Szinte egyedül, egymaga építette fel mindazt, ami ma a bozsolé körül tapasztalható. Kultuszt teremtett egy könnyű, friss bisztróbornak abban az országban, ahol kiváló, nagy borok tülekednek a figyelemért. Miatta ünneplik olyan hangosan Franciaországban a Beaujolais Nouveau-t, vagyis az első bort. Duboeuf a hetvenes évektől kezdve borkereskedéssel foglalkozott. Ahogy nálunk, úgy minden borvidéken a szüret különösen fontos esemény, amit jó alaposan meg is ünnepelnek, szinte arra való tekintet nélkül, hogy jól vagy rosszul sikerült. A Beaujolais egy volt a sok bor közül, amit inkább a fiatalok kedveltek könnyedsége miatt. Frissessége annyira jellemző, hogy ajánlott márciusig az utolsó cseppet is elfogyasztani belőle. Valójában az ötvenes években Párizsban csúcsra járó bisztrókultúra teremtette meg a Beaujolais közegét, ezt fedezte fel éleslátóan Duboeuf.
November harmadik csütörtökén kezdődik Franciaországban hivatalosan az új bor kiszállítása. A szertartásosság, ami ezzel járt, Duboeuf úr ötlete volt. Kamerák kísérték a boroskartonok első útját, a rakodást, ahogy a teherautókról egy időben kerülnek le a borok, hogy hajóval-vonattal-teherszállító repülőgéppel egyszerre induljanak el a világ minden tájára. Az ünnepélyes pillanatot az sem tudta elrontani, hogy a borkiszállítás a valóságban már hetek óta zajlott.
„Le Beaujolais Nouveau est arrivé!”
A mondat (Megérkezett az új bozsolé!) szállóigévé vált, reklámokban idézték és szépen lassan hozzátapadt a Beaujolais köré épült kultuszhoz szerte a világon. A hetvenes és nyolcvanas évektől kezdve az Egyesült Államok is felült a Beaujolais-vonatra, mivel az újbor ünnepét könnyűszerrel hozzá lehetett kapcsolni a garantált pulykasütéssel járó Hálaadás ünnepéhez, a reklámok pedig arról szóltak, milyen remekül megy ez a bor a pulykához. Hatalmas piac nyílt meg ezzel a kereskedők számára, a Beaujolais népszerűsége pedig egyre szárnyalt.
Duboeuf nagyon aprólékos, mindenre kiterjedő ismeretekkel rendelkezett a termőhelyekről és a termelőkről is, mellesleg kiváló borszakértő és kóstoló volt – annak ellenére, hogy eredetuleg nem arról a vidékről származott. Elegáns alakja - a vállán lazán átvetett kasmírpulcsival – ismert volt a vidéken, életművét pedig azok is elismerik, akik a bormarketing ravasz fogásait egyébként kifogásolják.
„Nem képzeljük magunkról azt, hogy Bordeaux vagy Burgundia boraival versenybe szállhatunk. De minden tőlünk telhetőt megteszünk a saját borunk érdekében, szellemében és kultúrájáért” - mondta Monsigneur Beaujolais. Élete szép példa arra, hogy megfelelő tudással és szívós elhivatottsággal szinte bármit el lehet érni – egy telítettnek és magas minőséget igénylőnek gondolt területen is.