Külön-külön egyiket sem lehet értelmezni Bourdain esetében. Olyan életművet hagyott hátra, olyan egyedi látásmódot kölcsönzött az őt figyelemmel kísérőknek, melyet helyváltoztatás, utazás, inspirációk nélkül lehetetlen megalkotni. Hogy az utazások táplálták új ötleteit, vagy néha rebellis gondolatai jelölték ki a térképen nyomvonalát, az valójában teljesen mindegy. A lényeg, hogy Bourdain nem csak a részletek megfigyeléséhez, a lényeg megragadásához és az ételekhez értett, hanem utazni is jól tudott. Van mit tőle tanulni ebben a vonatkozásban is.
World Travel: An Irreverent Guide, avagy Világutazás: pimasz kalauz címmel az Ecco Kiadó gondozásában idén jelenik meg az az útikalauz, melyet Bourdain bár elkezdett, de a befejezése régi barátjára és asszisztensére, Laurie Wooleverre maradt. A könyv hivatalos magyar címét és fordítását még nem ismerjük, azonban az bizonyos, hogy kozmopolita, nyitott szemléletű és bizonyos szempontból rendhagyó gájdra számíthatunk, tele személyes történetekkel és részletekkel. Az ígéretek szerint a szórakoztató, de egyúttal praktikusan használható, vicces és hiteles tartalom Bourdain személyes kedvenceivel, kedves helyeivel ismerteti meg az olvasót. Laurie Woolever mindamellett, hogy hatalmas megtiszteltetésnek érezte a szerzőtársként való közreműködést, nagyon komoly munkát végzett, hogy koherens, Bourdain szellemiségét hűen tükröző anyagot adjon ki a kezéből.
A könyvben a család és a barátok írásai is helyet kaptak. Kis idővel azután hirdették ki a könyv megjelenése napját – október tizenharmadikát – miután a sajtó értesült Bourdain 85 éves édesanyjának halálhíréről.
Dining Guide