Hirdetés
Hirdetés

Egy éjszaka a fogdán és légyott szerviz idején: mitől is botrányhős Marco Pierre White?

SZERZŐ: DiningGuide
2021. november 23.
Botrányhős, fenegyerek, rosszfiú. Közhelyek, amelyek mindjét kiérdemelte Marco Pierre White. De esetében mit is takarnak a rendszerint film- és rocksztárokra akasztott jelzők? Marco Pierre White viselt dolgai: tíz őrült ügy a nem mellesleg rendkívüli séftől.
Hirdetés

Mindig vannak azok a bizonyos elsők, akik már csak úttörő mivoltukkal is beírják magukat a történelembe. A sztárséfek mára hosszúra nyúlt (és lássuk be, felhígult) listáján ilyen pionír volt Marco Pierre White, akinek nevét a mai napig számtalan legenda övezi.

A kirívó és megosztó személyiséget azonban a sok szóbeszéd vagy épp környezete visszaemlékezései általában inkább hírhedtnek, mintsem híresnek állítják be. Az egykor jézusi korára három Michelin-csillagot kiérdemelt séf ezzel a teljesítményével a legfiatalabbnak számított (bár azóta rekordját már megdöntötték).

Hirdetés

Jóllehet elvitathatatlan, hogy ő helyezte vissza a brit kulináris színteret a gasztronómiai térképre, mégis a brit fine dining szcéna enfant terrible-jeként, avagy 'fenegyerekeként' tartották számon. Ezért sokan dekadens imázsát a kilencvenes évek rocksztárjaihoz és punkjaihoz hasonlították. A zeneipar nagyjaihoz hasonló botrányhős azonban valóban igazi áttörést ért el a gasztronómiában, és emellett első szakácskönyvével a White Heattel, örökre megreformálta a korábbi receptkönyveket. Keze alatt olyan séfek tanulták ki a szakmát, mint Gordon Ramsay, Mario Batali, vagy Curtis Travis Stone, abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy szívesen idézik fel azokat a bizonyos időket a „Pokol konyháján”, hiszen MPW különösen ismert volt indulatosságáról, és ellentmondást nem tűrő stílusáról. Erről pedig nem csak alkalmazottai, de gyakran az étterme vendégei is elsőkézből győződhettek meg. Most összegyűjtöttük Marco Pierre White karrierjének legpolgárpukkasztóbb eseményeit.

Marco Pierre White / www.marcopierrewhite.co

A tizennégyezer forintos sültkrumpli esete

Feltételezzük, ha már valaki ellátogat egy Michelin-csillagos étterembe, akkor megelégszik az étlap „szegényes” kínálatával és nem áll neki külön rendeléseket, vagy ételvariációkat leadni a konyhának. Egy tökéletes világban talán így lenne, azonban a valóság sokszor rácáfol eme ideális elképzeléseinkre. White-ban azonban emberére akadt az a kuncsaft, aki a séf egykori éttermében az ilyen típusú helyek étlapján jellemzően nem szeplő sültkrumplit követelt köretként. White végül igazi fine dining sült krumplit adott ki a kezei közül, és majdnem egy órát pepecselt az extra rendelés elkészítésével. Mivel a vendég a rendelést megelőzően nem kérdezte meg a sültkrumpli árát, így a séf jogosnak érezte, hogy az órabérével arányosan számolja fel számára azt. Így történt, hogy 25£-ot, azaz mai árfolyamon több, mint tizenegyezer forintot kért érte.

A vendég móresre tanítása

White-nak szokása volt, hogy népnevelő szándékkal nem csak az alkalmazottai viselkedését monitorozta, de „finoman szólva” kiosztotta akár saját vendégeit is, ha szükségét érezte. Így esett, hogy egyszer egy kritikust állítólag azért dobott ki az étterméből, mert kerékpározáshoz használt nadrágpántok voltak rajta. Egy 54 fős eljegyzési bulinak pedig azért vetett véget, mert nem tetszett neki, hogy a vendégek már illuminált állapotban a padlóra dobták a cigarettacsikkeket. Egy másik alkalommal pedig saját éttermében verekedésbe keveredett, amit egy udvariatlan vendéggel való nézeteltérése robbantott ki. A férfi állítólag az étterem vezetékes telefonját szerette volna használni (abban az időben még nem örvendtek olyan népszerűségnek a mobilok, mint manapság) azonban White szerint faragatlan volt, így megtagadta kérését. Ezt követően a vendég megpróbálta megütni a séfet és verekedés tört ki, amiben Gordon Ramsay sietett White segítségére.

