Egy ausztrál kémiatanár szórakoztató módszert talált arra, hogy rámutasson az összetevőkódok- és elnevezések nem feltétlenül ördögtől való mivoltára. James Kennedy blogján arról ír, hogy ő maga is sok (talán túl sok) időt tölt élelmiszercímkék olvasásával. A nátrium-glutamát (E621) vagy a glükóz-fruktóz szirup (HFCS) láttán szinte biztos, hogy ő is visszateszi a terméket a polcra, legyen az bármilyen gusztusos is.
Rengeteg embernek azonban fogalma sincs arról, hogy a címkéken feltüntetett, művi(nek tűnő) elnevezésű alkotóelemek, valamint E-számok is takarhatnak teljesen természetes összetevőket. Kennedy a lenti felsorolással ábrázolta, hogy még egy természetadta gyümölcs, vagyis egy GMO-mentes (=nem génmanipulált) banán is egy sor olyan összetevőből áll, amelyek első pillantásra elrettentőnek tűnhetnek.
(A felsorolás nem tartalmaz a banán kapcsán felmerülhető növényvédő szereket, műtrágyát, rovarirtót és más szennyező anyagokat. Ezek a természetes összetevői.)
Forrás: jameskennedymonash.wordpress.com
A reklámipar előszeretettel ragasztja rá a „természetes” termékekre a „tiszta” és „egyszerű” szavakat – érvel Kennedy, aki ezzel a felsorolással szerette volna demonstrálni, hogy maga a természet sokkal bonyolultabb képleteket eredményez, mint bármi, amit az emberek laboratóriumokban előállítanak. És terjedelmi okokból ő a banán további összetevőinek ezreivel nem is fárasztotta az olvasókat...
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene odafigyelnünk arra, mit fogyasztunk el, de az is biztos, hogy nem szabad rettegnünk az összetevők nevétől, még ha a sav, a metil és további egyéb rémületes szavakat találjuk is köztük. Ismerjük meg inkább őket!
Az ötletet a Custom Body Works Facebook-oldalának posztja adta. Ez alapján találtuk meg James Kennedy Monash blogját.