Hirdetés
Hirdetés

A tökéletes borospohár nyomában - A Riedel család története

SZERZŐ: Király Márton
2023. január 13.
Valamikor, a történelem folyamán, talán a mai Csehország területén, de legkésőbb Kufsteinben a Riedel által gyártott termékek megszűntek egyszerű boroskancsóknak és borospoharaknak lenni.
Hirdetés

A Riedel család története ugyanolyan mozgalmas, mint a világ leghíresebb üvegmanufaktúrájának otthont adó Európa történelme, sőt a kontinens történetétől elválaszthatatlan. A Riedel-üveg immár több mint 250 éve fogalom, jelenleg a tizenegyedik nemzedék folytatja a megkezdett munkát és látja el a világot a lehető legjobb minőségű üvegáruval. A Riedel nevet napjainkban azonban nem az ablak- vagy táblaüvegipar téren alkotott munkájuk miatt ismerjük, hanem a kezükből kikerülő és lassan az egész világot meghódító poharaik miatt. A Riedel boros-, sörös, koktélos- és vizespoharai hosszú évek óta jelen vannak a vendéglátásban. A család tizenegyedik generációja pedig gondoskodik arról, hogy a márka a jövőben is megkerülhetetlen maradjon.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

1756   

1756-ban született Mozart, 1756-ban jegyezték be az első borvidéket Portugáliában, és 1756-ban szökött meg Casanova a velencei dózsepalotából. Ebben a letűnt korban Mária Terézia az osztrák birodalom császárnéjaként uralkodott, és Európában a közelgő vihar jelei mutatkoztak. A hétéves háborúban Ausztria-Magyarország megpróbálja visszaszerezni Sziléziát - a Lengyelországot, Csehországot és Németországot magába foglaló régiót, és nagyhatalmak csatái tépázzák a kontinenst. A következő években a kormányok Európa-szerte a mezőgazdaság modernizációját és az iparfejlesztést erőltetik, hogy újra mozgásba hozzák a háború sújtotta gazdaságot.

E viharos időkben indult el egy olyan vállalat, amely a következő évszázadokban a kiváló minőségű üvegtermékek megtestesítőjévé vált.

Az elsők

A Riedel dinasztia első tagja, akinek nevét feljegyezte a történelem, a 1673-ban született Johann Christoph Riedel volt. Riedel ekkoriban még nem mint üveggyáros, hanem mint egyszerű üvegkereskedő kereste kenyerét. Beutazta egész Európát, és útjai során elsajátította a különböző vidékek üvegfúvó-hagyományait és díszítőmotívumait. Fia, Johann Carl Riedel  üvegfestőként és aranyozóként folytatta apja vállalkozását, beutazta a világot, miközben üvegárut készített és értékesített.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

A harmadik generációval, és Johann Leopold Riedel nevével érkezünk el a Riedel-birodalom általa letett alapjaihoz. 1756. május 17-én ő helyezte üzembe az első gyárat. A Riedel-dinasztia innentől számítja saját történelmük kezdetét, igaz, ekkoriban még szó sem esett borospoharakról, egészen másfajta üvegárut készített a család. Az 1756-ban kitörő hétéves háború váratlan lehetősséget biztosított a friss üveggyártónak; Mária Terézia óriási pénzalapot bocsátott a háború során megsérült városok számára, akik ebből a felújításaikat és javításaikat finanszírozhatták.

Így esett, hogy Zittau városának megsérült üvegablakait teljes egészében Johann Leopold Riedel gyárthatta le. Ez az igen jövedelmező üzlet hosszú évekre biztosította a vállalat jövőjét és lehetővé tette a folyamatos fejlődést. Johann Leopoldnak az utánpótlás miatt sem kellett aggódnia, őt fia, Anton Leopold Riedel követte az igazgatói székben.

Irány a pompa

Bővítette apja vállalkozását, egyre több embernek adott munkát, ráadásul a termékpalettát is módosította. A Riedel immár nem kizárólag táblaüveget gyártott épületek számára; elkezdetek luxustermékeket is készíteni. A kockázatos döntés végül maximálisan bejött, a Riedel név innentől összeforrott a luxussal. Kristálycsillárok, lámpaburák, és igen különleges karaffok és borospoharak kerültek ki a gyárból, az eladásokat pedig a háború után fellendülő gazdaság, és a luxusra mindenkor kapható örök arisztokrácia is nagyban segítette.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

Az első művész

Franz Xaver Anton Riedel nevét nem csak azért érdemes megjegyezni, mert ő volt korának egyik legtehetségesebb üvegcsiszolója. Azért is érdemes emlékezni a család ötödik generációjának fejére, mert ő volt az első, aki az általa fúvott üvegtárgyakat szignálta. Akárcsak egy híres festő esetében, Franz Xaver Riedel aláírása a többszörösére növeli a műtárgy értékét. Ma is fel-felbukkan a piacon néhány általa készített remekmű és ha az árverésre bocsátott üvegárun ezt a nevet olvashatjuk, biztosak lehetünk benne, hogy már a kikiáltási ár sem lesz alacsony.

De Franz Xaver neve más szempontból is fontos. Két, az üvegfúvás történetének legszebb színei közé sorolt fluoreszkáló színt - sárgát és zöldet hozott létre, melyet olyan technikával ért el, amit saját maga talált fel. A két színt Anna Sárga és Anna Zöld néven jegyezte le a szakirodalom - a lányáról nevezte el őket.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

Az Üvegkirály

Josef Riedel 14 évesen, segédmunkásként helyezkedett el nagybátyja gyárában. 1840-ben, 24 évesen Josef feleségül vette unokatestvérét, Franz Xaver Riedel lányát, Annát, akikről a színeket is elnevezték. Az idősebb Josef Riedel nemcsak nagy tehetségről tett tanúbizonyságot, de szerencsés időben is került a gyár élére. Az igazgatósága alatt lezajló ipari forradalom iránt igencsak nagy érdeklődést tanúsított és a kor vívmányainak megfelelően képes volt modernizálni a márkát. Felfedezte a vasútban rejlő óriási lehetőségeket, üvegalkotásai ennek köszönhetően rengeteg helyre eljutottak. Kitüntette a pápa is, de poharaiért és üvegtárgyaiért az 1873-as bécsi világkiállítás nagydíját is hazavihette. Úgy vonult be a történelembe, mint a "Jizera-hegység üvegkirálya".

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

Az Üvegkirály fia, ifjabb Josef Anton Riedel remek vegyész és rendkívül tehetséges mérnök volt. Üveggyárában 600 különböző színt lehetett megolvasztani, hogy a kívánt árnyalatban üveggyöngyöket és ajándéktárgyakat készítsenek. Gépészmérnökként számos szabadalmat vezetett be az üveggyártás terén, és ő tervezte meg és védette le az első Riedel-logót is. Bevezettette a villanyvilágítást, és közvetlen telefonvonalat épített a gyárba, hogy a megrendeléseket a lehető leggyorsabban fogadhassák.

A technikai üveg évei

Walter Riedel (1895 - 1974) örökölte apja tehetségét. Számos technikai fejlesztést hozott az üvegiparban, és számos találmánnyal állt elő, többek között a fonható üvegszálak, a jelzőszínek, a fényvisszaverők valamint a bonyolult laboratóriumi üvegek.

A vállalatot a műszaki üveggyártás irányába terelte, és ezzel reagált a két világháború közötti időszak igényeire. A luxus után, az ekkorra már több tucatnyi gyáregységet számláló Riedel-birodalom a technikai üveggyártás felé fordult, és olyan termékeket vettek fel palettájukra, amelyek igencsak messze álltak a dekantálók és kristálycsillárok világától.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

Elsőként feltaláltak és sikerrel fogalmaztak egy olyan táblaüveget, melynek csiszolása és vegyi összetétele lehetővé tette, hogy a világítótornyok lámpáinak fényét sokkal messzebbre eljuttassa. 1944-ben a Riedel-gyárat a német légvédelem bevonta egy titkos fejlesztésbe. Ennek során egy felderítőrendszer radarképernyőjének elkészítésével bízták meg a gyárat. Az akkoriban használt monitorok maximális átmérője 38 cm volt, Walter Riedel és üvegmérnökei azonban képesek voltak megduplázni mind a méretet mind pedig a felbontást. Egy 76 cm átmérőjű monitort készítettek, ami akkoriban igazi világszenzációnak számított.

Az összeomlás

Walter Riedel felismerte a találmányban rejlő lehetőségeket, és szerette volna biztosítani a fejlesztések polgári célú felhasználását. Erre azonban már nem került sor, az érkező orosz erők Walter Riedelt 1945 májusában letartóztatták és kényszermunkatáborba vitték. Ezzel véget ért a Riedel család csehországi története. A második világháborút követően a családot megfosztották tulajdonától, elvesztette minden vagyonát, minden gyárát. Walter Riedel végül 1955-ben tért vissza a fogságból.

A Riedel-történet pedig folytatódott.

Ausztriai újrakezdés

1956-ban - 200 évvel az első csehországi gyár alapítása után - az ausztriai Kufsteinben valami elkezdődött. A Swarovski család támogatásával Walter Riedel és fia, Claus átvették a helyi, régóta gyengélkedő üveggyárat. Egy kézzel fúvott üveget gyártó céget hoztak létre, valami olyasmit, amivel a történet még a cseh vidéken elindult. Ausztriában a Riedel család lehetőséget kapott, hogy újra felépítse az elődei által létrehozott üvegbirodalmat.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

A család kilencedik generációjához tartozó Claus Josef Riedel igazi látnok volt. Jelentős művészi tehetségének és rendkívüli forma- és arányérzékének köszönhetően ő találta fel azt a borospoharat, mely a Riedel nevet újra és ezúttal végérvényesen világhírűvé tette.

