A vasárnapok Korfun elképzelhetetlenek a pastitsada nélkül. A sziget hagyományos étele már évszázadok óta a helyi konyha része, a fűszerkereskedők révén honosodott meg a 14. században. A paradicsomos alaplében lassan, órákon át fő a hús – marha, nyúl, kakas vagy olykor polip –, amelyet az úgynevezett spetseriko fűszerkeverék tesz igazán különlegessé. Ennek receptje családonként változik, de a fahéj és a szegfűszeg mindenhol alapvető, kiegészítve szerecsendióval, szegfűborssal, köménnyel és más titkos összetevőkkel.
A lassan főtt, mélyvörös paradicsomos szósz végül vastag bucatini vagy penne tésztán kap helyet – az olasz szomszédok örökségeként –, amelyet rendszerint görög saláta kísér, tetején egy darab krémes fetával. A vasárnapi ebédhez kapcsolódó rituálé a szigeten szinte spirituális élménynek számít: annak bizonyítéka, hogy a legegyszerűbb alapanyagokból is képesek maradandó kulináris élményt teremteni.
A pastitsada nemcsak a tavernák és éttermek étlapjain, hanem a korfui háztartások mindennapjaiban is jelen van. Jellegzetes fűszeres illata átjárja a hegyi falvak levegőjét és a velencei óváros macskaköves utcáit. Mint sok más „őshonos” fogás, valójában ez is a velenceiek öröksége, akik több mint ötszáz évvel ezelőtt telepítették a szigetet a Földközi-tenger és a Közel-Kelet kereskedelmi útvonalainak egyik fontos állomásaként. Ők helyezték Korfu szigetét a fűszerútvonalra, amely Dubrovnikkal – egy másik velencei támaszponttal – is összekapcsolta. A hódítók magukkal hozták az őrölt pirospaprikát, édes és csípős változatban egyaránt. Nem véletlen, hogy a dalmát tengerparton is megtalálható ez az étel: ott pašticada néven ismert, és gnocchival, nem pedig tésztával tálalják.
Korfu ikonikus fogása, a pastitsada nemcsak a családi konyhákban, hanem a sziget legjobb éttermeiben is különböző változatokban él tovább. Ahogy Spyros Agious séf, a Corfu Townban található The Venetian Well tulajdonosa fogalmaz, a recept alapja a lassú főzés művészete. Étterme egy csendes udvarban áll, évszázados kút köré építve, ahol a bougainvillea futja be a falakat. A séf szerint a hagyományos technikák – például a hagyma lassú, tökéletes karamellizálása – emelik magasabb szintre az ételt, és ezek tanítják meg igazán értékelni az egyszerűséget és a szezonális alapanyagok minőségét.
Forrás: nationalgeographic.com