Duplacsavar: mi is a helyzet a spenót vastartalmával?

csupán szájhagyomány útján terjedt, afféle városi legendaként.

Sutton kutatása során felkereste Hamblin professzort is, hogy kikérdezze, mi alapján állította 1981-es tanulmányában a Wolf-féle elírást, de Hamblin nem tudott forrást megnevezni, egész egyszerűen azt válaszolta, hogy már nem emlékszik rá. Ennek nyomán Sutton 2010-ben megjelent cikkében, bizonyítékok híján megkérdőjelezte a professzor állítását, és ezáltal tulajdonképpen a szavahihetőségét is (történetét légből kapottnak nevezte).
Két évre rá Hamblin professzor elhunyt – így Sutton már csak a halála után tudott elnézést kérni tőle a 2010-es cikkéért. A bocsánatkérésre azért került sor, mert Sutton további nyomozása során bebizonyosodott, hogy

az elírt tizedesvessző történetét már 1972-ben publikálták,

tehát biztosan nem Hamblin agyszüleménye volt. Sőt, az is könnyen előfordulhat, hogy a spenót kiemelkedő vastartalmának mítosza nem a 19. századtól él, hanem 20. századi "találmány", egy régre visszanyúló, igazsemvolt történetre hivatkozva a messzi Európából. Több konteó él a dolog kapcsán, ezek közül az egyik legnépszerűbb, hogy a harmincas évek Amerikájának propagandája volt a spenótmítosz, amikor nem jutott elég hús a lakosságnak.
A lényegen egyébként mit sem változtatnak az újabb és újabb fordulatok: a spenótnak valóban van vastartalma, de nem kiugró. Két és félszer annyi vasat tartalmaz a sertésmáj, kacsamáj, borjúmáj, a bárány- és a birkahús, de tulajdonképpen ez az adat is félrevezető, ugyanis a kutatások szerint a húsfélékben található vas mintegy 20 százaléka szívódik fel, míg a növényi táplálékok vastartalmának legfeljebb az 5 százaléka hasznosul.
A vasban leggazdagabb gabonatermék a búzakorpa, hüvelyesek közül a szárazbab, magok közül a tökmag, a lenmag és a szezámmag, olajos magvak közül a pisztácia. Több álgabona igen magas vastartalommal bír: a quinoa, az amaránt, illetve a köles.
Körülbelül ugyanannyi a vastartalma a diónak, mint a spenótnak (4 mg/100 gramm), a sóskában, lencsében, de még az őszibarackban is valamelyest több a vas (4,5-5 mg). A növények közül meglepően magas a vastartalma a máknak (22 mg) és a mogyorónak (35 mg), de a vargányának és a kagylónak is ugyanolyan magas, mint a gyakran hivatkozott sertésmájnak (10 mg körül 100 gramm tisztított élelmiszerben). Biztosan nem jutna eszünkbe a magas vastartalmú élelmiszerek közé sorolni továbbá a kakaót, ami 7,2 mg per 100 grammos értékével annak számít.
Szeretjük és szeressük is a spenótot, de a legjobb, ha az ízéért, és nem a sokat emlegetett vastartalmáért.
Képek: Pixabay.com