Hirdetés
Hirdetés

Egy nagy bor születése - St. Andrea Agapé Nagy-Eged hegy Egri Bikavér 2018

SZERZŐ: Király Márton
2022. szeptember 21.
A 2018-as Agapéban megtalálható minden, ami St. Andrea, Eger, és 21. századi bikavér. Méltó ünneplése ez az elmúlt húsz évnek.
Hirdetés

Borítókép: fotó: Nemes Róbert

Szeptember 17-én soha nem látott és egyszeri borkóstolót tartottak az egerszalóki birtok dísztermében. Az Agapé ünnepi eseménye során a szerencsés látogatók bepillantást nyerhettek olyan szakmai titkokba, hogy miből és hogyan készül az egyik leghíresebb egri bikavér, lehetőség nyílt ugyanis megkóstolni a Nagy-Eged-hegy dűlőről házasított egri bikavér 2018-as évjáratát, két évvel annak hivatalos bemutatója előtt.

A "premier előtti kóstoló" után levonhatjuk a tanulságot; nagy magyar bor a láthatáron, érkezését érdemes várni!

A St. Andrea ünnepe egyben a borvidék ikonikus termőterületének, a Nagy-Eged hegynek is az ünneplése volt, a közönségnek lehetősége nyílt a végső házasításba bekerülő, a Nagy-Eged hegyről származó fajtaborokat külön-külön is megkóstolni.

A rendezvény programja a kivételesen jó 2018-as évjárat bemutatása volt a pince egyik csúcsborán és a házasítás alkotóelemein keresztül, ezeken keresztül a kóstoló megismerhette a St. Andrea-stílust, és a Nagy-Eged hegy egyedi terroir-karakterét is.

Ifjabb és idősebb Lőrincz György / Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok

A különböző borok mellé pedig a sarudi Sulyom Tájétterem séfje Berecz Ádám  szolgáltatta a kísérőfalatokat. Nem volt könnyű dolguk, hiszen olyan ételekkel kellett előállniuk, ami nem harsogta túl az est főszereplőit, a poharakba kerülő borokat, ám nagyszerű ételeik tökéletes kísérői voltak a borsornak.

A sor rögtön erősen, a 2018-as kékfrankossal indult. A St. Andrea bikavéreinek sarokköve, a házasítások kiindulópontja, a széles alap, amin a házasítás további elemei szilárdan állhatnak. A bor karakterét az est házigazdája, idősebb Lőrincz György a kivételesen napfényes ’18-as időjárással magyarázta, kiemelve a tényt, hogy lehet nagy általánosságban beszélni egri évjáratokról, a Nagy-Eged hegyet azonban külön kell kezelni a többi területtől. Erre több tényező is okot ad, egyrészt az itteni mészköves, üledékes talaj összetételében teljesen elüt az Egerben megszokott tufás alapkőzettől, másrészt pedig ez az a pontja a borvidéknek, ahol összetalálkozik az alföldi meleg levegő a bükki hűvösséggel, egyedi, szubmediterrán mikroklímát kialakítva. A borok rétegzettsége és szerethető, egyedi karaktere ennek a ténynek tudható be. A kékfrankost áfonyával készített bükki vaddisznó kísérte.

Fotó: Nemes Róbert

A sor második tétele a ’18-as merlot szöges ellentéte a kékfrankosnak. A klímaváltozásnak is köszönhető, hogy a merlot egyre inkább otthon érzi magát Egerben, buja, sűrű szövésű, nagyon lágy bort ad, ami önmagában talán kissé unalmas lenne, a kékfrankos fűszeres-savasságával együtt kóstolva azonban érthető, hogy miért választotta összetevőül a borász. A merlot ízjegyeit csak felerősítette a mellé kínált pácolt feketecseresznye és szeder, ugyanezeket érezhettük a borban is, és ha mellé tesszük a kékfrankos áfonyásságát, egy egész kosárra való erdei gyümölcs ízét várhatjuk majd a végső házasítástól.

