Mai cikkünk témája azonban a város egyik másik épületéből származik. A város nevét is viselő Cambridge Distillery egy lepárlóüzem és nem csak nevében, de módszertanában is messzemenőkig magán viseli a várost jellemző tudományos attitűdöt.
A fehértéglás épületben a tulajdonosok szerény öndefiníciója szerint a világ legforradalmibb ginlepárlója működik. A cím elsőre némileg hivalkodónak tűnhet, ha azonban közelebbről is megvizsgáljuk, mi zajlik a falak között, láthatjuk, hogy az itt folyó munka elsősorban valódi tudományos kutatás, és csak másodsorban nevezhető italgyártásnak. Az itt folyó kísérletek megismerését megkönnyíti, hogy a Cambridge Distillery kóstolótúrákkal és vezetésekkel várja vendégeit. Az efféle vezetésre szükség is van, hiszen még a tapasztalt főzdelátogatókat is meglepheti itt az eléjük táruló látvány.
A megszokott lepárlóoszlopok és rézüstök, kádak helyett itt lombikok, görebek, mikroszkópok és üveg főzőedények állnak hófehér, laboratóriumi tisztaságú asztalokon. A Lucy és William Lowe által alapított főzde 2012 óta készíti a környék hozzávalóira és hagyományaira támaszkodó italportfólióját.
A tulajdonos pár közül William érkezik italháttérrel – igaz nem párlatokkal, hanem borral foglalkozott korábban. Ráadásul nem is akármilyen szinten: a főzde mesterlepárlója ugyanis birtokolja a Master of Wine megtisztelő címet. Ez a cím, melyet alig néhány száz ember birtokol a világon azt hirdeti, hogy tulajdonosa bekötött szemmel is kiismeri magát a világ valamennyi borvidékének legfontosabb dűlői és palackjai között és mindent tud, amit az ital magaskultúrájáról tudni érdemes. Emellett Iron Man triatlonista, feketeöves kungfu mester és a cambridge-i egyetem PhD-hallgatója, ahol lepárlás művészetéról szerzett tudását mélyíti.
A tudományt és hagyományt elegyítő attitűd megjelenik a ginkészítésben, hiszen a különböző összetevőket külön-külön vákuumdesztillálják, mindegyiket a számára optimális hőmérsékleten, majd a kész párlatokat összevegyítve alkotják meg az italt. Ez a módszer eredetileg a 17. századi brit vegyésztől, Robert Boyle-tól származik, Lowe azonban modernizálta és felfrissítette a módszertant, megalkotva ezzel a világ egyik legforradalmibb lepárlási mátrixát.
A kilenc változót (többek között hőmérséklet, időzítés, nyomás) figyelembe vevő receptegyenlet elképesztő ízkombinációkat eredményez. A magas szintű technológia lehetővé teszi az egyes hozzávalók ízének legtisztább, legtermészetesebb megőrzését, az így nyert alapanyagok kombinációi pedig különleges, unortodox ginélményhez vezetnek. A Nordic Food Lab-bal együttműködve megalkották például az Anty Gin-t, melynek egyik alapanyaga a kenti erdőkben gyűjtött erdei vöröshangya, a végeredmény pedig egy citrusos-hangyasavas, csípősen frissítő ital lett. De készítettek már szintén egyedi megrendelésre, egy megrendelő kifejezett kérésére néhány palack ázott kutya illatú gint is…
A bizarr ízvilág azonban egyetlen színes folt csupán az egyébként is elképesztően gazdag italportfólióban. Az itt előállított ginek közül pedig különlegességében mindenképpen kiemelkedik az az ital, melyhez Sir Isaac Newton almafáját is felhasználják.
A Cambridge-i Egyetem botanikuskertjével szorosan együttműködve végzett projekt minden értelemben történelmi italt eredményezett. A hozzávalók között gyömbért, levendulát, rozmaringot is találunk és almát, mely talán a világ leghíresebb almafájától származik.
