Hirdetés
Hirdetés

Budapest legjobb vegetáriánus éttermei

SZERZŐ: DiningGuide
2012. szeptember 27.
a TOP100 rovat
támogatója
Legyenek akár vallási, egészségügyi, lelkiismereti vagy komoly filozófiai tanokkal megtámogatott okai annak, hogy valaki a vegetarianizmus mellett dönt, már itthon is találhat pár olyan éttermet, ahova beülhet. Miközben világszerte hódít ez az táplálkozási gyakorlat/életmód, hazudnánk, ha nem tennénk rögtön hozzá: itthon még van miben fejlődni.
Hirdetés

Legyenek akár vallási, egészségügyi, lelkiismereti vagy komoly filozófiai tanokkal megtámogatott okai annak, hogy valaki a vegetarianizmus mellett dönt, már itthon is találhat pár olyan éttermet, ahova beülhet. Miközben világszerte hódít ez az táplálkozási gyakorlat/életmód, hazudnánk, ha nem tennénk rögtön hozzá: itthon még van miben fejlődni.
A Vegetarianizmus Napját 1977 óta tartják meg, az Észak-amerikai Vegetariánusok Szövetségének kezdeményezésére október 1-jén. 1978 óta, a Vegetariánusok Világszervezete jóváhagyás alapján, világszerte megünneplik, „a vegetarianizmushoz társuló életöröm és együttérzés, valamint az élet támogatásának a promotálása” céljából.
[tw-divider][/tw-divider]Fogalommagyarázat a vegetarianizmus formáiról
A vegetarianizmusnak sok fajtája létezik, a következő magyarázat ezek közt segít eligazodni.
Ovo-lakto-vegetarianizmus: Az e szerint táplálkozók csak húst nem, minden más állati eredetű élelmiszert (tej, tojás) azonban fogyasztanak.
Ovo-vegetarianizmus: Az ovo-vegetariánusok a növényi ételek mellett tojást is fogyasztanak.

Lakto-vegetarianizmus:
A növényi eredetű ételek mellett tejet és tejterméket esznek.

Veganizmus: A vegánok semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak, így tejterméket, tojást és természetesen húst sem, többségük pedig a méz fogyasztását is kerüli. A vegánok sok esetben arra is figyelnek, hogy táplálékuk mellett egyéb állati eredetű használati tárgyakat (pl. bőrből készült ruhák) se vásároljanak. Bizonyos terminológiákban a veganizmus alatt az alább tárgyalt nyers veganizmust értik.

Nyers veganizmus:
A vegán táplálkozás olyan formája, ahol az ételek hőkezelését is kerülik, tehát a növényeket csak nyers formában fogyasztják.
[tw-divider][/tw-divider]
A vegetarianizmus olyan táplálkozási mód, mely mellőzi a hús és más, állati eredetű termékek fogyasztását – és az elvei alapvetően vallási-filozófiai megfontolásra vezethetők vissza. Sok mítosz, vallási tanítás szerint az ember eredetileg növényevő volt, sőt az idők kezdetén, az aranykorban, csak égi erőkkel, energiával töltekezett, „az istenek táplálták”. A vegetarianizmus kezdeteire olyan történelmi időszakokból vannak bizonyítékok, amelyekben már fejlettebb kultúra, filozófia és mezőgazdasági termelés jellemezte az akkor élő népcsoportokat. Jelenlegi ismereteink alapján egyetlen természeti vagy őslakos nép körében sem dívik/dívott az egész közösségre jellemző húsmentes táplálkozás. Több olyan népcsoport és kultúra létezik/zett viszont, melynél az egyetlen állati eredetű fehérjeforrás a hal.
A kereszténység elterjedése előtt Indiában és Görögországban párhuzamosan alakult ki a vegetáriánus mozgalom. Indiában az újjászületés és karma gondolatrendszeréhez kötődik, míg Görögországban egy felső, képzett, filozófiában jártas réteg tartózkodott az állati eredetű táplálékoktól. Főleg a rituális ölést és az isteneknek ajánlott állatáldozatot tekintették barbár cselekedetnek. Figyelemre méltó, hogy mindkét kultúrában megjelent az az elmélet, mely szerint a húsevés gátolja az embert az aszketikus és filozofikus fejlődésben.
A kereszténység elterjedése után, legalábbis Európában, csökkent a vegetáriánus táplálkozás népszerűsége. Bizonyos csoportok és szekták (pl. enkratiták vagy később a bogumilok és a katharok) időnként vállalták és hirdették ezt az életmódot, jellemző módon azonban ez inkább csak az aszketizmus egy formáját jelentette a keresztény kultúrkörben. A hústól való tartózkodás csak böjti időszakokban volt jellemző. Bizonyos szerzetesrendek, például a bencések korlátozták a húsfogyasztást, azonban halat és szárnyasokat ehettek.
A reneszánsz korban jelentős gondolkodók (köztük Leonardo Da Vinci) népszerűsítették a húsevés elhagyását, szintén erkölcsi megfontolásokból. A vegetarianizmus új erőre a 19. században kapott Európában: az ipari forradalommal bekövetkező jóléti fejlődés következtében megnövekedett a húsfogyasztás, megjelentek a konzervált ételek. A városi életmód, a megváltozott táplálkozási szokások, a környezetszennyezés igen korán éreztették egészségre gyakorolt káros hatásaikat. Már ebben században olyan csoportok, egyesületek jelentek meg az angolszász világban és Németországban, melyek szerint a húsevés nem természetes. Ezek egy része egészségmegőrzésre hivatkozva vagy szocioökonomikus indokok miatt utasította el az állati eredetű táplálékot, bár legtöbbször tejtermékeket és tojást még fogyasztottak. A Magyar Vegetárius Egyesület 1883-ban kezdte meg működését.
A huszadik században a tendencia folytatódott, és a mai napig egyre népszerűbb a vegetarianizmus. Ennek több oka is van. Egyrészt folytatódik a diskurzus az állatok jogairól, érzéseiről, másrészt való igaz, hogy a nagyüzemi körülmények között nevelt állatok húsa nem túl jó minőségű, és ízre sem éppen kiváló. Ökológiai szempontból is kedvezőbb a hús elhagyása, hiszen még az extenzív állattartás is több vizet, energiát és területet igényel, mint a növénytermesztés. Figyelembe kell venni azonban, hogy vannak olyan földterületek, amelyeken nem termelhető emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer, csak állati takarmány.
A vegetáriánus táplálkozás tehát egyidős a fejlett társadalommal, bár egyénenként és kultúrkörönként különbözőek az okok, melyek miatt nem fogyasztanak húst.

Budapest vegán egén állócsillagként ragyog évek óta a Napfényes étterem. A hely kiválóan bizonyítja, hogy tisztán növényi alapanyagokból is lehet ízletes, laktató és természetesen egészséges ételeket készíteni, és hogy a vegánság nemcsak arról szól, hogy növényi alapanyagokból készítünk a hagyományos, húsos-tojásos-tejes konyhában szereplő ételeket, hanem ez a táplálkozás az új ízek, ételek felé vezető innováció végtelen terepe is. Kiválóan alkalmas hosszú, beülős lakmározásokra, de napi menükínálata révén gyors evésekre is. Extrém kedves és készséges kiszolgálás!
Előny: Hentes barátunk is jól fog lakni, ha magunkkal visszük.

Napfényes - fotó: Nagy Balázs

Napfényes - fotó: Nagy Balázs


Napfényes cukrászat

A Napfényes cukrászat Magyarország egyetlen vegán cukrászdája, amely testvérintézménye, a Napfényes étterem mellett, egész Budapestet és környékét is ellátja tisztán növényi és egészséges alapanyagokból készült édességekkel. A cukrászda ezen felül nem használ finomított cukrot és finomlisztet, mesterséges adalékanyagokat, tartósítószereket, ízesítőket és színezékeket. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, tortáik, fagyijuk, sós és édes süteményeik elképesztően finomak.
Előny:
Büntetlen élvezetek.

Kreatív, úttörő kezdeményezés az első magyarországi nyers vegán étteremé. Csak nyers, hőkezeletlen növényi alapanyagokból készült fogásokat szolgálnak fel. Félreértés ne essék: ezek igazi, ötletesen kitalált és feltálalt, sokszor valóságos ételkompozíciók, tehát a pincérek nemcsak nyers salátaleveleket vagy dióbelet halmoznak a tányérunkra. Süteményeik pedig igazi különlegességnek számítanak: a leginkább aszalt gyümölcsökből álló torták minden cukrászatról alkotatott paradigmát megváltoztatnak. Igazi oázist jelent mindazoknak, akik frissességet, energiát kívánnak és azoknak is, akik a laktóz-, glutén- és cukormentes vegán ételeket keresik.
Előny:
Egy kiadós ebéd után is lefuthatunk egy fél maratont.

Egyike volt az első hazai vega-fecskéknek. Az 1990-es évek közepi betelepülés óta folyamatosan bővíti a fészket, több budapesti, egri és debreceni telephelyet hozott létre. A vegetáriánus étteremhálózat első tagja, a Vigyázó Ferenc utcai már-már kultikus hellyé nőtte ki magát, mi mégis a budai éttermet szeretjük leginkább. Lakto-vegetáriánusokra, liszt- és tejérzékenyekre, cukorérzékenyekre is gondolnak.
Előny:
Indiai vegetáriánus ételek jellegzetes, fűszeres ízei.

Hirdetés

A Hummuszology működik és annyira bejön a budapestieknek, hogy immár a hetedik étterem is gondtalanul üzemel. Több ezek közül abszolút vegetáriánus, ilyen az Alkotmány utcai őseredeti, a zsinagóga melletti és a Hollán Ernő utcai. A közel-keleti konyhának húsos képviselői gyrosnak hívott kebab formájában elárasztják a várost, ezért is örvendetes, hogy a Hummus Bár más vonalat képvisel.
Előny:
Díjnyertes csicseriborsó-fasírt.

Kávézó, büfé, délben pedig ízletes menüvel jelentkezik a Napos Oldal, amely a Jókai utca valóban naposabbik oldalán fekszik. Sütemény, frissensült és saláta kínálatuk páratlan. Ebédre, beülésre, délutáni kávézásra (gabonakávé!) és gyors étkezésre is kiválóan alkalmas.
Előny: Hangulat.

A budai vegán gasztrokultúrát erősíti az étterem, amely inkább kifőzdének, vagy önkiszolgáló étteremnek nevezhető. Stabil, megbízható, ugyanakkor sokszor egyhangú az ételkínálat. A hely éppen ezért az éttermi színvonalat nem hozza, mindennapi menza jellegű étkezésre viszont unalmas. Pogácsájuk viszont fantasztikus.
Előny: A budai vegánok menedéke.

Hirdetés

A hagyományos indiai, illetve „krisnás” fogásokat felszolgáló ételbár modern, üdítő környezetben várja a vendégeket. Az adagok nagyok, az árak kellemesek, a vegán felhozatal azonban szegényes.
Előny: Megnyugtató menedék Budapest közepén.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram