Szerencsére egyre többen vannak, akik állítják, hogy a kidobott élelmiszerekben nagy potenciál rejlik, és ízletes és tápláló fogásokat lehet belőlük készíteni. Ezért sokak szerint – és ezt csak remélni tudjuk – a “waste not”, azaz a “ne pazaroljunk” idén nagy trend lesz, amire már az EU is odafigyel, és remélhetőleg egyre többen fogják nemcsak a hangjukat felemelni, de tenni is a pazarlás ellen. Néhányan már megtették, köztük több nagy séf is fontosnak tartja ezt a kérdést.
WASTED, DAN BARBER
Így volt ez Greenwich Village-ben, ahol a New York-i Blue Hill séfje (nem mellesleg az Obama család táplálkozási tanácsadója), Dan Barber elindította WastEd nevű mozgalmát, olyan szakácsok részvételével mint Alain Ducasse, Mario Batali, Enrique Olvera, Dominique Ansel vagy Grant Achatz. A lényeg, hogy az élelmiszereknek azokból a részeiből készítettek ehető, sőt finom fogásokat, amelyeket általában az éttermekben ki szoktak dobni. És még így is tudtak nem mindennapit alkotni, hisz nem a jószándék mentén összerakott, épphogy ehető tányérokra gondoljunk, hanem egészen kifinomult ételekre. Felhasználták a konyhai előkészítés során kiszórt részeket (héjakat, gyökereket, magokat) mindent, amit nem tudtak eladni, mert “csúnyának” gondoljuk (törött héjú kagylók, szállításban megnyomódott gyümölcsök, zöldségek), illetve ami egy élelmiszer feldolgozása vagy tartósítása során jön létre (író, a tészta levágott széle, konzerv zöldségek leve). Barber olyan tányérokat talált ki, mint például a Dumpster Dive saláta, amit pisztáciából, ütődött almából és körtéből állított össze, rajta a konzerv csicseriborsó levéből készített öntettel. A Noodles nevű fogásban szalonnabőrkét és rákot tálalt föl krumplihéjból készült levesben. Helyet kapott egy különleges hamburger is: a “húspogácsába” visszamaradt zöldséghúst tettek, a zsömlét pedig fel nem használt kenyérhéjból és -bélből állították össze, a ketchupba pedig ütődött retekből készült szósz került. A tésztamaradékokhoz füstölt halfejből készült szósz dukált, a rizottót másod- és harmadosztályú rizsből készítették és a sajt héját reszelték rá.
REFETTORIO AMBROSIANO, MASSIMO BOTTURA
Miközben a szándékosan rövid életű WastEd mozgalom véget ért, Massimo Bottura is megkezdte a saját keresztes hadjáratát a pazarlás ellen: kijelentette, hogy ez a harc az ő társadalmi elkötelezettségének a végpontja és hogy elfogadhatatlan a szemétben látni azt a hatalmas mennyiségű élelmiszert. És nem a levegőbe beszélt: a 2015-ös milánói világkiállítás alatt összetrombitált vagy 50 világhírű séfet, hogy a Refettorio Ambrosianóban az Expo maradékából főzzenek a kevésbé szerencséseknek, majd egyből Rióba repült, ahol a RefettoRio projekt keretében az olimpiai faluban fölöslegessé vált maradékokat használva főzött a szegényeknek. Így a napi 250 tonna maradékból 12-t felhasználtak, és több száz hajléktalant lakattak jól azokban a napokban. És Bottura nem áll meg: elindította a Refettorio di Modenát, valamint bejelentette, hogy az idén megnyitja a Refettorióját New Yorkban is, Bronxban.
A remek szakácsok példáján – és persze az elkeserítő számokon – felbuzdulva egyre több mobilos alkalmazást is fejlesztenek, amelyek helyi szinten segítik a kidobásra ítélt élelmiszerek felhasználását, nem beszélve a háztartásokban használható eszközökről, amelyek szintén a pazarlás elkerülésében segítenek. Amihez sokszor az is elég, ha egy kicsit gondosabban vásárolunk és készítjük a családi ebédet.