Az egymilliós borozgatás

Ha még nem tettük túl magunkat a botrányosan drága sültkrumpli esetén sem, akkor bizonyár megdöbbentőnek fogjuk találni, hogy a botrányhős séf egy este Piers Morgan társaságában elfogyasztott egy 28.000 font (azaz több, mint egy millió forint) értékű bort együltő helyében. Morgan és White állítólag jó pár rendkívüli éjszakát élt meg együtt, és valószínűleg csak a lovagi szemérem tartja őket vissza attól, hogy ezekről részletesebben beszámoljanak. Morgan mindenesetre továbbra is őrzi annak a bizonyos bornak a palackját, amelynek azon az estén az ára ellenére olyan könnyelműen néztek az aljára. Morgan azonban nem ápol ilyen jó kapcsolatot az összes séffel, így White egykori tanítványával Gordon Ramsey-vel sem. A séf végletes viselkedéséből Piers Morgannak is kijutott, amikor Ramsay úgy döntött, hogy nem viszonozza Morgan kézfogását miután az kritikusan nyilatkozott róla.

Forrás: www.marcopierrewhite.com

Szakács széjjelhasított munkaruhában

1987-ben White megnyitotta a Harvey's éttermet Londonban. Itt szerezte meg első Michelin-csillagát, amelyet szinte rögtön a nyitást követően oda ítéltek neki, a másodikat pedig rögtön a rá következő évben, 1988-ban kapta meg. Az elismerés mögött azonban szinte kiábrándítóan kemény munka volt, White heti 80-90 órát dolgozott egyhuzamban és hasonló tempót diktált az alkalmazottainak is. Bill Buford könyvében, a Heat: An Amateur's Adventures as Kitchen Slave (Hő: Egy amatőr kalandjai konyhai rabszolgaként), melynek már a címe is elég beszédes, visszaemlékszik egy esetre, amikor White egyik alkalmazottja panaszkodott a konyha elviselhetetlen melegére. MPW-nek pedig volt egy tökéletes megoldása a beosztottja panaszainak enyhítésére: egy éles késsel felvágta a fiatal szakács kabátjának és nadrágjának hátulját, miközben az viselője testét fedte. A beosztottnak ezután megtiltotta, hogy ruhát cseréljen a műszakja végéig. Amellett, hogy mennyire megalázó lehetett kilógó alsóneműben végig állni a napot, bizonyára nem volt veszélytelen sem a konyhai környezetben fedetlen bőrrel dolgozni.

Két híres séf viszálya: White vs. Ramsay

Nem ez az egyetlen eset, hogy egy elismert tanárnak a tanítványa is legendává válik. White egyik legismertebb volt beosztottja, Gordon Ramsay, akivel azonban viszonyuk nem mondható éppen felhőtlennek, vagy zökkenőmentesnek. Jelenleg évek óta nincsenek beszélőviszonyban, azonban volt idő, amikor a 19 éves Ramsay számára a nem sokkal idősebb White igazi apa figura volt, akit egyszerre övezett a szemében tisztelet és rettegés. Jóllehet a kettejük közötti jelenlegi nézeteltérés állítólag onnan ered, hogy Ramsay White esküvőjére bejelentés nélkül egy egész forgatócsoporttal állított be, a konfliktus gyökeréig valószínűleg ennél jóval mélyebbre kellene ásnunk. A válasz talán abban az időben keresendő, amikor Ramsay még White keze alatt dolgozott, az étteremben pedig a repülő kések, a verbális megalázás, valamint az elviselhetetlen nyomás és stressz a mindennapok részei voltak. White később így emlékezett vissza a fiatal Ramsay egyik kiborulására:

„Ramsay-nél valamiért elszakadt a cérna. A következő dolog, amit látok, hogy zokogva behúzódik a konyha egyik sarkába, az arcát a kezébe temeti, könnyek csorognak végig az arcán, és közben azt mondja: Nem érdekel, mit teszel velem. Üss meg, nem érdekel."

Két fogás közötti légyott

Marco Pierre White sosem volt egy szokványos figura, de Picasso múzsáival ellentétben őt nem különös torzsága tette a konyha ügyeletes sármőrévé, és mindamellett, hogy arcán nyomot hagyott a kemény munka, fiatalabb éveiben rávert volna a kor fotómodelljeire. Így nem is meglepő módon Bob Carlos Clarke is készített róla egy fekete-fehér fotósorozatot.

