A festői Dél-Tirol hegyvidéke adott helyszínt Az etikus séf napok címen futó rendezvénynek. Hinnék, ha azt mondjuk, nem a főzés és az ételek szolgáltatták ezen a gasztrorendezvényen a legfontosabb témát?
Egy mondatban úgy lehetne kifejezni a CARE's The Ethical Chef Days küldetését, hogy a séfek a világot szeretnék megváltoztatni a munkájuk által, de nem nagy szavakkal és jelmondatokkal, hanem apró, ám céltudatos és kitartó mindennapi cselekedetekkel.
Furcsa, ha valaki nem a bevételért, a jobb életért, az elégedett vendégért és a szakmai kiteljesedésért dolgozik?
Nem furcsa, ha mindez már megvan. Mert mi létezik ezeken túl? A gondolat, hogy mi is részei vagyunk a világnak, és lelkiismereti kötelességünk annak hasznára bánni az erőforrásainkkal. Ez már nem rólunk és a saját egónkról, hanem másokról is szól.
A séfek nem forradalmárok, lázadó és világmegváltó Che Guevarák, mégis nagyon fontosak a mindennapi döntéseik.
A 13 országból itt megjelent 30 séf összesen 25 Michelin-csillaggal büszkélkedhetett. Négy napot töltöttek együtt, főztek, beszélgettek, eszmét cseréltek. Fenntarthatóságról, a világ helyzetéről és benne a saját szerepükről.
A séfek nem politikusok és nem is tudósok, hogy közvetlen választ találjanak a globális felmelegedés kérdésére. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy a mindennapi tetteivel bárki hozzájárulhat a pozitív változáshoz. És ez csupán hozzáállás kérdése. Dominique Crenn számára például a főzés egyfajta mozgalmiság – az edénybe az alapanyagokon kívül belekerül a séf identitásából, karakteréből, világlátásából is egy darab. Legalábbis úgy jó, ha ez megtörténik, és nem csak tökéletességről és technikáról, netán mások munkáinak másolásáról szól egy séf teljesítménye.
Jock Zonfrillo Ausztráliából utazott az Alpok lábáig. Ő azt vallja, hogy aki sokat kapott, annak kötelessége ehhez mérten vissza is adni. Ő sem heroikus világmegváltáson gondolkodik, helyben látja meg a problémákat és cselekszik: Zonfrillo az ausztrál őslakosok helyzetének javítását és a környezetvédelemre való fókuszálást vállalta fel. Először mindenki azt hitte, egy kicsit megbuggyant, hogy világsikereket magáénak tudható séf létére egyre inkább ez áll a tevékenysége középpontjában.
„Én csak egy szakács vagyok, nem voltak kész receptjeim a problémák megoldásra. De ha valóban akarsz valamit, tisztán és világosan látod a céljaidat, megállíthatatlan leszel. Egyszercsak azon veszed észre magad, hogy szakértők és segítők vesznek körül.”
Zonfrillo Ausztrália egyik legjobb éttermét vezeti Adelaide-ban, az Oranát, ezzel párhuzamosan működteti non-profit szervezetét, az Orana Alapítványt, ami az aboriginalok, a kontinens őslakosai kultúrájának és hagyományainak megőrzéséért munkálkodik. Több területen nyújt segítséget nekik: a biológiai diverzitás (sokféleség) megőrzésétől kezdve a helyi méz értékesítésének támogatásáig. Ez messze túlmutat egy étterem és egy séf feladatain – vagy mégsem? Vagy lehet, hogy éppen abból következik?
Az élet hegycsúcs, és nem strand. Ez lehetne a mottója a három Michelin-csillagos St. Hubertusnak is, amit Dél-Tirolban találunk. Annál is inkább, mert az egyik tulajdonosa a legendás Reinhold Messner, aki nem csak a világ egyik legjobb hegymászója – 14 nyolcezres csúcsra jutott fel –, hanem lelkes lokálpatrióta is. Ő az egyik legérdekesebb karaktere a rendezvénynek, aki hiába kalandorkodta végig a világot, nagyon is első rendű számára a hely, ahonnan származik. Minden, amihez köze van, a minőségről és a határtologatásokról szól. A nevét viselő múzeum épületét a zseniális iraki építész, Zaha Hadid tervezte.
A csúcs elérése, új utakat találni kreativitást és rugalmasságot igényel. A CARE's The Ethical Chef Days üzenete hasonló a hegymászáshoz: minden cselekedet és kihívás alapja a vízió.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.