A gyümölcseredet némi pontosításra szorul. Az eredeti almafa, melynek hulló termése 1665-ben állítólag fejen találta az alatta üldögélő Newtont, ezzel nem fejfájást, hanem a gravitáció titkának megfejtését okozva, nem itt, hanem a Lincolnshire-ben található Woolsthorpe Manor, Newton szülőházának és otthonának kertjében áll. Newton, aki ekkoriban a Cambridge University hallgatója volt, ekkor éppen itthon tartózkodott, hiszen az egyetem a tomboló pestisjárvány miatt átmenetileg bezárt.
A legenda szerint egy délutáni üldögélés során itt történt a híres almás incidens, mely közelebb vitt az Univerzum működésének megértéséhez. Newton 1687-ben, Principia című művében publikálta elméletét. (Ebben gravitációs törvényekről ír, de almát nem említ.) A könyv egyik eredeti példányát a Cambridge-i Egyetem könyvtárában őrzik.
A botanikus kertben pedig helyet kapott egy almafa, melyet erről, az eredeti almafáról oltottak, hiszen nem volt kérdés, hogy ahogyan könyvnek, úgy a legendás inspirációs forrásnak is helye van az egyetemen.
Ennek az oltványból cseperedett fának az almatermése az, ami a legtudományosabb cambridge-i ginnek az egyik alapanyaga. A végeredmény fűszeres, citrusos, gyógynönényes, komplex és elegáns harmónia.
Az eredeti fa még mindig él és virul Woolsthorpe Manor kertjében, lassan négyszáz éves. Az utódnövény nem volt ilyen szerencsés, 2022-ben egy vihar tövestől kicsavarta. Szerencsére Lowe-ék nagy mennyiségű almaesszenciát desztilláltak, a különleges hozzávaló így sok évig, az időközben elültetett új oltvány termőre fordulásáig biztosítja a legtudományosabb gin gyártását.
A gravitációs ital mellett a lepárló egy másik projekten is dolgozik, mely legalább ennyire angol, és legalább ennyire kapcsolódik a tudományos világ állócsillagaihoz. A Botanikus Kert alatt létezik az egyetemnek egy földalatti, látogatóktól elzárt gyűjteménye is. Itt szárított, aszalt, és egyéb módon konzervált gyógynövénymintákat őriznek, melyek a világ minden tájáról érkeztek az egyetemre. Ezek között a minták között ott találjuk azokat a kétszáz éves növényeket is, melyeket Charles Darwin gyűjtött be.
Ebből már könnyen kitalálható, hogy a főzde új itala az evolúció elméletének megalkotója előtt tiszteleg. Lowéknak ugyanis rendkívüli lehetőségük nyílt arra, hogy e világkörüli úton begyűjtött Herbáriumot a lepárlás médiumán keresztül dolgozzák fel és olyan gint készítsenek, amely Darwin 19. századi útját eleveníti fel – az utazást, amely az evolúcióról alkotott nézeteit ihlette.
A háromrészes Darwin-sorozat első ginje az Americas Herbarium 2023 novemberében jelent meg, amelyet az Australasia (2024 decemberében) és az Africa (2025) követ majd. Lowék a Botanikus Kert professzorával, Sam Brockingtonnal közösen választották ki a fahéjfa levelét, a borbolyát, a vad epret és a baccharis magellanicát (egy Dél-Argentínából és Chiléből származó andoki cserje), hogy Darwin epikus utazásának első szakaszát képviseljék. Az eredmény virágos, édes, ropogós és gyümölcsös, egy kis fűszerességgel.
A Cambridge Distillery termékei egyedülálló módon ötvözik a tudományt, a történelmet, az italkultúrát és az innovációt. Bízhatunk benne, hogy Darwin-sorozatuk nem lesz az utolsó különleges projekt, hiszen inspirációért elég a szomszédjukhoz, a világ egyik legjelentősebb tudományos fellegvárához: a Cambridge-i Egyetemhez fordulniuk.
Forrás: bbc.com | cambridgedistillery.co.uk
Tovább olvasok:
Dining Guide A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.