Pezsgőváros, pezsgővidék
Aÿ városa ma egyet jelent a pezsgővel. A Vallé de la Marne régió központjában elterülő település utcáin nehéz úgy végigmenni, hogy ne ütköznénk szinte lépésenként champagne-ra szakosodott vinotékákba, helyi kistermelők, azaz growerek kóstolópavilonjaiba, vagy ne haladnánk el olyan Champagne-házak kapui előtt, amiknek a neve immár évszázadok óta egyet jelent a buborékok csúcskategóriájának legtapasztaltabb készítőivel.
Vallé de la Marne, Champagne gyönyörű alrégiója azonban nem csak Aÿ városáról nevezetes. Sőt, biztosan lehet állítani, hogy az igazi csoda, aminek Aÿ is a létezését köszönheti, a környék szelíd lejtésű lankáin rejtőzik. Az Aÿ melletti hegy - bár inkább nevezhetnénk dombnak – teljes területe az előkelő premier cru besorolás alá esik. Ez több dolognak is köszönhető, ebből az egyik egyértelműen a dűlők talajának magas mészkőtartalma, mely éles savakat kölcsönöz az ott termett szőlőnek.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Ehhez társul a déli kitettségnek köszönhető, fürtérlelő napsütés, amely kifejezetten hosszan süt a dombokra. Nem véletlen tehát a magas besorolás, ahogyan az sem, hogy a területet évszázadok óta használják szőlőművelésre. Mi több, itt már akkor készült bor, amikor Champagne még nem is hallott a pezsgőről.
Városatyák, borkészítők
1584-ben már feljegyzések említenek egy bizonyos Jean Gosset nevű városatyát, aki tekintélyes részt birtokolt az Aÿ melletti legjobb dűlőkből. Azonban unokája, Pierre Gosset által 1584-ben itt készített bor semmiben sem hasonlított a mai Champagne-t híressé tevő választékra.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Pierre Gosset ugyanis vörösbort készített.
A dűlők kiváló szőlőérlelő képessége azonban ebben, a mára már teljesen eltűnt borstílusban is megmutatkozhatott. Az 1500-as évek feljegyzései arról szólnak, hogy a királyi udvarba, az uralkodó asztalára csak különleges borok kerülhettek. Ezek közül az egyik az Aÿ-ból származó vörös volt, ami igencsak előkelő címet jelentett.
A feljegyzések Aÿ mellett megemlítik még Beaune dűlőit is, ez is bizonyítja, hogy a terroir utat tör, a jó érvényesül, az értő emberek pedig minden korban megtalálják azt.
Színre lép a buborék
A Gosset család története aztán nemzedékeken át együtt haladt a borvidékkel. Amikor a 18. században a borokban megjelent a buborék és az egész világ felkapta a fejét a palackba zárt csodára, a Gosset család is tudta, hogy pincészetükben elérkezett a változás ideje. Zökkenőmentesen álltak át pezsgőkészítésre, ami nem is csoda, hiszen a család ekkor már kétszáz éve foglalkozott szőlőműveléssel, és az egyik általuk művelt fajta a pinot noir volt.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Ez két dolog miatt is fontos. Egyrészt könnyen érthető, hogy a mészköves, jó lejtésű dűlőkön miért készülhetett királyi udvarba méltó vörösbor már az 1500-as évek végén is, másrészt a pinot noir a champagne-készítés során használt három legfontosabb szőlőfajta egyike. A Gosset család tehát magabiztosan vágott bele a pezsgőkészítésbe, és a rendelkezésükre álló kiváló alapanyagból hamarosan nagyszerű pezsgőt kezdtek el készíteni.
Az üzlet pedig virágzott.
1760 környékén az akkorra már jelentőssé váló pezsgőbirodalom örököse, a kilencedik borkészítő nemzedékhez tartozó Jean Gosset úgy döntött, hogy szeretne valamivel kitűnni a többi Champagne-ház közül úgy, hogy egyedi csomagolást ad termékeiknek.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Választása egy különleges formájú palackra esett. A lekerekített vállú, sötét színű üveget aztán egy jellegzetes nyakcímkével látta el, az összkép pedig igencsak hatásos lett. Nem csak sikerült kitűnni az egyforma nyomásálló palackok közül, de egyben maradandó alkotás is született.
A Champagne Gosset a mai napig ilyen formájú palackokba tölti Cuvées Antiques nevű pezsgőit.
Egy korszak lezárul
A Gosset család 1994-ig birtokolta a pezsgőházat, amikor a 16. generáció feje, Étienne Gosset unokái úgy döntöttek, hogy eladják a birtokot, új fejezetet nyitva a Ház négy évszázados történetében. Erre a döntésre több okuk is volt.
Az egykor egybefüggő, nagy területű birtok ekkorra már szétszóródott. Néhány parcellát távoli unokatestvérek örököltek meg, néhányat a régió legnagyobb Házai, például a Champagne Krug vásárolt meg, az akkor kapott igencsak magas ár pedig biztosította a család jólétét, de nagyon nehéz helyzetbe hozta a Gosset Házat.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
1985-re a Gosset Ház mindössze tízhektárnyi saját szőlőt birtokolt. Ez önmagában nem lett volna probléma, hiszen sok Champagne-ház egészíti ki saját termését minőségi forrásból származó vásárolt szőlővel, a Champagne Gosset-nek azonban a területtel együtt a termelése is drasztikusan lecsökkent. A kilencvenes évek végre az éves termelés alig érte el a 250.000 palackot, ami igencsak csekélynek számít.
1994-ben, amikor a Renauld-Cointreau csoport, a jelenlegi tulajdonos átvette a vállalatot, mindössze egy hektár szőlőültetvény tartozott a birtokhoz. Jean-Pierre Cointreau, az új tulajdonos azonban meglátta a helyzetben rejlő lehetőséget.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
„Természetesen pénzügyi szempontból előnyösebb saját szőlőültetvényeket birtokolni - magyarázta Jean-Pierre Cointreau az átvételkor -, de lehet a champagne különböző területekről származó különböző szőlőfajták keveréke is, és mi 140 bortermelővel dolgozunk együtt, akik közül néhányan már három generáció óta szállítanak a Gosset-nek. Az a szépsége annak, hogy nem birtokolunk szőlőültetvényeket, hogy óriási lehetőséget ad, hogy pontosan olyan házasítást hozzunk létre, amilyet szeretnénk".
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
A Cointreau család tulajdonában van a Frapin Cognac is, és bár kívülállók a régióban, a pincemester, Jean-Pierre Mareigner segítségével igazi folytatói lehettek a Gosset család által elkezdett munkának.
Chef de cave
Ez az Aÿ-i születésű férfi, aki 1983-ban, 27 évesen csatlakozott Gosset-hez, igazi champagne-i volt, aki szinte egész pályafutását a birtokon töltötte, egészen 2016-ban bekövetkezett haláláig. Már édesapja is olyan szőlősgazda volt, aki rendszeresen szállított a Gosset-háznak, így Mareigner nem csak a pezsgőkészítéshez értett, de jó kapcsolatot ápolt a helyi borászokkal is.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
A chef de cave halála szerencsére nem hagyott betöltetlen űrt maga mögött. Mivel egyébként is 2017-ben tervezett visszavonulni, halálakor már jól felkészített csapat vehette át a helyét. A jelenlegi borászok és pincemesterek pedig folytatják a munkát, a Champagne Gosset pincéiben pedig ma is úgy folyik a munka, ahogyan évtizedeken keresztül.
Borkészítés
A fő fajta továbbra is a pinot noir, de ez kiegészül a környékről vásárolt chardonnay-val. A pincészet nem híve az almasavbontásnak, úgy vélik, a boraikhoz frissességet ad a lebontatlan almasav. Ez pedig jó reakció a borvidék jövőjét fenyegető veszélyre, ami talán a legnagyobb probléma a borvidék történetében.
A klímaváltozás sújtotta borvidékeken a déli kitettség, ami korábban áldás volt, egyre inkább átoknak bizonyul.
A túl nagy meleg, a túl sok napsütés kiégeti a savakat a szőlőből, és a champagne elveszítheti a lendületét, hacsak nem tesz a borász a fentiekhez hasonló lépéseket.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
A Champagne Gosset tizenhat nemzedéken keresztül virágzott, új tulajdonosai pedig visszahozták a Ház legszebb napjait idéző időket és a fényes jövőt. Nemrég új pincét vásároltak Épernay-ben, ahol a Jacques Gosset által megálmodott palackok újra méltó környezetben várhatják gazdáikat.
Fotó: facebook.com / Champagne Gosset
Forrásunk volt:
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.