A híres írszármazású művész értett a „sztárcsináláshoz”, korábban filmsztárokról, modellekről és egyéb hírességekről készült fotóiról volt ismert. Talán ez az elemi erővel ható sorozat volt többek között az, ami ellenálhatatlanná tette a hölgyek szemében. Az egyik legismertebb pletyka, amely White-ot övezi, hogy állítólag egyszer lefeküdt egy vendégével két fogás között. A kétségeket pedig efelől egy 2006-os interjújában teljesen eloszlatta: bevallotta, valóban megtörtént az eset.

Hirdetés

Egy este a hűvösön

Jóllehet úgy fest, hogy mostanra White kicsit lenyugodott a kezdeti fellángolásait követően, de rosszfiús stílusát, amelynek népszerűségét köszönheti a nők körében, valóban sosem tudta megzabolázni. White több feleséget fogyasztott már el, és egyik házassága sem mondható túl felhőtlennek, sem hosszú távú elköteleződésnek. Úgy tűnik, a híres séfnek nehezére esik nem félrelépni. 2005-ben szerelmi indulatai odáig juttatták, hogy egy éjszakát a börtönben töltött, miután éppen aktuális (harmadik) felesége, Mati White megtámadásával vádolták.

Miután neje kihívta a rendőrséget, őrizetbe vették. Később Mati White tagadta, hogy férje megütötte volna. Utóbb azt állította, hogy csak mindennél jobban vágyott a férfi figyelmére, és végül ilyen elkeseredett módon próbálta azt felkelteni. Lehet, hogy a vádak hamisak voltak, de a kapcsolat mögötti zűrzavar biztos jele volt az eset. Néhány éven belül a pár útjai valóban különváltak.

Jól bevált Knorr-leveskocka

Kevés olyan szentségtörést tudna elképzelni egy képzett séf, minthogy valódi alaplé helyett leveskockát használjon az ételei elkészítése során. A volt Michelin-csillagos sztárséfet ez ugyanakkor egy csöppet sem hozza zavarba. Marco Pierre White 2006 óta népszerűsíti a Knorr termékeit az Egyesült Királyságban, de 2011-ben már a márka amerikai nagykövetévé is vált. Állítása szerint 30 éve használ Knorr-leveskockát a konyhájában, és azt vallja, ez az egyik titkos összetevője a főztjeinek. Talán valóban jobb lett volna ezt titokban tartani.

A Michelin Guide-dal csak a baj van

1990-re White csillogó karrierje csúcsára ért, ugyanakkor a teste nem hagyta szó nélkül a rendkívül egészségtelen életmóddal járó túlhajszoltságot: aminek következtében egy ideig Franciaországban lábadozott. Kilenc évvel később visszavonult a konyhai karrierjétől, és visszaadta megszerzett Michelin-csillagjait is. Ezt főként azzal indokolta, hogy úgy látja, a rangsorolási rendszer nem olyan, amilyen volt: korábban valóban ki kellett érdemelni a csillagokat és bizonyítani a következetességet sok éven át, míg ma az elvárások lazultak. Emellett megkérdőjelezi az inspektorok hozzáértését is a konyhaművészethez. Úgy gondolja olyanok osztják ki a díjakat, akik kevésbé értnek a gasztronómiához, mint ő, így számára nem jelentenek ezek az elismerések semmit.

Hamvakból kenyérliszt

Vannak, akik egy pazar lakomát képzelnek el utolsó földi étkezésükként, de Marco Pierre White – főzési stílusának megfelelően – az egyszerűséget választaná. Egyszer elárulta, hogy ha valóban kiválaszthatná az utolsó vacsoráját, az nem is az ételekről szólna, hanem sokkal inkább azokról az emberekről, akikkel megosztaná azt. A séf legújabb nyilatkozatában kikötötte, hogy egy szép hamvasztást kér, valamint úgy rendelkezett, hogy annak idején majd a saját pizzakemencéjében égessék el földi maradványait, és a hamvait grammonként árusítsák majd kenyérösszetevőként. A gondolat bár megható, de kétségeink lennének afelől, hagy akár a legelvakultabb rajongóknak lenne gusztusa a séflegendából készült kenyérhez.

Források:

https://www.mylondon.news/whats-on/whats-on-news/outrageous-life-notorious-chef-marco-21602394

https://www.mashed.com/124419/untold-truth-marco-pierre-white/

https://www.eater.com/2011/8/5/6664703/marco-pierre-white-is-now-shilling-for-knorr-in-the-us

 

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram