A muffulettánek szintén olaszok a felmenői, de ő már az Egyesült Államokban született. Ha röviden kellene megfogalmazni:
a muffuletta csaknem a teljes olasz előétel-felhozatal egyetlen szendvicsbe sűrítve.
Igazi olasz konyha nincsen antipastik nélkül. A muffuleta pedig méretéből adódóan akár főételként is megállja a helyét.
A muffuletta szicíliai bevándorlók "gyermeke". A jazzmuzsikusairól és vidám karneváljáról híres New Orleans-ben az 1900-as évek elején készítették először. A muffulettát is tekinthetjük egyfajta szimbólumnak, akárcsak a város más híres ételeit, mint például a gumbót vagy a jambalayát. Ezek mind az Egyesült Államok déli részének színes kultúrájáról és gasztronómiájáról mesélnek, az egykori bevándorlók és betelepítettek által hozott értékekről.
Ajánljuk egy korábbi cikkünket New Orleans, illetve Louisiana állam jellegzetes konyhájáról!
"Kis Palermo" a Mississippi torkolatánál
A 20. század elején New Orleans francia negyedének egy részét Little, azaz Kis Palermóként is emlegették, mivel olyan sok Szicíliából érkezett bevándorló telepedett itt le. A kikötőben dolgozó olasz munkások ebédje javarészt egy nagy adag kenyérből, hideg húsfélékből, illetve ecetben és olajban pácolt zöldségfélékből állt.
A történet szerint Salvatore Lupo, a Central Grocery & Deli tulajdonosa kezdte el először árusítani a muffulettát 1906-ban, akinek később több környékbeli üzlet is követte a példáját. A szendvics a nevét egy szicíliai eredetű kenyérféleségről kapta.
Ha közelebbről szemügyre vesszük a muffulettát, láthatjuk, hogy a leleményes Salvatore nem tett mást, mint egyberakta azokat az alapanyagokat, amelyeket a munkások addig külön fogyasztottak az olasz hagyományoknak megfelelően. A Central Grocery & Deli üzlete egyébként mind a mai napig működik New Orleans hangulatos francia negyedében.
Mivel a kikötői munkásoknak a hosszú és kimerítő munkanap alatt sok kalóriára volt szükségük, az eredeti muffuletta szendvics óriási volt. Ez ugyanígy van a szintén amerikai pastrami- vagy a Reuben-szendvicsek esetében is: európaiként csak pislogunk, amikor elénk teszik őket az asztalra.
A pastrami és reuben szendvicsek közelebbről:
Dining Guide Bár az eredeti muffuletta szendvicset a delikben fel szokták negyedelni, még egy negyednyi szendvics is korrekt adagnak számít.
A szendvicset eredetileg ugyan hidegen fogyasztották, azonban több amerikai deliben is a melegített verzióra esküsznek. A sajt ugyanis így megolvad, a különféle hideg húsok zsírjai pedig szépen fellazulnak.
Muffulettóból a muffuletta
A szendvicshez eredetileg a hagyományos szicíliai muffuletto elnevezésű kenyeret használták. Egy jókora (kb. 20 cm átmérűjű), lapos, nem kifejezetten ropogós héjú, leginkább hamburgerzsömlére emlékeztető, szezámmaggal megszórt kenyérféleséget képzeljünk el. A könnyebb fogyaszthatóság kedvéért manapság sok helyen nem csak felnegyedelik a szendvicset, hanem még a kenyér belsejének egy részét is kiszedik, hogy ne legyen olyan óriási és nehezen kezelhető. Bár azt hozzátenném, hogy jó száz évvel ezelőtt, a szendvics megszületésekor biztosan nem tettek ilyet, hiszen minden kalória számított a szicíliai munkásoknak.
A kenyérnek ráadásul nagyon is kiemelt szerep jut a szendvicsben, ugyanis jó, ha a hozzávalókból, leginkább az olívasalátából és az olajban pácolt más zöldségekből kiszivárgó olaj átjárja a kenyeret.
Mindent bele!
Bármilyen hideg olasz felvágott (gyűjtőnevén salumi) kerülhet a szendvicsbe. Tehát prosciutto (crudo, vagyis a nyers, illetve a cotto, azaz főtt verzió is), szárított olasz marhasonka (bresaola), mortadella, olasz szalámi, valamint a capocollo nevű sertéskarajból készült érlelt húsféle is.
A felvágottak aztán több rétegben szintén több szelet sajttal, például félkemény svájci sajtokkal, valamint provolonéval vagy mozzarellával elválasztva kerülnek a szendvicsbe.
Ezenkívül többféle ecetes és olívaolajos páccal készült zöldségféle tölti meg a muffulettát, a hangsúly pedig itt egyértelműen az olívasalátán van. A zöld és fekete olívabogyókat felvágják, esetleg kapribogyóval keverik, majd ecetet, fokhagymát, és különféle fűszernövényeket, például oregánót adnak hozzá. Mindemellett articsóka, szárított paradicsom, valamint paprika is kerülhet bele. Miért is ne vehetnénk példát a mai amerikaiakról, akik mind a mai napi szívesen készítik és eszik a muffulettát?
Higgyétek el nekem, hogy ha a muffuletto nevű kenyérfélét nem is tudjátok itthon beszerezni, egy puhább kérgű kenyérrel vagy nagy zsömlével, amibe a fentebb leírt jó minőségű olasz alapanyagokat halmozzátok az ízlésetek szerint, biztosan nem tévedhettek!
Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek:
Olaszul l'enni jó!
Gianni
Olvassa el múlt heti cikkünket az olaszok kedvenc szendvicskenyeréről, vagyis a ciabattáról!
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.