A „hagelslag” szó szerint jégesőnek fordítható és apró, ropogós, hosszúkás cukor szemcsékből áll, amelyek néhány milliméteresek, leggyakrabban csokoládéízűek és fényes bevonat csillog rajtuk. Bár a világ legtöbb szupermarketjében legfeljebb a tortadíszítő szekcióban kapnának helyet, Hollandiában ezek a színes szórások a mindennapi étkezések részét képezik. Az országban évente több mint 14 millió kilogramm hagelslag fogy el, a legtöbben pedig vajjal megkent kenyérre szórva eszik, gyors reggeliként, de tízóraira vagy ebédidőben is népszerű fogás.
A broodje hagelslag, vagyis a csokiszórásos szendvics mai szemmel nézve amolyan ördögi találmánynak tűnik, hiszen a cukortudatos világban furcsán hat, hogy valaki reggelire gyakorlatilag édességet eszik. Mégis, a hollandok körében erősen él a meggyőződés, hogy ez a furcsa kis szokás valahogy képes jobb kedvre deríteni egy egész nemzetet. A jó hagelslag igazi élmény: első harapásra roppanós, majd szinte szétolvad a szájban. Az üzletekben minden évszakban felbukkannak az aktuális változatok – húsvétkor például nyusziformájú szemek, Koningsdag idején pedig narancssárga hagelslag, ami az egész országot ellepő, a király születésnapjára szervezett narancsszínű utcabálok elmaradhatatlan kelléke.
A szállodai reggelizők kis egyadagos tasakjai tökéletesek a kezdőknek, néhány éve pedig egy holland szupermarket még pick ’n’ mix verzióval is kísérletezett, ahol mindenki saját ízlése szerint állíthatta össze a csokiszórás-mixét. Bármelyik változatot is választja az ember, egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a szokás elképesztően elterjedt. Naponta becslések szerint 750 ezer hagelslag szendvics fogy el az országban.
Mára ez az elnevezés összeforrt mindenféle vidáman csomagolt, hasonlóan édes kenyér feltéttel, amelyek ugyanazon a szupermarket polcon sorakoznak. Ilyenek például a spirálalakú „vlokken”, azaz csokiforgácsok, illetve a „muisjes”, az ánizsmagból készült, cukorbevonatos apróságok, amelyek nevükhöz híven egészen úgy festenek, mint a picike egérkék.
A muisjes-t hagyományosan beschuit-ra, azaz kétszersültre szórják. Ennek a szokásnak komoly történelmi gyökerei vannak, ugyanis a 17. században az ánizst a szoptatás elősegítőjeként és a méhösszehúzódás támogatójaként tartották számon. Nem csoda hát, hogy a muisjes-szel díszített beschuit máig elmaradhatatlan része az újszülöttek érkezését ünneplő hagyományoknak – rózsaszínnel a kislányoknak, kékkel a kisfiúknak.
A puur, vagyis étcsokoládés változat a legnagyobb kedvenc – főként a ropogóssága miatt. A szórás textúrája egyébként kulcselem, ugyanis más kenhető édességek ezt az élményt egyszerűen nem tudják visszaadni. Bár kívülállók szerint a hagelslag szendvics meglehetősen morzsálós és rendetlen, a holland családoknak erre is van megoldásuk, méghozzá az, hogy magas peremű tányérban tálalják, így minden elkóborolt darabka visszakerülhet a kenyérre. Sőt, náluk alapelv, hogy a tányér végül teljesen üres legyen, hiszen egyetlen szem szórás sem mehet kárba.
A cukros szendvicsek története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza, amikor Cornelius Rutgerus de Ruijter Baarn városában, Utrecht tartományban megkezdte az első muisjes árusítását pékségében. Azóta a De Ruijter márkanév egyet jelent a holland szórásokkal: 1928-ban gyümölcsízű hagelslag-gal bővítették a kínálatot, az 1950-es évektől pedig már gyárilag készült csokiszórást és vlokken-t is kínáltak. Mára piacvezetők, és a holland reggelik megkerülhetetlen szereplői.
Még a holland királyi család is hódolt ennek az édes szenvedélynek. Már 1883-ban, III. Vilmos király udvari beszállítói címet adományozott a De Ruijter márkának – ami jól mutatja, milyen mélyen gyökerezik a hagelslag kultusza a holland identitásban. 1985-ben, Beatrix királynő uralkodása alatt a cég még rangosabb elismerésben részesült: megkapták a Koninklijk (királyi) előnevet is.
Forrás: bbc.com
Fotók: Flickr.com
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.