Bár a szülőhazám az év minden szakában jó ötlet úti célként, én személy szerint tavasszal és ősszel különösen kedvelek hazajárni, ugyanis ilyenkor pont jó a hőmérséklet nagy sétákat tenni, kirándulni. Nincs izzasztó hőség, így még az ételek is jobban csúsznak, viszont már elég meleg van pár kenésnyi gelatóra. Hiába vagyunk híresek a konyhánkról, köztudott, hogy az idegen nyelvekkel hadilábon állunk, így szerintem nem árt egy kis segítség, hogy értelmezni tudjátok az étlapot, és a megfelelő helyen a megfelelő ételt és kiszolgálást keressétek – és találjátok.
Az igazi, autentikus kis olasz éttermek világában a csak olasz étlap egyébként is jó jel.
De hozzá kell tenni, hogy ma, 2018-ban már csaknem minden vendéglátóhelyen meg fogjátok tudni értetni magatokat az egyszerű, úgynevezett "basic English"-sel.
Bar és caffé
Ez a két szó voltaképpen ugyanazt takarja. Az ilyen, kávézó-jellegű helyek sokáig nyitva tartanak, alkoholt is szolgálnak fel, este pedig jó beülni egy kis aperitivo elfogyasztására is. Én napközben főleg egy kávéra vagy péksüteményre ugrok be ilyen helyekre. A fizetés kapcsán annyit érdemes megjegyezni, hogy
itt előre szokás fizetni, és attól függően, hogy az asztalnál vagy a pultnál fogyasztjuk el a rendelésünket, más-más árat számolhatnak fel.
Pizzeria, enoteca és birreria
Ha elvihető pizzaszeletet keresünk, a pizza al taglio feliratot keressük. A pizzériák hangulata nagyon laza, így ezeken a helyeken mindenki otthon érezheti magát.
David Nueschler / Unplash
Enoteca és birreria, azaz borbár és söröző. Nálunk nincsen olyan kocsmakultúra, mint Magyarországon, de ha egy pohár borra vagy egy sörre vágyunk, mi is nagyon szívesen osztjuk meg másokkal ezeket a pihenő perceket. Itt ételekre nem számítsatok, maximum kisebb rágcsálnivalók vannak az itallapon.
Tavola calda
A szó szerint „meleg asztalt” jelentő vendéglátóhelyek könnyed hangulatú helyeket takarnak, amik kicsit egy menzára emlékeztethetnek, mivel általában svédasztalos rendszer van. A tavola calda jó ötlet egy kiadós, mégis pénztárcabarát ebédre, hiszen nagy a választék, és megfizethető árú.
A hármas, amit ismerni kell: osteria, trattoria, ristorante
Haladjunk a kisebbektől a nagyobbak felé: az osteriák hajdanán csak bort szolgáltak fel, aztán az évek során elkezdtek egyszerű ételeket kínálni. Szerény helyek, ahol általában étlap sincs, hanem napi, a térségre jellemző ajánlatokkal készülnek. Jellemzőek az olcsó, két-három fogásos fix áras menük, amiknek az ára általában a bort is tartalmazza.
Sharon Hahn Darlin / Flickr
Hasonló hangulat fogad titeket egy trattoriában is, bár egy kicsit formálisabb kiadásban. A trattoriát általában egy család viszi, akik arra törekednek, hogy legyen egy megbízható vendégkörük. A trattoriák közepes árakon dolgoznak. Manapság jellemző, hogy egy-egy étterem trattoriának vagy osteriának hívja magát (vagy épp fordítva), hogy lazább vagy elegánsabb hely látszatát keltse. De a lényeg úgyis az, hogy mi kerül a tányérunkra.
Végül, de nem utolsósorban a ristorante a tradicionális értelemben vett étterem, amely nagyon sokféle lehet. Annyi biztos, hogy ha egy felkapottabb, netán Michelin-ajánlással vagy csillaggal minősített helyre látogattok, nem árt a foglalás, azaz a prenotazione.
Most már csak az étlapon kell kiigazodni. A szakácskönyveink nyelvezete is irodalmi szinten mozog, és az étlapot is szisztematikusan sok részre bontjuk. Nem kötelező minden szekcióból rendelni, de
minimum kettőt azért érdemes – és illik is.
Ha letudtátok az aperitivót, a bemelegítés után jöhet az „igazi” étkezés.
Jez Timms / Unsplash
Az étlap elején az antipastik, azaz az előételek szerepelnek. Ezek lehetnek hideg és meleg tételek egyaránt, a bruschettától kezdve a crostinin vagy friss (!) cozzén (azaz feketekagylón), illetve a sonka-, szalámi- és sajtválogatásokon keresztül az olívabogyóig. Ha a Finocchiona, Strolghino szalámi, Salame di Cinghiale (vaddisznószalámi), Speck, pármai vagy Serrano, Coppa Collo sonkákat látjátok, bízhattok az adott étteremben.
Még akár ecetes vagy sült zöldségek is lehetnek az étlap ezen részén. Ha a ház specialitására vágytok, keressétek az antipasto della casa kifejezést.
Toa Heftiba / Unsplash
A soron következő ételek az első fogások, azaz a primi piatti kategóriája. Erről talán már mindenki hallott, hogy ide tartoznak a tésztafogások, a rizottók és a levesek. Igen, a tészta is lehet első fogás! De ezek a tészták nem húsosak és sajtosak és zöldségesek egyszerre, hanem egy-két feltéttel érkeznek, könnyűek és egyszerűek, nem halmozzuk rajta a hozzávalókat. A választék természetesen nagyban függ az adott tartomány tengerhez és hegyekhez való közelségéhez, északibb vagy délibb mivoltához.
A secondi (főételek) között szerepelnek a húsos, halas és zöldséges főételek, amelyek jellemzően az adott hely legdrágább fogásai is egyben.
Arra figyeljetek, hogy legtöbbször ezek mellé nem jár köret, azaz contorno, így azt külön kell rendelni.
Nincs teljes olasz étkezés desszert nélkül, így mindenképp válasszatok a dolci ajánlatból. Így lesz igazán dolce a vita. Zárásképp pedig olaszosan egy kávé dukál. Szigorúan espresso, lungo vagy macchiato, véletlenül sem cappuccino, mivel a túlzott tej visszafogja az emésztést. A cappuccinót igyátok 11 óra előtt, aztán basta! Utána jöjjenek a feketé(bbe)k.
Jeremy Ricketts / Unsplash
Ha az étlap végigböngészése túlságosan körülményes, akkor ajánlom nektek a fix árú menüket keresni. A menu a prezzo fisso jól jöhet a kevésbé kalandvágyó embereknek, mivel ezek a menük általában a közkedvelt, a legtöbbek által kedvelt fogásokból merítenek.
A menu turistico láttán azonban fogjátok menekülőre a dolgot,
ugyanis ezzel a mindig drágább, naiv turistáknak szánt menükkel általában a gyanútlan és felkészületlen utazókat akarják csőbe húzni.
És Ti, kedves Dining Guide-olvasók, nem lehettek azok!
Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek,
olaszul l’enni jó!
Gianni
A tartalom a NEFF prémium beépíthető konyhai készülékek támogatásával jött létre. További információ: NEFF Home.