Hirdetés
Hirdetés

"A divatot mi, termelők is alakíthatjuk"– Náfrádi Szilviával beszélgettünk

2017. március 31.
Békéscsaba termelői piacán ismerkedtünk meg Náfrádi Szilviával: zöldségei, lekvárjai és gyógynövényteái felett beszélgetve egy  igazán ambiciózus ember képe rajzolódott ki előttünk: a szorgalom, ha innovatív gondolkodással és közösségi felelősségtudattal párosul. Egészségturizmus szakon végeztél. Végezhetnél akár irodai munkát is, te mégis a földet választottad. Mi adja a motivációt ehhez a nem könnyű munkához? Igen,a Szent István […]
Hirdetés

Békéscsaba termelői piacán ismerkedtünk meg Náfrádi Szilviával: zöldségei, lekvárjai és gyógynövényteái felett beszélgetve egy  igazán ambiciózus ember képe rajzolódott ki előttünk: a szorgalom, ha innovatív gondolkodással és közösségi felelősségtudattal párosul.
Egészségturizmus szakon végeztél. Végezhetnél akár irodai munkát is, te mégis a földet választottad. Mi adja a motivációt ehhez a nem könnyű munkához?
Igen,a Szent István Egyetem Egészségturizmus szakán végeztem. A tanulást és a kertészkedést szinte egyszerre kezdtem az alapoktól, és a két tevékenység párhuzamosan haladt egymás mellett az életemben. A tanulást az álmaim miatt, a kertészkedést pedig a megélhetés miatt csináltam, eleinte kényszerből.Viszont azt el kell, hogy mondjam, ez nem csak egy föld, amin gazdálkodom, hanem egy olyan tanya, – vagy inkább farm – ahol élek és ahol egy önfenntartó gazdaságot hoztam létre. Mire a tanulmányaimat befejeztem, addigra kialakult a tanyagazdaság, egy olyan lelki szabadságban gazdag, jól élhető életformát eredményezve, amit ha valaki egyszer megízlel és megszeret, nem szívesen cserél másra.

A békéscsabai termelői piac óriási, a kínálat változatos. Van akkora a vásárlóerő, mintamilyen gazdag a kínálat?
Igen, szerencsére a kereslet és a kínálat megegyezik. Ha Békéscsaba, akkor agrárium, és nálunk valóban szokás piacra járni. Szeretik a helyiek, hiszen nem csak friss zöldségeket, gyümölcsöket vásárolhatnak, hanem a piac egyfajta társasági színtér is, ahol mindig lehet ismerősökkel találkozni, jókat beszélgetni vagy akár a legfrissebb hírekről informálódni...
Szerinted miben a legerősebbek, legeredetibbek a békéscsabai termelők? A csabai kolbászon túl.
Legerősebbek mindenképp abban, hogy sokan vagyunk. Nálunk érvényes lehet a mondás, miszerint egységben az erő. Legeredetibbek pedig abban, hogy megmaradtak a tradíciók, őrizzük a hagyományainkat. Környező kisebb településeken, ahol semmilyen más munkalehetőség nincs, csak és kizárólag a mezőgazdaság, ott még "apáról fiúra száll a tudás", ami a mai világban egyre nagyobb kincs.
Mit tapasztalsz, mennyiben nyitottak a termelők az ökogazdálkodásra, vagy legalábbis a túlvegyszerezés kerülésére? Szerencsére egyre nagyobb az igény erre.
Békéscsabán és vonzáskörzetében vannak ökogazdálkodók, de ők külön helyeken, biopiacokon szokták értékesíteni a termékeiket. A helyi piacon elenyésző a biotermelők száma, leginkább talán az idősebb korosztályból kerülnek, akik otthon, a kis kertjeikben vegyszermentesen gazdálkodnak és a felesleget értékesítik... A nagyobb gazdaságok, ahol bevett szokások uralkodnak, kevésbé változtatnak a művelési folyamatokon. A piacon pont a vegyszermentesen termelt céklámmal lettem ismert, és azóta is próbálok ebben a szemléletben termelni, habár nem vagyok én sem minősített biotermelő.

