A koktél egyik első, 19. század elejéről származó definíciójának a mai napig tökéletesen megfelel: „alkohol, cukor, víz és keserű”. A Nemzetközi Bártender Szövetség a „felejthetetlen” koktélok kategóriájába sorolja. Nézzük, hogy mi is teszi azzá!
Az Old Fashioned gerincét az amerikai bourbon whisky (amelyre angolul a bourbon whiskey elnevezést használják) vagy a rozswhisky (vagyis rye whiskey) adja. Vannak, akik a kissé édeskés, lekerekített ízvilágú bourbonre, mások inkább a fűszeresebb, rozsból készült változatra esküsznek. Ha a bártender nem kérdez rá külön, melyik változatot részesítjük előnyben, nyugodtan bízzuk rá magunkat a döntésére. Bár ez minden koktélról elmondható, az Old Fashionedre különösen igaz: nem mindegy, hogy milyen minőségű alkoholt használunk hozzá. Tekintsünk túl a legismertebb amerikai whiskymárkákon, és próbáljunk ki egy Buffalo Trace-t, Elijah Craig-et vagy Woodfordot, valamint a Wild Turkey Rare Breed whiskyjével sem lőhetünk nagyon mellé.
A pohár
Az Old Fashioned azon kevés italok egyike, amelyről még egy pohárfajtát is elneveztek.
A klasszikus Old Fashioned pohár hengeres vagy négyzetes alakú, talpatlan, zömök, vastag aljának köszönhetően pedig gyakorlatilag feldönthetetlen (ami kifejezetten előnyös lehet egy átmulatott éjszaka folyamán).
Édes és keserű
A klasszikus recept egy kanál kristálycukrot vagy kockacukrot ír, de – sajnos vagy nem – a gyakorlatban inkább szirupot használnak a bártenderek. Ami a keserűt vagy koktélbittert (angolul bitters) illeti, szintén nincs megkötve a készítő keze. Számtalan keserű van forgalomban, az egyik legelterjedtebb márka a Trinidad és Tobago szigeteiről származó Angostura Bitters. A hagyományos koktélkeserűn kívül narancsos, grapefruitos, sőt csokoládés verzió is létezik.
Olvasta már cikkünket a "karibi napfény ízéről"? Orvosságból koktélalapanyag: a majdnem 200 éves Angostura Bitters
Bár sok bártender szeret elpepecselni vele, a klasszikus recept szerint a világ egyik legrégibb koktélját akár egy perc leforgása alatt el lehet készíteni.
A cukorra egy kanál meleg vizet öntünk, amire néhány csepp keserűt csepegtetünk, majd jöhet a citrushéj (ez citrom is lehet, de inkább narancs), lehetőleg minél nagyobb jégkocka, no és a whisky. A koktélcseresznye opcionális.
Az összetevőket kevergessük legalább fél percig, és közben győződjünk meg arról, hogy a cukor rendesen feloldódott a pohár alján. Bárki bármit mond: szódavizet semmiképpen ne adjunk ehhez a koktélhoz; az sem baj, ha nincs tele a poharunk. Vannak, akik szeretik egy kicsit pihentetni, hogy jobban „összeérjenek” benne az ízek.
Egyik fő forrásunk volt.