Claus J. Riedel volt az első az üveg történetében, aki a bor optimális élvezete érdekében meg tudta határozni a pohár formája, mérete és peremátmérője közötti kölcsönhatást.

Komoly kutatásokat végzett, számtalan szőlőfajtát vizsgálva, kóstolók sorozatán kutatva a bor hőmérséklete, a pohár formája, súlya és színe közötti összefüggéseket. Egyetlen cél vezérelte, a cél, mely azóta is a Riedel család szeme előtt lebeg; meg akarta találni a tökéletes borospoharat.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

A tökéletes borospohár

Poharai hosszú szárral és sima, díszítetlen, vékonyra fújt kelyhekkel készültek, munkáiért az 1950-es és 1960-as években számos formatervezési díjat kapott. 1973-ban jelent meg a Riedel Sommeliers termékcsalád, mely a mai napig hűséges társa a borkóstolás világában dolgozó szakembereknek.

A Riedel cégbirodalmat jelenleg a család tizedik és tizenegyedik generációja együtt vezeti. Az 1949-ben született Georg Josef Riedel szava még mindig perdöntő, habár az aktív munkától már hátrább lépett. Mozgalmas, tevékeny igazgatósága alatt továbbfejlesztette édesapja ötletét, megalkotta a Riedel fajtákra specializált különleges poharait, meghódította az amerikai piacot. (A fajtaspecifikus poharak mögött álló tudományos érvelést, mely az emberi nyelven elhelyezkedő ízérző receptorok helyzetét vette alapul azóta kétségbe vonták, hiszen magának a nyelvtérképnek a hitelességét is megcáfolták.)

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

A fúvott üveg vége?

Az ő nevéhez fűződik a cég történetének egyik legradikálisabb döntése is. 1986-ban bevezette a cég történetének első, nem szájjal fújt üvegpohár-sorozatát, a Vinum kollekciót. Ezzel nem csak megfizethetőbbé tette a Riedel élményt, számtalan új vásárlót szerezve a cégnek, de az új vásárlókon keresztül valóban világhírt és számos új exportpiacot is nyert poharainak.  Legújabb alkotásának, a 2020-ban megjelent Riedel Winewings gyűjteménynek a darabjai jellegzetes dizájnjukkal tovább feszegetik a hagyományos borospohárforma határait. A Vinum sorozat és az egyéb, azóta megjelent, géppel készült termékekkel azonban nem zárult le a Riedel-féle üvegfúvás története. Prémiumtermékeik továbbra is a hagyományos módszerekkel készülnek.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

A dekantálók

A 11. generáció képviselője ,Maximilian Josef Riedel 1997 óta dolgozik a vállalatnál. A vezérigazgatói munka ellátása mellett a Riedel névvel fémjelzett, határozott vonalvezetésű dekantálók megtervezésére is futotta az idejéből. Ő rajzolta meg az első Cornetto dekantáló tervét, ő is készítette el az első tagját ennek a mai napig tartó sikersorozatnak. A Cornetto csak az első tagja volt a Riedel fúvott dekantálóinak, a sorozatnak újra-és újra jelennek meg darabjai.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

Műalkotás a műalkotásban

Talán a kollekció egyik leghíresebb darabja, a 2011-ben bemutatott Mamba dekantáló az, ami legjobban összefoglalja, hogy miről is szól a Riedel márka. Valamikor, a történelem folyamán, talán a mai Csehország területén, de legkésőbb Kufsteinben a Riedel által gyártott termékek megszűntek egyszerű boroskancsóknak és borospoharaknak lenni. Számos iparművészeti és formatervezői díj is bizonyítja, hogy itt nem egyszerű használati tárgyakról, hanem egyfajta funkcionális műtárgyakról van szó. Ahogyan egy Zsolnay porcelántányér mögött is ott állnak a különleges alapanyagok, a hagyomány, és a rengeteg munkaóra, ami többé teszik egy egyszerű tányérnál, úgy a Riedel poharak sem közönséges ivóedények.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

A tagadhatatlan szépség mellett azonban ott van még a rendkívül komoly kutatómunka, ami megelőzi minden egyes pohársorozatuk, borlevegőztető-edényük megtervezését. Számtalan formájukat az esztétikum mellett mindig a tudományos igényesség is vezette. És tagadhatatlan tapasztalt tény, hogy Riedel pohárból bort fogyasztani különleges élmény. Egyetlen pohárban összeadódik 250 év tapasztalata, a formatervező által közvetített esztétikai élmény és a pohárba töltött bor által hordozott üzenet. Egy Riedel pohárban, ami maga is műalkotás, a bor is megszűnik egyszerű élelmiszernek, alkoholos innivalónak lenni, ahogyan egy igazán jó bor mindig is több annál. Egy Riedel pohárban azonban olyan környezetbe kerül, ahol ezt meg is tudja mutatni.

Fotó: facebook.com/ Riedel The Glass Company

Forrásunk volt:

1

Tovább olvasok:

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram