag hamar sikerült a jelentéktelen sportbárból némelyek számára kultikus hamburgerezővé alakítania a helyet. Ha nem tartanám abszurdnak a késő poszt-posztmodern korban a hamburger újraélesztését, akkor lehet, hogy magam is ott kepesztenék egy dupla húspogácsával az arcomban. Valószínű arról van szó, hogy a 20. századi Magyarország történetéből úgy maradt ki a hamburger, mint a mostoha gyermekkorban meg nem élt kalandok, kihagyott nők, össze nem tört autók, a hazai úthálózatok nem léte, és az úton levés hiánya, szóval ezek együttes hiánya hozhatták magukkal a nagy hamburger-reneszánszt. Isten neki, legyen, majd kinövik. Habár a Karaván decemberi megjelenésével az biztos, hogy ez még későbbre tolódik.

Mindenki a hamburgert ette idén. Ez itt egy Pesti Burger és Báros példány. - fotó: facebook.com/pestiburgerbar


Közben a Kispiac bisztró, a Hold utcai tovább osztódott és létrehozta budai, pasaréti testvérüzemét. Soha nem baj, ha egy tapasztalt, realista felfogású vendéglátós a fogyasztói igényeket ismerve alakítja ki kulináris krédóját. Érdekes, amikor az evidens, a már valamikor elismert, és bevált koncepció azért tör magának utat, mert a nagy gasztroforradalmi hevületben olyan dolgok is megkérdőjeleződtek, amelyek megőrizni való értékek. Szóval, aki a házias, közvetlen, kiskocsmai ételeket szerény alázattal, tisztességes, friss alapanyagokból képes nap, mint nap feltálalni, annak nyert ügye van. Azzal együtt meggyőződésem, hogy a Hold utcai, amíg egyedül volt, addig igényesebb volt, mint manapság a pasaréti. Ha kissé elnagyoltan közelítem a kérdést, akkor a Kádár étkezde van olyan jó, mint a Kispiac, legfeljebb másképp kommunikálnak. De az egyes fogásokat nézve csereszabatosak.
Shawarma a Mazel Tov-ban - fotó: facebook.com/mazeltovbp

Shawarma a Mazel Tov-ban - fotó: facebook.com/mazeltovbp


Nem egy új hely, de már régen nem voltam az M betűvel jelölt étteremben, a Kertész utcában. Többedmagammal betévedtem egy este, lehet, hogy nem kellett volna. A kétszintes hely retro helyett inkább elhanyagolt benyomást kelt. Az elhanyagoltság nem csupán a designban testesül meg, hanem az ételekben is. Érdektelen paprikás csirke, beszáradt nokedlivel, katasztrofális szerviz. A hangzatos ételnevek mögött félkész kamu, mint például bárányvese és még valami, amit már meg sem jegyeztem. Egyébként azért tévedtünk ide, mert nem volt hely a szuperdivatos Mazel Tov-ban. Korábban jártam itt. Igen jó érzékkel kialakított romkocsma, azzal a különbséggel, hogy az élénk világítás és a csikorgó fehér murva olyan fényviszonyokat teremt, ami kedvez a divatosan öltözött nőknek és pasiknak, hogy észrevehessék egymást és elismeréssel csettintgethessenek, hogy ki-ki milyen naprakész fazon. És ez tényleg jó, mert így látszik, hogy milyen jó arcok járnak ide. A grillkonyha nem kiemelkedő minőségű, mindez egy soroksári büfében, vagy közönséges hentesboltban is előfordul, de hát a körítés sokat számít, ráadásul a névadás nem pusztán csak divatos utalás a gettóra, hanem a kulináris kínálat is olyannak tűnik, mintha Jaffában lennénk, de nem vagyunk.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram