Ritka és különleges élmény a párizsi Le Meurice luxusszálló Alain Ducasse éttermébe látogatni. A legendás hotel francia éttermét Versailles palotaberendezése inspirálta. A franciák történelmének legragyogóbb, kifelé hatalmas pompát és kifinomultságot mutató idejét idézi, a tizennegyediktől a tizenhatodik Lajosig tartó stílusban. Egy olyan világot, ami már nem létezik, és aminek a luxusát egy teljesen új korszak, a francia forradalom törölte el végleg.
„Minden jól van, minden jóra fordul, minden a lehető legjobban van ezen a legeslegjobb világon” - Pangloss mester szavai juthatnak eszébe annak, aki ezt a fajta fennkölt tökéletességet látja. Nehezen lehet nem feszengeni itt, ahol minden és mindenki tökéletesnek tűnik.
Noblesse Oblige, avagy a név kötelez. Alain Ducasse minden botránytól és liezontól mentes, elegáns vezetésű élete és fókuszáltsága az étterem hangulatán és Jocelyn Herland executive-chef konyháján egyértelműen és kézzelfoghatóan érezhető. Ez egy másik világ, ahol nincs hiba, nincs esély tévedésre, jámbor kis kisiklásokra.
A korábban évszakonként megújuló menü most már két-háromhetente változik. Nem cserélődik le teljesen, csak egyes tételei igazodnak a szezonhoz.
Rengeteg zöldségfélével dolgoznak, szezononként mintegy nyolcvanfélével,
és mindent teljében, a legtökéletesebb érési állapotban gyűjtenek be. A séf legfontosabb törekvése, hogy a maximumot hozza ki a leghétköznapibbnak tűnő zöldségből is. Különlegesen dekadensnek – még inkább first world problemnek – hangzik, hogy valakinek az jelentse a mindennapok kihívását, hogy a csúcsok csúcsát hozza ki a csicsókából vagy a tarlórépából, de pont ez a messzemenő aprólékosság különbözteti meg a jót a kivételestől. Ducasse luxuséttermében minden alapanyag kivételes bánásmódban részesül. Nem hiába érkezett a két Michelin-csillag a párizsi étterembe.
A halak végét az ikedzsime módszer jelenti, ami japán hagyományok szerint a lehető leggyorsabb, szenvedések nélküli távozás az életből. Hogy honnan tudható, ha a halak ezt a feltételezést soha nem fogják igazolni? A határozott szúrás hátul, a szemek mögött azonnal elszakít az élettől, és a haláltusa nélküli hal húsa emiatt sokkal finomabb és lágyabb ízű, mint a végső küzdelemben tejsavat termelőkében.
A részletekben rejlik a kifinomultság ezen foka. A Le Meurice alapvetően olyan vendégeket szólít meg, akik azon felül, hogy képesek kifizetni a számlát (egy ebéd ára 85, míg egy vacsoráé 380 eurónál, vagyis mintegy 120 ezer forintnál kezdődik), kellően értékelni is tudják a ház törekvéseit.
Hogy mindezt valóban át is érezzük, érdemes belenézni az alábbi videóba!
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.