A harmadik a ’18-as syrah a sorban. Ebben a borban nem a gyümölcsökön, hanem a fűszereken van a hangsúly. Boros Barna sommelier a bor bemutatásakor elmondta, hogy ennek a bornak a stílusát az Észak-Rhône borvidékéhez tartozó Crozes-Hermitage-ban gyakorolt syrah-stílus ihlette. Ez az ital a végső házasítás fűszerességéhez és tanninstruktúrájához járul majd hozzá, rengeteg feketeborssal, kakaóval, puhaságával, és nem utolsó sorban mélyebbé teszi majd a bikavér sötétvörös színét is.

Fotó: Nemes Róbert

A negyedik bor a pinot noir. Hibátlan bor egy kiváló kóstolón, mégis talán a sorozat legkevésbé szerethető tagja. Ahogy az est házigazdái is elmondták, hiába lebegett a szemük előtt Burgundia, miközben ez a bor készült, a Nagy-Eged hegy nem a Côte-d’Or, ez bizony hamisítatlanul egri, vagy ahogyan a kóstolón is elhangzott, „pannon pinot noir” lett. Sűrű szövésű, fűszeresen illatos, sötét színű bor, a borász szerint ez történik akkor, amikor a fajtajelleget felülírja a terroir. Ettől a bortól további rétegek, fűszerek megjelenését remélik a házasításban. A mellé kínált vadkacsa pastramival együtt nyerő kombináció, az est talán legjobb párosítása volt.

A kóstoló végén pedig a 2018-as kadarka állt. Szerencse, hogy a tipikusság igényeit már a pinot noir-nál félretettük, mert ez a bor sem az átlagos kadarkaélményt hozta. A pohárba kerülő bor szinte fekete, nyoma sincs benne a kadarka világos színének, cseresznyés-paprikás illatának. Helyette árad belőle a hordófűszer és az amarena cseresznye illata. Elképesztő tartalmassága a mészköves talajon szenvedő, ennek köszönhetően rendkívül koncentrált termést hozó T9-es kadarka klónjában keresendő. A dús talajon ez a fajta akár szilva nagyságú szőlőszemeket is hozhat, a Nagy-Eged hegyen azonban inkább a meggyméretű szemek, extrém esetben a borsószem nagyságú szőlőszemek a jellemzőek. Az apró szemekben összesűrűsödő must végül ezzé a sűrű borrá válik, aminek köszönhető a végső házasítás mélysége.

A lista utolsó helyén, az estet mintegy megkoronázandó a 2018-as Agapé Bikavér, a fenti borokból összeállított, kész házasítás szerepelt. Ahogyan elhangzott, az „utolsó fogás a poharunkba kerül,” ehhez a tételhez ugyanis nem járt külön ételpárosítás, megérdemelte a figyelmet önmagában is.

Fotó: Nemes Róbert

Nehéz beszélni a végső házasításról, hiszen a képet egy nagyon fontos tényező árnyalja, nevezetesen a borok és így természetesen az elkészült bor rendkívül fiatal kora. Míg ez a négy év arra elegendő volt, hogy a fajtaborok külön-külön megmutassák a saját stílusukat, a bennük rejlő lehetőséget és erőt, összeházasítva egyelőre nem egy teljesen kész bort alkotnak, de nagyon határozottan felvázolják egy remekmű körvonalait, amit majd az idő színez ki, tesz teljessé. Az előrejelzések szerint a 2018-as csúcsbikavér mintegy két év múlva a jelenik meg a piacon, olyan dátum ez, amire érdemes emlékezni. Hiba is lenne korábban kihozni, túl sok bort fogyasztunk el idő előtt…

Az alkatrészek külön-külön hibátlanok és nagyszerűek, összeállítva pedig egy rendkívül ígéretes prototípust alkotnak, amit az idő érlel tökéletessé. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy a bor két év múlva éri el a csúcspontját, hiszen bátran állítható, hogy az elkészült tétel komoly érlelési potenciállal rendelkezik. Valódi befektetési bor, mely megjelenésekor is még csak életútja elején fog járni, és egyetlen komoly, magyar borokat tartalmazó gyűjteményből sem hiányozhat. A 2018-as Agapéban megtalálható minden, ami St. Andrea, Eger, és 21. századi bikavér. Méltó ünneplése ez az elmúlt húsz évnek.

 Tovább olvasok:

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram