Az is kóser, ami nem kóser
A kóser elnevezés ellenére a konyhasó és a kóser só között nem kell vallási alapon különbséget tennünk. A só ugyanis alapvetően kóser (alább ajánljuk korábbi cikkünket!). A konyhasónál nagyobb szemű kóser sót eredetileg arra használták, hogy segítsen felszívni a kóser módon levágott húson maradt esetleges vérfoltokat, amit ezt követően lemostak a húsról.
Olvasta már cikkünket a témában?
Mi a különbség só és só között?
Míg a kóser só többnyire színtiszta nátrium-klorid, a konyhasó kis mennyiségben más, a természetben is jelen lévő ásványi anyagokat tartalmazhat. Jódhiányos területeken – többek között Magyarország nagy részén – jódot is adnak hozzá, ami elengedhetetlenül szükséges a pajzsmirigy megfelelő működéséhez.
Ha a sószemeket egészen közelről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a hagyományos konyhasó apró, szabályos kis kockákból áll össze. A kóser só ezzel ellentétben egyenetlen, egymástól eltérő formájú pelyhekből áll. Ez főzéskor azt jelenti, hogy a receptekhez írt mennyiségek megváltoznak:
egy evőkanál só nem pont ugyanannyi kóser sóból, amennyi konyhasóból.
Mire jó a kóser só?
A séfek azért részesítik előnyben, mert könnyebb vele dolgozni a konyhában: a nagyobb szemekből álló kóser sóval, akárcsak a tengeri sóval, egyszerűbb behinteni például egy steaket. Nálunk viszont – az USA-val ellentétben – a kóser só nem terjedt el a kereskedelmi forgalomban. Ha az étel készítésének utolsó fázisában, felszolgálás előtt látványosabb, durvább szemcséjű sóra vágyunk, használjunk nyugodtan tengeri sót (például Maldon-sópelyhet). Levesekhez, főtt ételekhez, valamint tésztafőzéshez jó a konyhasó is: feloldódva úgyis ugyanolyan az ízük.
Cikkünk legfőbb forrása volt.
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.