Szerinted mi alapján alakulnak ki tendenciák, ha úgy tetszik, divatok a termelők kínálatában?
Mindig vannak olyan termékek, amik keresettebbek, de az is előfordul, hogy egy másik termékből meg többlettermelés van, hiszen sok-sok termelő érkezik a piacra, és hogy ki mit termel az adott évben, soha sem megbeszélés tárgya. Előfordul, hogy amiből egy évben kevesebbet termelnek, az megdrágul, emiatt sokan kedvet kapnak,és jövőre túltermelik.
Tudnál példát is mondani erre?
Ha a saját esetemet veszem alapul, amikor teljesen tudatlanul elkezdtem a céklatermelést, nagyon korán elvetve a magokat és kora nyáron már szüreteltem, ezzel nem szándékosan, de megteremtettem a nyári cékla új kultuszát. A cékla jól beilleszthető a reformkonyha irányvonalába, sokan az egészséges táplálkozás miatt, sokan pedig betegségek kezelésére vagy elkerülése miatt vásárolják. Tehát a divatot mi magunk, termelők is alakíthatjuk azzal, ha kínálatot teremtünk és felhívjuk bizonyos élelmiszerekre a vásárlók figyelmét.
Amikor tavaly megismerkedtünk, elhangzott tőled az “okospiac” szó. Jól emlékszem erre?
 Igen, valóban a céljaim közt szerepel az okospiac elindítása, ami összefogná a Békés megyei termelőket és az ő termékeiket online felületen kínálva békéscsabai lakosok számára szállítanánk ki. Viszont erre még keresem az anyagi forrást, jelenleg pont egy pályázat elbírálására várok.

A piacról turisztikai vonzerőként is gondolkodsz. Sokan valljuk, hogy egy régió ízlését, konyháját úgy lehet a legjobban megismerni, ha körülnézünk a piacukon. Számíthatunk fejleményekre a téren?
A diplomamunkám címe is ez volt: a békéscsabai termelői piac, mint turisztikai attrakció. Nem véletlen, hiszen magam is, ha kirándulok, a piacokat mindig felkutatom. Egy piac sok mindent elárul a helyi lakosokról, szokásaikról, termékeikről, és ha visszakanyarodunk Békéscsabához, akkor egy agrárvidéken mi más is lehetne fontosabb látnivaló, mint a piac. Mi, csabai lakosok gyakran nem is sejtjük, hogy nem mindenhol működik így, főleg nem ekkora méretben a piac. Természetesen vannak tervek, jelenleg egy egyesület elindítását tervezzük.
Tavaly ősszel kofabált szerveztél, ahol több, mint százan vettek részt. Mi a célja egy ilyen rendezvénynek? Milyen volt a fogadtatása?
Békéscsabán piacos rendezvények eddig nem voltak. A kofabál célja az volt elsődlegesen, hogy hírt adjunk magunkról,másodlagosan pedig az, hogy ne csak a munkáról szóljon az együtt töltött idő, hanem legyen alkalom egy kis kikapcsolódásra is. Nagyon színvonalasan sikerült a kofabál, mind az árusok, mind a vásárlók pozitív visszajelzései folytatásra sarkallnak. Szeretnénk hagyományt teremteni vele, és évente egyszer megszervezni.

A te személyes gazdálkodói tevékenységedben milyen úton jársz, specializálódtál valamire? Miben látod a jövőt?
Próbálom a vegyszermentes irányt követni, főleg olyan termékeim vannak, amik vegyszerezés nélkül is termelhetők. Sütőtök-, cékla-, fokhagyma-, zöldbab- és kaporültetvényeim vannak, gondolva a kaporhiányos időszakokra. A gyümölcsökből lekvárokat készítek, a szilvalekváromat például hagyományos módon, üstben főzve cukor- és tartósítószermentesen készítem, de sok más ízben is készülnek dzsemek, lekvárok, cukros és cukormentes változatban. Ezenkívül kapirgálós, tanyasi gyöngytyúkot tenyésztek, gondolva a karácsonyi időszakra, illetve mangalica- és durokkeverék disznókat tartok, amikből különlegesen finom füstölt sonkákat lehet készíteni. A jövőt mindenképpen az egyediségben és a hagyományőrzésben látom.
Fotók: Náfrádi Szilvia és beol.hu

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram