Hirdetés
Hirdetés

„A rendezvények lelkét a személyes találkozások adják” – Interjú Ganczer Gáborral, a Hungexpo vezérigazgatójával

2022. február 1.
„A hagyományosnak tekinthető konferenciavárosokat már unják a szervezők, ki vannak éhezve az új helyszínekre, a magyar fővárost pedig pezsgőnek, izgalmasnak tartják.” Interjú Ganczer Gáborral, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatójával és a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) elnökével.
Hirdetés

Ganczer Gábor 2009-ben 2,7 milliárd forint éves árbevétellel vette át a cég irányítását. Az akkori gazdasági világválságból kilábalva azt mondta, hogy még egy hasonló nem történhet meg. A pandémia előtti utolsó évben 8,5 milliárd éves árbevételt termelt a Hungexpo, majd 2020 márciusában gyakorlatilag az első teljesen megbénított szektor a konferencia- és rendezvényszervezőké volt. A pandémia kezdetének kétéves évfordulójához közeledve kértük fel interjúra a hazai rendezvényszakma egyik legbefolyásosabb személyiségét.

A rendezvénypiac egyszerre látványos, egy jelentős része mégis láthatatlan. Míg az olyan országosan ismert események – a teljesség igénye nélkül –, mint az Utazás Kiállítás, a Boat Show, a FeHoVa vagy a Construma Kiállítás a lakosságot is mozgósítják, más kiállítások és konferenciák a szakmai résztvevőket célozzák meg. A vendéglátó szakma egyik legfőbb éves rendezvényének, a SIRHA Budapest - prémium nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítást is a Hungexpo szervezi, melynek keretein belül a Bocuse d’Or verseny is zajlik. Idén a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul a legrangosabb nemzetközi szakácsversenyre, amelynek világdöntőjére mindig Lyonban kerül sor, a kontinentális fordulók megrendezésére azonban a versenyző nemzetek pályázhatnak. A 2022-es európai Bocuse d’Or döntő helyszíne hat év után ismét Budapest, és csak bízhatunk benne, hogy a március végi eseményen a helyzethez képest a lehető legszabadabban vehetünk részt az eseményen.

Fotó: Hungexpo

„Mi nem azon gondolkodunk, hogy meddig tart a járvány, és még hány hullámra számíthatunk. A pandémia jelenléte tény, erre a helyzetre kell megtalálni a megoldásainkat” – fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában Ganczer Gábor, aki a Hungexpo Zrt. vezérigazgatói posztja mellett a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) elnöke is.

2019-ben még több mint százezer hazai munkavállaló dolgozott a rendezvényszervezés területén, amelynek teljes kiszolgálásához és működtetéséhez iparágak sora kapcsolódik a szállásadóktól kezdve a rendezvénybiztosításon, a hosstess ügynökségek, audiovizuális szolgáltatók, standépítők munkáján át a cateringig.

A pandémia előtt évi ezermilliárd forintos árbevételt generált a szektor, és ebben a számban nem szerepelt a fesztiválszervezők bevétele, csak az üzleti rendezvények. A 2020-as teljes leállást követő sokk után éledezik a piac, a Hungexpo – a francia GL events csoport tagjaként – pedig büszke arra, hogy 2020-ban és ‘21-ben sem kellett elbocsátaniuk dolgozókat. Ganczer Gábort kérdeztük.

Ganczer Gábor / Fotó: Egyed Péter

A vendéglátószektor újító ötletek sorával állt elő 2020 eleje óta, ma már akár olyan megmosolyogtató ötletekkel is, mint a közös online gourmet vacsorák, vagy a saját konyhánkban főző topséfek. A rendezvénypiac miként tudott adaptálódni a helyzethez az utazások leállítása és rendezvények felfüggesztése időszakában?

