Hirdetés
Hirdetés

„Egy hullámvasúton ülünk" – A Wizz Air-vezér a repülés jövőjéről és Tokaj felemelkedéséről

2021. március 25.
Dübörgött a Wizz Air, amikor 2018-ban a vezérigazgatója bejelentette, hogy borászatot alapít Tokajban. Évtizedes távlatokban gondolkodnak, de az utóbbi fél évben több magas rangú nemzetközi elismerést is kiérdemelt a Juliet Victor két édes szamorodnija és egy száraz furmintja. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan állt fel a tavaly márciusi sokkból a két cég, Váradi József pedig láthatóan nagyobb lendületben van, mint valaha. Interjú a Wizz Air vezetőjével és a Juliet Victor tulajdonosával.
Hirdetés

Nemrég csaknem egymilliárd dolláros (!) „pénzégetésről” számolt be a sajtónak Váradi József, amit egyetlen év alatt termelt meg a vállalat. A magyar légi közlekedésnek jelenleg körülbelül a 35-40 százalékát teszi ki a Wizz Air: a légitársaság 41 országra kiterjedő hálózatában csak az elmúlt egy év során 300 új útvonalat nyitottak meg, így megközelítőleg már ezer útvonalon repülnek be. Tavaly 25 bázissal rendelkeztek Európában, mára 42-re növelték ezt a számot és Európán kívül, Abu Dhabiban is nyitottak egy új bázist. „Gyakorlatilag mi vagyunk az egyetlenek, akik változatlanul invesztálunk, bővítjük a repülőgép flottánkat, és az egész iparágban nekünk a legmagasabb a likviditásunk. A befektetőknek mi vagyunk az egyik ritka reménysugár” – fogalmazott a vezérigazgató az MTI közleménye szerint. Váradi Józsefet kérdeztük.

Hogy alakul a Wizz Air-járatok forgalma immár a harmadik járványhullám közepén? 

Váradi József: Egy hullámvasúton ülünk. Tavaly márciusban pillanatok alatt épült le a forgalmunk, az addigi kapacitásunk mindössze 3 százalékára. Augusztusban ez visszaugrott 80 százalékra, majd novemberben ismét visszaesett, körülbelül a 10 százalékára. Tavaly összességében a 2019-es forgalom mindössze 10-15%-a valósult meg, de nem csüggedünk, előre nézünk. Sokkal adaptívabbá váltunk, tavaly megtanultunk még gyorsabban és rugalmasabban reagálni a hirtelen helyzetekre.
Az elmúlt egy évben húsz darab új repülőgépet vettünk át, a következő egy évben pedig további 27 gépet fogunk. Jóval versenyképesebb, innovatívabb flottával tudunk majd üzemelni, lényegesen erősebb piaci pozícióból indulva a versenytársainkkal szemben.

Váradi József, Wizz Air

Lehetséges, hogy szélesítenek a szolgáltatásaikon, és nem csak fapados járatokat indítanak?

A fapados kifejezést kizárólag a magyar nyelvben használják így, sehol a világon nem használnak ilyen pejoratív szót a légiközlekedés ezen formájára.

Mi továbbra is arra törekszünk, hogy alacsonyan tartsuk a költségeinket, aminek köszönhetően alacsony áron is tudjuk biztosítani a repülést az utasainknak. Óriási a piaci igény erre a repülőjegy-kategóriára, és mi továbbra is arra törekszünk, hogy a legkedvezőbb árakon kínáljuk az utazásokat. Mindemellett sokkal zöldebbek vagyunk, mint bármely más légitársaság, amire különösen büszkék vagyunk.

Fotó: Wizz Air

A zöld működés az új flottának köszönhető?

Igen, részben. Mi repüljük a legfiatalabb flottát egész Európában, és még tovább fog fiatalodni az elkövetkező évben. Egy utas/kilométerre vetítve messze nálunk a legalacsonyabb a karbonkibocsátás. A Lufthansához, British Airways-hez, AirFrance-hoz, KLM-hez képest 50-60%-kal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátásunk. Másrészt pedig a mi helykihasználásunk, a gépeink töltöttsége csökkenti az egy főre vetített károsanyag-kibocsátást.

Most azonban nem lehet a régi 100%-os utastelítettséget hozni. Mennyiben maximalizálják az értékesített ülések számát?

Mi 60-70 százalékos töltöttséggel repülünk, ami valamivel erősebb, mint az iparági átlag, ami körülbelül 50 százalékot jelent.

Fotó: Wizz Air

Mire számítanak a járvány csitulásával, azonnali repülési kedvre vagy lassan, fokozatosan visszaépülő bizalomra az utasok részéről?

Szerintem az utazási kedv nagyon hamar vissza fog jönni, sőt már most is megvan az emberekben. Azt gondolom, hogy abban a pillanatban utazni fognak, amint megtehetik, ennek megfelelően mi robbanásszerű foglalási hullámra számítunk. A legjobb példa erre az Egyesült Királyság, ahol május 17-től fogják engedélyezni a turisztikai célú utazást. Amint bejelentették, az országba induló és onnan érkező járatokra is úgy megugrott a foglalások száma, ami azonnal a 2019-es nagyságrendet idézte meg.

Váradi József a tokaji Juliet Victor borászat megnyitóján

Igazán optimista máris a 2019-es számokban gondolkodni a jelenlegi nyomasztó helyzetben.

