Hajlamosak vagyunk egy-egy globális problémát mindig csak a "látható" oldaláról vizsgálni, de talán a mostani összgazdasági krízis segít egy kicsit mélyebbre ásni, belesni a függönyök mögé. Vannak olyan munkafolyamatok, amikből csak a legvégső mozzanatokat látjuk, elvégre a kész termékkel, szolgáltatással találkozunk, az előkészületek rejtve maradnak.
A koncerten a kedvenc zenekar rirmusaira lépünk, az étteremben elfogyasztjuk a kitálalt fogásokat és a vacsora végeztével beletöröljük a szánkat a szalvétába. A zenekar tiszta hangzásához viszont szükség van a profi technikai felszereltséghez, a gépesítést valakinek szállítania is kell. Ugyanígy az étteremben esszenciális, hogy melyik beszállítótól érkezik a tőkehús és az is, hogy milyen tányérra "építik fel" az adott ételt, milyen pohárba töltik a bort.
Úgy komplett az élmény, ha minden részlet összeáll.
Lovas Zsolt, a Fulker vendéglátóipari fogyóeszközöket forgalmazó cég társtulajdonosa immár 26 éve dolgozik a hazai éttermekkel, bisztrókkal, borbárokkal, hogy a lehető legízlésesebb, trendekhez igazodó tányérok, poharak, evőeszközök kerüljenek az asztalokra. A fogyóeszköz beszédes kifejezés, hiszen egy porcelán tányér, kristálypohár esetében számolni kell az esetleges veszteségekkel — ahol munka van, ott van hibalehetőség is, természetszerű, hogy néha törnek, repednek, a kukában végzik.
Zsolték a '90-es években kezdték, akkor még a közétkeztetésben használatos iparibb termékekkel: a mindenki számára ismerős fehér főzelékes tányérokkal, üveg kancsókkal... mára pedig a csúcséttermeket látják el vajtartó tálkáktól a csillogó szósziöntőkig, minden fontos részlettel, amitől hiteles és profi lesz egy-egy éttermi koncepció.
A tavaszi vírushelyzet és a lezárások a lehető legrosszabbkor érkeztek számukra, túl voltak az óriási költségvetésű, februári Sirha Budapest, prémium nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon, tele voltak reményekkel és persze rendelésekkel. Abban a szegmensben mozognak, ahol az árérzékenységet sokszor felülírja az esztétikai érték igénye, irányt mutatnak a külföldi gyártók újdonságaival.
"Sokat dolgoztunk rajta és februárban sikerrel zártuk a Sirhát, volt bőven megrendelésünk — körülbelül 10 millió forintot költöttünk eleve a minden eddigi évnél nagyobb szabásúbb standukra. Március 15-én bezártak a vendéglátóhelyek és ott álltunk teljes készültségben — a februárban megrendelt árukészlet márciusban érkezett meg, de mehettek is vissza a raktárunkba, mivel senki sem tudta még, hogy mi is lesz a helyzet kifutása. A partnerek a kialakult helyzet miatt nem tudták, hogy mikor tudnának fizetni, ezért az áruk egy részét visszaküldték, mi viszont ezeket az árukat már kifizettük a gyártóknak. Pillanatok alatt megemelkedett a raktárkészletünk, és gyűltek a kintlévőségeink, mivel az éttermek nem tudtak termelni. Ezekre a gondokra a vendéglátós partnereinkkel közösen különböző megoldásokat találtunk. Pl. fizetési halasztás, későbbi szállítás" — mesélte a Fulker társtulajdonosa.
Ez is mutatja, hogy mennyire sok alkotóelemből áll össze a vendéglátóipar, mennyi olyan összefüggés van a háttérben, amire vendégként nem is gondolnánk. Hány család megélhetése függ attól is, hogy éppen milyen borsőrlőt tesznek az asztalra az éttermesek. Hányan függenek attól, hogy üzemel-e az étterem és kell-e nagyüzemben mosni a terítőiket, fehéríttetni és gőzöltetni a damaszt szalvétákat, konyharuhákat. Megannyi példát írhatnánk még, se szeri, se száma a "nagy legóvár" építőkockáinak.
Lovas Zsolt és a Fulker hasonlóképp nyitott a lakossági vevők felé, mint ahogy azt már a France Gourmet Food kapcsán is megírtuk. Ehhez rugalmasságra volt szükségük és sokmindent át kellett szervezniük, például a csomagolások kapcsán is.
"Nehéz helyzetben vagyunk, mert nem tudnak rólunk, egy magyar háziasszony nem ismeri a nevünket... nehezebb elérni a lakosságot. A nálunk vásárolható nagyobb mennyiségek csomagolása is az éttermekre lett hangolva: a 12-24-es csomagolású evőeszközöket, tányérokat meg kell bontanunk a lakossági igényekhez igazodva. Elindítottuk webáruhazunkat is" — mondta Lovas Zsolt.
A nagykereskedők, háttérben üzemelő cégek több országban a lakosság felé fordultak, ezzel is bízván abban, hogy meg tudják tartani a dolgozóikat és ha a teljes gőzhöz képest elenyésző százalékon is üzemelnek, de fenn tudnak maradni a felszínen.
Zsolt nagy bánata, hogy a hozzájuk hasonló kulisszák mögött dolgozók között még összetartást sem tapasztal, mindenki egyedül próbál boldogulni, nincsenek olyan szakmai érdekképviseletek, társaságok, akik krízis esetén segítenek, legalább a kommunikációban.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.