Hirdetés
Hirdetés

Büszkék vagyunk, hogy ugyanaz a paradicsom kerül asztalra otthon és egy Michelin-csillagos étteremben is

SZERZŐ: Takács Zsolt
2022. december 5.
Az elszálló energiaárak miatt veszélybe kerülhet a magyar high-tech paradicsomtermesztő vállalkozás, de Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom ügyvezető igazgatója kitart a magyar termesztés mellett: szamócával és uborkával próbálják túlélni a nehéz időszakot.
Hirdetés

Egész évben termő magyar paradicsom. Elsőre meglepőnek tűnik. Milyen technológia teszi ezt lehetővé?

A paradicsomot zárt kultúrában termesztjük, ahol a klimatizálást optimalizáljuk és a tápanyagot is grammra pontosan adagoljuk a növényeknek. Télen az egyetlen igazi nehézséget a fény hiánya okozza. A természetes fény ebben az időszakban 200 joule/m2-nek felel meg, viszont a paradicsomoknak ennél többre van szükségük, így ezt mesterséges fénnyel kiegészítjük további 700-800 joule/m2 - rel. A jó minőségű téli termesztés kulcsa, hogy megfelelő mennyiségű mesterséges fényt adjunk a növénynek, amely optimális fotoszintézist tesz lehetővé. Az elszálló energiaárak miatt nem tudjuk megadni a növényeknek az elegendő fényt, így az egész működésünket át kell alakítani.

Márkus Zsolt

Ez pontosan mit takar?

Az energia a teljes költségszerkezetünk több mint 20 százalékát teszi ki, pedig a fűtést termálvízzel oldjuk meg. Az áram ára körülbelül a 12-szeresére nőtt az elmúlt időszakban. A téli paradicsomtermesztés egyszerűen most nem fenntartható. Ezért döntöttünk a szamóca mellett, hiszen ezeknek a növényeknek 17 óra helyett jóval kevesebb mesterséges fény is elegendő. A téli szamóca termesztésébe is elsőként vágtunk bele Hollandiától keletre.

Más gyümölcsök és zöldségek termesztésén is gondolkodnak?

Igen, az uborka lesz a következő, ennek oka a ToBRFV vírus miatt kialakult paradicsomhelyzet. Sajnos ez a paradicsom specifikus vírus nem csak nagyon jelentős termelés kiesést okoz  - a mi esetünkben ez 50%- körüli veszteség az elmúlt évhez képest- hanem minőségi problémákat is. Nehéz megélni, hogy részben abba kell hagynunk a prémium paradicsomtermesztést. Másfél évvel ezelőtt még a lyoni Bocuse d’Or világbajnoki döntőn a magyar csapat a mi paradicsomainkat használta, most pedig fele a terméshozamunk és a minőségünk sem összevethető a korábbi időszakkal.

Ilyen elszálló energiaárak mellett mi a jövője a téli paradicsomnak?

Sajnos nincs jövője. A téli termesztésben még a különleges fajták termesztése is enyhén veszteséges volt, csak a szezonális összhozam alapján érte meg – külön a téli időszak soha. Ez a helyzet jelentősen romlott az energiahelyzet megváltoztatással, gyakorlatilag ellehetetlenedett a téli termelés. A külföldi - elsősorban holland - termelők jó pár évvel ezelőtt koogenerációs kisemrőműveket telepítettek egy speciális támogatási formának köszönhetően: amennyiben a gázmotorok teljes energiaspektrumát felhasználták hőt, áramot és széndioxidot, úgy speciális támogatott áron vásárolták meg tőlük az elektromos áramot. Ez a hihetetlen támogatási rendszer azt eredményezte, hogy sok száz hektáros mesterséges megvilágítású üvegházas kapacitás jött létre, gyakorlatilag az energiaszektor támogatta a kertészetek ilyen jellegű fejlesztéseit.

A mostani szélsőséges energia helyzetben nem növényeket termesztenek a technológiával, hanem eladják az áramot, amivel nagyon jól keresnek.

Önök is beruháznak ilyen kiserőművekre?

Nem. Ezek jelentős beruházások és sajnos az állam nem támogatta ezt az elképzelést. Saját erőből nem is tudnánk kiépíteni a rendszert. Alapvetően én sem értek egyet ezzel a típusú, közvetett támogatási formával, de velük versenyzünk.

Egyedülálló a technológia, amit használnak?

Nem, Hollandia legalább 20 évvel előttünk jár. Magyarországon mi voltunk az elsők, akik az év minden napján tudtunk paradicsomot termeszteni, azóta már több cég is foglalkozik ezzel. A technológiai lemaradásunkon folyamatosan dolgozunk, de a valóságban Hollandia uralja a szektort.

A jelenlegi helyzetben hogyan tud talpon maradni a vállalkozás?

A vírus és az energiaválság miatt nagyon nehéz helyzetben van az egész iparág, mint tulajdonos extra forrást kell biztosítsak, hogy életben maradjunk, de folyamatosan kontrolláljuk a pénzügyeinket, keressük a hatékonyságot, próbálunk fejleszteni. A szamócára és uborkára történő váltás is a fentiek miatt történt. 

Veresi szamóca

A vírus és az energiaárak növekedése hatással van a jövőre kapható paradicsom mennyiségére?

Már idén is érezhető volt. A német boltokban kapható paradicsomok hozzávetőleges 60 százaléka már vírusos termesztőktől érkezett. A paradicsom esetében tapasztalható áremelkedés a termesztett mennyiség visszaesése és a termelési alapanyag infláció drasztikus növekedése miatt alakult ki. A mostani válság haszonélvezői a spanyol és a marokkói kertészetek. Ennek oka, hogy rövidebb a termesztési ciklusuk így a ToBRFV vírus negatív hatása jóval kisebb és a természetes fényük sokkal több van. Ráadásul nyaranként a fóliasátraikban lévő 50-60 C fok természetes vírus-fertőtlenítést végez, így sokkal könnyebb dolguk van tisztán indítani a növénykultúrát.

Ennek ellenére továbbra is a helyi termékeket ajánlom, hiszen ezeknek a tápanyagtartalma és beltartalma sokkal magasabb az importnál, különösen a téli paradicsom esetében.

Likopin tartalom vagy C vitamin tartalom akár 600%-kal is több lehet egy helyi, friss termék esetében. Éppen ezért gondolom, hogy meg kellene menteni a téli termesztést, de sajnos kimaradtunk az eddigi energia támogatásokból.

A nehézségek megjelenése előtt se volt céljuk, hogy felvegyék a harcot az importtal?

Az import sokkal gyengébb minőséget képvisel, így ez sosem volt célunk. Az íz és a beltartalom az elsődleges, teljesen más szintet képvisel, a vegyszerterhelésről ne is beszéljünk.

Mennyivel nőtt a paradicsom eladási ára?

Közel 25 százalékkal növeltük az árainkat, de kereskedelmi árak nem rajtunk múlnak elsősorban. Eközben a tápanyag ára megduplázódott, az áramdíjak tizenkétszeresre, míg a biológiai növényvédőszerek 30-40 százalékkal nőttek. Ha igazán jó minőségű paradicsomot termesztünk, akkor sok input-anyag import vásárlás, amire negatív hatással volt a gyengélkedő forint is.

Mely szektorokba szállítanak be?

A Michelin-csillagos éttermekbe, valamint a nagyobb kiskereskedelmi láncokba. Mindig nagyobb volt a kereslet, mint a kínálatunk, így a HORECA szektorba kis mennyiséget szállítunk csak.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ugyanazt a terméket szállítjuk Magyarország legjobb éttermeibe, mint a boltok polcaira, nem teszünk különbséget.

Exportra is termelnek?

Az induláskor kizárólag külföldre szállítottunk, de idővel elkezdtük kialakítani a márkanevünket a magyar piacon és jelenleg a teljes termelésünket a magyar piacon adjuk el. A nehéz gazdasági helyzet miatt ezen változtatnunk kell, mert szükség van az eurós bevételre, hogy csökkenteni tudjuk az EUR-ban lévő kitettségünket.

 

 

Miért váltottak kizárólag magyar eladásra?

2016-ben kezdődött ez a folyamat, ami egy tudatos döntésen alapult. Télen is paradicsomot akartunk árulni, hogy ne tűnjünk el teljesen a vásárlóink szeme elől. Az import minőség megkérdőjelezhető volt, ezért jött az ötlet, hogy termesszünk hazai paradicsomot. Azt azonban tudtuk, hogy a hazai téli termesztés magasabb költségű lesz, mint a marokkói és spanyol import. Ezért tudatos márkaépítésbe kezdtünk és ez túl jól sikerült. Felmondtam a külföldi hosszú távú szerződéseinket és bekerültünk a hazai multik polcaira.

Továbbra is stabilan tudnak szállítani?

Igen, próbáljuk megtartani a kapcsolatot a vevőinkkel, de márciusig nem tudunk elegendő paradicsomot termeszteni, szamócából pedig egyelőre tanulók vagyunk.

Régen megszokott volt, hogy a paradicsom idényszerű, keresik a magyarok télen is a paradicsomot?

Az élelmiszeripar diktálja a trendeket, aminek a paradicsom is szerves része. Átalakult az ízlésünk, de ettől függetlenül romantikus kép él a fejünkben a nagymamánk kertjében szedhető paradicsomról, pedig ezek közel fele olyan édesek voltak, mint a mostani fajták. Most azt várjuk el, hogy a téli és a nyári zöldségnek is ugyanolyan íze legyen, de ezeknek vannak biológiai és termesztéstechnológiai korlátai is. 

A mezőgazdaságban óriási nehézséget jelentett idén az aszály. Ez önöket a technológia miatt nem érinti?

Minket nem érintett, mivel zárt kultúrában vízszegény termelést végzünk. Ettől függetlenül gyűjtjük az esővizet, újrahasznosítjuk az öntözővizet. Minél zártabb egy termelés annál inkább tudjuk függetleníteni magunkat a környezeti hatásoktól.

Mennyire vetheti vissza a magyar mezőgazdaság digitális átállását a jelenlegi gazdasági helyzet?

Jelentős visszaesésre számítok. Mi inkább vagyunk egy techcég, mint egy hagyományos agrárvállalkozás. Az egyik legjobb profitabilitással rendelkeztünk a szektorban, most mégis a túlélésért küzdünk. Az energiaválság önmagában is ellehetetlenülést okoz, ez a ToBRFV vírussal együtt pedig tényleg igazi túlélési harccá válik. Ilyen esetben minden beruházási és fejlesztési terv is megkérdőjeleződik, így az automatizálás és K+F tevékenység is jelentősen lassul. Az is nehéz, hogy a nyugat-európai versenytársaink legtöbbje kap energiatámogatást – a mi szektorunk Magyarországon eddig nem. 

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram