Ahogyan azt júliusban megírtuk, Lituaszki Zsolt hazatért Costa Ricáról, és itthon mozgolódik. Akkor arról mesélt, hogy tanácsadó céget indít itthon – most pedig szembejött velünk egy videó, amelyben a Zsolt egy albán tévécsatornán főz és mesél, de miről is?
Zsoltnak a frissen gründolt tanácsadó céget olyannyira sikerült beizzítania, hogy máris több nagy projekten dolgozik. Egyik megbízását a Magyar Mangalicatenyésztők Egyesületétől kapta, nemrég Brazíliában, most pedig Albániában járt a mangalicát bemutatni és népszerűsíteni.
Litauszki Zsolt Instagram
Két brazíliai metropliszban, São Paulóban és Rio de Janeiróban kezdte a munkát, ezek a látogatások olyan jól sikerültek, hogy már megrendelések is születtek, a papírokat intézik, és indulhat az export.
Az albániai út több szempontból is érdekesnek bizonyult, az albán lakosság 70 százaléka ugyanis muszlim. Alapvetően tehát nem tűnik éppen a legideálisabb sertéshúsfelvevő piacnak. Az előző rendszer azonban olyan rombolást vitt véghez Albániában az emberek vallásosságában (egészen a templomrombolásig), hogy az országban élő muszlimok jó része szokott sertéshúst enni. (További érdekesség, hogy éppen a fiatal, öntudatosodó muszlimok utasítják el a sertést, és nem az idősebbek.)
Ebben a robbanásszerűen fejlődő országban, ahol pár évtizede még az autó is ritkaságnak számított az utakon, most egy olyan megújhodást élnek meg, ami miatt jelenleg egy szuperizgalmas turistadesztináció az ország. Összességében – szállás, utazás, üzletek – még mindig nagyon olcsó, de feltűntek már a minőségi szolgáltatók, így a fine dining éttermek is. Ez egyelőre legfőképpen csak a fővárosra, Tiranára értendő. Ha valaki errefelé utazna: Lituaszki Zsolt az Umami és Padam nevű helyeket, valamint a Sherathon Tirana Hotelt ajánlotta ezek közül.
Legközelebb az Egyesült Államokba, New Yorkba és Balira, Jáva szigetére utazik Zsolt a mangalicát népszerűsítendő.
Felmerül a kérdés, hogy amikor itthon is állandó kérdés, hogytényleg mangalicaából készült-e, az amit fogyasztunk, vagyis van-e elég mangalicánk exportra? – ezt választolta:
"Egyértelművé kell tenni, hogy ez egy különlegesség, amelynek meg kell találnia a maga közönségét. Nincsen mangalicából korlátlan mennyiség."
Azt tudni lehet, hogy Japánban komoly rajongótábora van. Nevezték már a nemzetközi sajtóban a sertések kobe marhájának is, köszönhetően a hús majdnem 50 százalékos zsírtartalmának, szép márványozottságának. Az már egy másik kérdés (ami szintén messzire vezet), hogy a sertéshús rendkívül rossz reklámot kapott évtizedeken át a zsírok ellenségnek való kikiáltásával. Ennek rehabilitációja – igen dicséretes módon – éppen napjainkban zajlik.