Ha mondani kellene egy hívószót, ami az egészség és a gasztronómia tárgykörében az elmúlt néhány év egyik leggyakrabban emlegetett fogalma, akkor jó eséllyel a mikrobiomra, pontosabban a gasztrointesztinális (vagyis a gyomor-bél rendszerhez tartozó) mikrobiomra voksolnék. És nem csak azért, mert riportok hada szól erről, vagy mert hetekig várólistán voltam a könyvtárban Dr. Emeran Mayer A bél-agy kapcsolat c. nagy sikerű könyvéért, hanem azért, mert némi túlzással mindenki erről beszél! Éhezzük a tudást, amivel jobban megérthetjük: tényleg „az vagy, amit megeszel”?
Szinte minden terem ettől hangos
Prof. Dr. Izbéki Ferencnek, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosának fontos érdeklődési területei azok a megbetegedések, amelyek a bélbaktériumok egyensúlyának megváltozása miatt alakulnak ki. Sok évvel ezelőtt, első amerikai szakmai útján találkozott Dr. Jeffrey Gordon patológussal, immunológussal, fejlődésbiológia és molekuláris mikrobiológia professzorral, aki elindította a tápcsatornában élő mikroorganizmusok – elsősorban baktériumok – kutatását (az ott található gombák és vírusok is érdekesek, de ezek egyelőre kevesebbszer vannak napirenden).
– Meghatározó emlékem, ahogy Jeffrey Gordon professzor arról beszélt, hogy a velünk élő baktériumok száma egy nagyságrenddel nagyobb, mint a saját sejtjeink száma. Leegyszerűsítve, példaként úgy fogalmaznék, hogy 10% Izbéki Ferenc és 90% baktérium vagyok. Ez egy borzasztóan izgalmas téma, amely azóta is egyre több kutató érdeklődését élvezi. Amikor konferenciára megyek, nincs olyan terem, ahol ne esne szó a mikrobiomról, elsősorban a belünkben élő mikrobákról – kezdi Prof. Dr. Izbéki Ferenc.
A tengelyből időközben háromszög lett
Míg korábban az orvostudomány úgy tekintett az emésztőrendszerre, mint az agytól nagyrészt független entitásra, ma már egyértelmű, hogy ez a két szerv sokrétűen kapcsolódik egymáshoz. Jól szemlélteti ezt a tudományos felismerést a bél-agy tengely fogalma, ami napjainkban sokkal inkább hasonlít egy háromszögre: az agyunk, a bélidegrendszerünk, és a bélmikrobiomunk hármasára. (Te is szoktad mondani, hogy „a zsigereimben érzem”? – talán nem véletlenül!)
– Izgalmas belegondolni, hogy a bélidegrendszer 50-100 millió idegsejtből áll, ugyanannyiból, mint amennyi a gerincvelőben található. Míg az elmúlt körülbelül 20 évben bél-agy tengelyről beszéltünk, addig ma már bizonyított tény, hogy oda-vissza kölcsönhatásban áll egymással az agy, a bélidegrendszer és a mikrobiom – teszi hozzá a gasztroenterológus, akit arról is megkérdeztem, vajon mennyiben velünk hozottak a mikrobiomunk alaptulajdonságai, és mennyiben befolyásoljuk azt az életmódunkkal?
– Egyes kutatók szerint a mikrobiom olyan, mint az ujjlenyomatunk: nagyon jellemző az adott egyénre. Ebben nem tudok állást foglalni, mindenesetre a modern molekuláris mikrobiológiai módszerek segítenek abban, hogy viszonylag könnyen lehessen vizsgálni ezeket a baktériumokat, és hogy a jövőben egyre több kutatási eredmény szülessen.
A tyúk vagy a tojás analógiája
– Jelentős eltéréseket figyelhetünk meg különböző népcsoportokban és táplálkozási szokásoktól függően. Biztosan eltérő a mikrobiom összetétele például a mediterrán étrendet, életmódot folytató, dél-nyugat-európai, és a fejlődő országokban élő, esetleg minőségi éhezéssel érintett embereknek. De ugyanígy össze lehet vetni a túlsúlyos és a normál testsúllyal élők mikrobiom-összetételét, a magas vérnyomással és a normál vérnyomással élők mikrobiom-összetételét, és így tovább – fogalmaz Prof. Dr. Izbéki Ferenc, aki a túlsúly kapcsán további érdekes részleteket is megosztott.