Mi semmiféle bizalmatlanságot nem tapasztalunk a repüléssel kapcsolatban. Az embereknek elemi vágya utazni, új helyeket felfedezni és jól érezni magukat. Mi leginkább ezt látjuk az utasainkon.

Tavaly úgy fogalmazott, hogy olyan higiéniai körülményeket biztosítanak a fedélzeten, akár egy kórház intenzív osztályán.

Ehhez tartom is magam.

Egyetlenegy esetről sem tudok, amely során bármelyik utasunk megfertőződött volna. Ki merem jelenteni, hogy egy szupermarketben, drogériában, gyógyszertárban nagyobb a fertőzés esélye, mint repüléskor.

A gépeinken tisztított levegőt lélegeznek be az utasok, és HEPA-filteres légcirkuláltató rendszert működtetünk a fedélzeten. Az új biztonsági sztenderdeket most szilárdítja meg az iparág, a repülés pedig biztonságos.

Fotó: Wizz Air

Pontosan mit ért új biztonsági sztenderdek alatt?

Szerintem 2001-re érdemes visszamenni.

A New York-i terrortámadás okozott a mostani világjárványhoz hasonlóan nagy megrázkódtatást a légiközlekedésben.

Nagyot szigorítottak a biztonsági sztenderdeken, azóta tilos hegyes tárgyat vinni az utastérbe, és ekkor limitálták a felvihető folyadék mennyiségét is. Ekkor is sokan temették a repülést, de megtanultunk ezzel együtt élni, és 2001 óta is csak nőtt a légiforgalom. Mostantól kötelező lesz a maszkviselés nem csak a reptereken, hanem utazás közben is. Minimalizáltuk a közvetlen érintkezések lehetőségét, így a munkatársaink szabad kézzel nem érnek hozzá az ételekhez, és előnyben részesítjük az érintésmentes bankkártyás fizetést. A nagy kérdés most az, hogy mikor, illetve hogyan fognak az utazási korlátozások lazulni, vagy végleg eltűnni a rendszerből.

Tavaly egy nyilatkozatában állatkertnek nevezte azt az állapotot, ami a nemzetközileg heterogén rendelkezések nyomán kialakult a reptereken. Legutóbb Londonban rekedtek magyarok. Megoldódni látszik lassan a helyzet?

Ez egy erősen problémás kérdéskör 2021-ben is. Én úgy látom, hogy globálisan alulteljesít a rendszer. Egy vírus értelemszerűen nem ismeri az országhatárokat, a különböző országok egészségügyi ellátórendszerének minősége és kapacitása pedig óriási különbségeket mutat. Ez indokolja, hogy helyileg más szabályozások legyenek érvényben, ugyanakkor bízom benne, hogy idővel egy globálisan egységes szempontrendszer alakulhat ki, mert így nem hatékony a munkánk. Egyelőre olyannyira friss ez a helyzet, hogy akár egy-egy új fogalmat is máshogyan értelmeznek a különböző országok. Az ahány ház, annyi szokás kaotikus állapotot tud okozni a reptereken, szükség volna a nemzetközi egységesítésre.

Mindeközben Tokajban? Hogy alakul a 2018-ban debütált Juliet Victor borászat útja?

Egy nagyon fontos díjat nyertünk el a brit Decanter borverseny Best in show kategóriájában. Ebben a kategóriában a legjobbnak bizonyult két-háromszáz bort újraversenyeztetik, és közülük kiválasztanak kb. negyvenet. A 2017-es Juliet Victor szamorodni a magyar borok közül elsőként nyerte el ezt a minősítést, ezzel a világ legjobb borai közé sikerült bekerülnie, ami óriási büszkeségünk. A 2017-es birtokborunk, a Bomboly száraz furmint is aranyérmet hozott el 96 ponttal. Legutóbb pedig Japán legnagyobb nemzetközi borversenyén, a Sakurán a 2016-os Betsek-dűlői szamorodnink hozott el dupla aranyat. Kezdenek érkezni végre a visszaigazolások, hogy jó úton haladunk a Juliet Victorral, és igenis jól szerepelnek a magyar borok, elsősorban a tokajiak a világ legjobbjai között is. Ezt a missziót folytatjuk tovább.

Balra a Decanter aranyérmes 2017-es Bomboly száraz furmint. jobbra a Sakurán duplaaranyas édes szamorodni

A topéttermek rendeléseinek leállásával átalakították az értékesítésüket is?

Ott tart most a borok értékesítése, ahol a repülőjegyeké 2004-ben, a Wizz Air induláskor. Akkoriban a jegyek néhány százalékát értékesítettük online, és mindenki utazási irodákban vásárolt. Ugyanezt látom most a borral is. A legnagyobb részüket üzletekben, éttermekben, pincészetekben értékesítik. Nagy irányváltás a borkereskedelemben az online értékesítés, amit látványosan meggyorsított a pandémia. Ezért indítottuk el új vállalkozásunkat, a BAR:24-et, amely a Juliet Victoron kívül még 250-300 bort árul. Nagyon gyorsak vagyunk, négy órán belül vállaljuk a kiszállítást. Azt gondolom, hogy ez a jövő.

Olvassa el korábbi interjúnkat is!

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram