Sokaknak van legalább egy ehhez az országhoz és konyhához köthető jó ételemléke, biztos nyaralási tippje, vagy kóstolólistára tűzött vágyálma, Az újságírónak is hálás feladat az olaszországi konyhaművészettel foglalkozni, hiszen nem csak kimeríthetetlen, de hálás téma is ez: valami olyan otthonosság rejtőzik itt az ízekben, amire minden olvasó örömmel gondol, vagy éppen jó szívvel emlékszik rá vissza.
Azonban a feladat ettől függetlenül még nem könnyű. Az olasz konyha éppen sokszínűsége miatt felfoghatatlanul sokrétű, az alábbiakban éppen ezért egy válogatást közlünk. Hat város Itáliából és a városokhoz köthető ízélmény, melyet mindenképpen kipróbálásra ajánlunk. Legközelebbi olasz nyaralásunkon szolgáljon ez a lista kötetlen útmutatóként, inspiráló válogatásként és felfedezésre buzdító segédanyagként egyszerre!
Genova: Pesto
Fűszeres, friss, üdítően zamatos. A jó pesto a nyár képét idézi még e barátságtalan őszi időjárásban is. A liguriai konyha zöld kincse a mai napig fontos szerepet játszik a tengerparti városban, ahol igazi, eredeti formájában találkozhatunk vele számos étteremben. Egyszerű a recept, azonban minden az alapanyagok minőségén múlik. Friss bazsalikom, olívaolaj, fenyőmag és fokhagyma egyesül a mozsártörő által, a végeredményhez pedig a trofie nevű csavart tészta szolgáltatja a tökéletes hátteret.
Ha igazán autentikus helyen kívánjuk megkóstolni, keressük fel az Il Genovese nevű egységet. Ez az étterem anno 1912-ben, Raggio néven nyitotta meg kapuit. Tipikus sciamadda, azaz apró étterem, ahol a mai napig fatüzeléses tűzhely áll a konyhában. Ma Roberto Panizza a tulajdonos, egy séf, aki a kétévente megrendezésre kerülő Pesto Világbajnokság egyik szellemi atyja is. Az eseményre a világ minden tájáról érkeznek séfek és szakácsok, hogy mozsarat ragadva bebizonyítsák, ők készítik a világon a legjobb pestót.
Torino: Agnolotti
A slow food, ez a többek között helyi konyhát és házi kosztot ünneplő irányzat, mára világméretű mozgalommá vált. 1986-ban a piemonti Bra városában indult útjára. A mozgalom egy évtizeddel később, mintegy hatvan kilométerrel északabbra, Torinóban talált tökéletes otthonra, azóta is itt tartják a Salone del Gusto-t, a kistermelők kétévente megrendezett vásárát. A város tökéletes házigazda, kiváló minőségi lelőhelyeket nyújt az ide látogatóknak – akár kávét, tésztát, húsárut vagy éppen péktermékeket keresnek. A nagy választékból nehéz kiemelni egy sztárételt, de a helyi kedvenc az agnolotti, avagy hússal töltött ravioli. A Pastificio Defilippis-ben érdemes kipróbálni, itt a helyszínen a friss tésztából hazavitelre is vásárolhatunk. De a Fratelli Bruzzone Trattoriába is érdemes betérni, ahol vajjal és zsályával, évszázados recept alapján tálalják.
Párma: Culatello di Zibello
A pármai konyha nem véletlenül került be az UNESCO Creative Cities nevű értékgyűjtő hálózatába. A régió olyan kulináris óriásoknak ad otthont, mint a Parmigiano Reggiano, vagy éppen az ország leghíresebb sonkájának számító prosciutto di Parma. A sonkakirály mellett azonban létezik egy kevésbé híres, de annál különlegesebb, helyi húskészítmény is. Ez a culatello di Zibello, egy helyben tenyésztett sertések combjából készített édes-pácolt sonkakülönlegesség, mely több mint kétszázötven éves múltra tekint vissza. Ma már szigorú eredetvédelmi szabályok szerint készülhet csak, de a szigor indokolt is, elvégre nem mindennapi húsáruról van szó. A culatello di Zibello kiérdemelte a megtisztelő re dei salumi, (azaz a felvágottak királya) becenevet. Pármában például az Osteria di Fornio étteremben találkozhatunk vele, itt tagliolini tésztával tálalják.
Bari: Orecchiette
Puglia fővárosának megvannak a maga látnivalói. Van itt egy 12. századi vár, egy bazilika szent ereklyékkel, de itt található az Arco Basso sikátor is, ahol a helyi nagymamák egész nap utcára helyezett asztalok mellett ülnek és orecchiette tésztát gyúrnak. Ezt a tésztát, melynek olasz neve fülecskét jelent, évszázadok óta kézzel készítik a Bariban található otthonokban, és nem túlzás azt állítani, hogy a tészta a város jelképévé vált. A tésztakészítő asszonyoktól frissen és nagy tételben vásárolhatunk a tésztából, de számos étteremben is találkozhatunk vele. Ott van például a Terranima étterem, ahol fokhagymával és szardellával kísérik.
Treviso: Radicchio rosso
Létezik egy olasz kifejezés, az amarognolo, ami kellemesen kesernyés ízt jelent. Nincs is jobb módja, hogy megtapasztaljuk ezt az ízélményt, mint a Velencétől egy órányi autóútra északra fekvő Treviso környékén termesztett cikória-rokonnak, a radicchiónak az elfogyasztása. Az itteni éttermek sokféleképpen tálalják, de a morte migliore (újabb olasz kifejezés, szó szerint „legjobb halál”, valójában egy összetevő legideálisabb felhasználását jelenti) a mogyoróhagymás rizottó fehérborral és radicchióval. A Toni del Spin étteremben például így tálalják. Ha már a környéken járunk, érdemes felkeresni a közeli Valdobiaddene és Conegliano településeket is. Ez a ugyanis a prosecco őshazája, ameddig a szem ellát glera-ültetvények és ízes buborékokat termő pincék sorakoznak.
Perugia: Szarvasgomba
Olaszország zöld szíve Umbria. Itt terem a régiót híressé tevő szarvasgomba, amely remekül érzi magát a környék tölgy, bükk és gesztenyeerdeiben. A fekete és a ritka fehér fajták Norcia és Spoleto városok környékén találhatók, de a teljeskörű élményért érdemes egy órával északabbra, Perugia városába látogatni. A Let's Cook in Umbria nevű szervezet tematikus túráihoz csatlakozva egy szarvasgomba-vadász kutyával járhatjuk be a vidéket és külön erre a célra kialakított éttermekben kóstolhatjuk az erdő ajándékát.
Forrás: nationalgeographic.com
Fotók: Unsplash
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.