– Mindig felmerül a nagy kérdés, hogy mi történik előbb: a túlsúly vagy a mikrobiom egyensúlyának felbomlása – melyik az ok és melyik az okozat? Egyre több adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy először a baktériumok összetétele változik meg, és ezután következik az elhízás. Ezek termelnek ugyanis olyan anyagokat, amik a bélből az idegrendszer közvetítésével eljutnak az agyba, és fokozott táplálékfelvételhez vezetnek, illetve még sok minden másra is kihatnak, amik túlsúlyt okoznak.
Alapvető érzelmeinket is befolyásolhatják
Prof. Dr. Izbéki Ferenc tapasztalata szerint itthon nagyon gyakori az a típusú testsúlyváltozás, amit nem könnyű nyomon követni: évről évre egy-egy kilóval gyarapodik az érintettek testtömege, ami 10 év alatt 10 kilót, idősebb korra pedig még nagyobb problémát, egészségügyi kockázatokat jelent. Mindeközben a bélrendszerünkben élő mikrobák az alapvető érzelmeinket, hangulatunkat, mentális egészségünket is képesek befolyásolni, és elhízás esetén egy szinte önmagát gerjesztő folyamat is beindulhat: az ételhez nyúlunk örömforrásként, vigaszként a rossz hangulatú, viharos, esetleg depressziós időszakok ellen.
Jó hír azonban, hogy a mikrobiomunkban végbemenő változásokat nem csak negatív, hanem pozitív irányba is képesek vagyunk befolyásolni. Kvázi elégedettebbre, boldogabbra, kiegyensúlyozottabbra ehetjük magunkat! Ez nem azt jelenti, hogy a rendszertelen, magas glikémiás indexű és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozást egy-egy pohár kefirrel vagy kombuchával helyrebillenthetjük, mindenesetre az utca két irányban járható, és azok az ételek, italok is befolyásolhatják a mikrobiom egészségét, amiket csak kis mennyiségben viszünk be.
Séfeknek is: prebiotikus ételek, rendszeres sportolás
Végül, de nem utolsósorban arról kérdeztem Prof. Dr. Izbéki Ferencet, hogy mindennek fényében milyen tanácsokat érdemes figyelembe venni, kifejezetten a séfek életmódjához igazítva?
– Mint mindenkinél, a séfek esetében is elsősorban a megelőzést hangsúlyoznám. A mindennapjaik egy meglehetősen stresszes életről árulkodnak, sokat éjszakáznak, valószínűleg keveset alszanak, és a rendszertelen életmód sem lehet sokak számára ismeretlen. Mindent megtesznek a vendégekért, de lényeges, hogy ők maguk is teljes értékű, rostban gazdag ételeket – zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat – fogyasszanak. Kiemelném még a prebiotikus ételeket, például a hüvelyeseket, zabot, hagymát, fokhagymát, póréhagymát, spárgát, banánt, almát és diót, valamint a fermentált ételeket, italokat, mint a kefir, joghurt, savanyú káposzta, kimchi, miso, kombucha.
A gasztroenterológus hozzáteszi: megfelelő mennyiségű mozgással is rengeteget tehetünk az egészségünkért. A fizikai aktivitás mechanikusan mozgatja a hasüregben lévő, ott összehajtogatott vékonybelet, segítve az esetlegesen elszaporodó baktériumok által termelt gázok felszívódását, eloszlását, és akkor a stresszel szembeni tűrőképességünket még nem is említettem, amit szintén növelhetünk sportolással.
– Sőt, a séfek számára a hivatásuk és a kreativitásuk szempontjából is fontos a mikrobiom egyensúlyának őrzése, helyrebillentése, hiszen ellenkező esetben a szaglásuk és az ízérzékelésük is romolhat (ne felejtsük, hogy a mikrobiom hatással van az agyműködésre, így akár ezekre a területekre is!) – hívja fel a figyelmünket Prof. Dr. Izbéki Ferenc.
Fotók: Freepik
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.