Ganczer Gábor: A rövid válaszom az volna, hogy sehogy, de a kérdés természetesen árnyaltabb ennél. Mi is megpróbálkoztunk az online térbe költözéssel, de az általad említett példákhoz hasonlóan sikertörténetnek nem nevezném, gazdaságilag különösen nem. Bár valóban megoldható egy konferencia lebonyolítása online is, mi egyértelműen azt látjuk, hogy az élő rendezvényekre van a valódi igény.

Az elmúlt két évben egyértelműen kiderült, hogy a személyes találkozásokat nem tudjuk interneten streamelt eseményekkel vagy Zoom-meetingekkel pótolni.

A rendezvények, szakmai találkozók lelkét a networking, vagyis a kapcsolatépítés, a közös kávézások, beszélgetések, az ismerkedés és személyes találkozások adják. A szakkiállításokon komoly tárgyalások és üzletkötések zajlanak, a szakemberek működés közben megnézik, kipróbálják a gépeket, vagy például a SIRHA-n megkóstolják a bemutatott új termékeket. Az online tér erre alkalmatlan, a digitális megoldások kiegészítői igen, de helyettesítői nem tudnak lenni az élő találkozásoknak.

Fotó: Hungexpo

Tapasztaljátok, hogy a pandémia óta távolságtartóbbak, „elhidegültebbek” egymástól az expók látogatói?

Nem. Tény, hogy valamivel kevesebben látogatják a rendezvényeket, egyrészről az oltások esetleges hiánya, illetve az általános óvatosság miatt. Viszont akik ott vannak, pontosan úgy viselkednek egymással az emberek, mint korábban bármikor. Sokan akár többévnyi kihagyás után látogatnak el egy-egy rendezvényre, és mi azt látjuk, hogy egyszerűen örülnek a személyes találkozásoknak. Persze mi szervezőként mindent szükséges óvintézkedést megteszünk, az érintésmentes megoldásoktól a fokozott higiéniai protokollig.

Tömegek hiányoznak a vendéglátásból, óriási a munkaerőhiány, több hazai szereplő már külföldi vendégmunkások behívásával igyekszik kezelni a helyzetet. Mi a helyzet a rendezvénypiacon?

30-40%-os a lemorzsolódás az elmúlt két év hatásaként.

Mi a tendencia, átmeneti megoldást kerestek inkább az egykori munkavállalók, vagy pályaelhagyók?

Pálya- és kisebb részben országelhagyók is. Már a 2008-as gazdasági világválság idején is látható volt, hogy a rendezvénypiac – azon belül is elsősorban az üzleti rendezvények – mennyire kiszolgáltatottak e nem várt helyzeteknek.

A pandémia kezdetekor is a rendezvények leállítása volt az egyik legelső bevezetett intézkedés.

Egy ilyen helyzetből a felállás, újraépülés hosszú évekbe kerül.

A 2020-ban elmaradt események pótlása segítette a 2021-es regenerálódási folyamatokat? 

Ha a rendezvénypiac egészéről beszélünk, 2021 még bőven a túlélésről szólt, rengeteg elhalasztott vagy teljesen elmaradt eseménnyel. A Hungexpo viszont kivételes helyzetbe került, ugyanis a korábban elhalasztott Eucharisztikus Kongresszusra és a Vadászati és Természeti Világkiállításra, valamint a fenntarthatóság tematikájú Planet 2021 expóra és világtalálkozóra is tavaly került sor. Ebből a szempontból jól jött ki a lépés, mert ez a három óriási rendezvény megmentette a 2021-es évünket, de 2020-ban a 80%-kal esett vissza az árbevételünk, és ez volt jellemző az egész szektorra.

Fotó: Hungexpo

Van stratégiátok a pályaelhagyók visszacsábítására?

Úgy látjuk, hogy őket nehezebb visszahívni a szakmába, ezért elsősorban a fiatalokra, pályakezdőkre koncentrálunk. A fiatalok szemében kell szexivé tennünk a rendezvényszakmát.

A változatosság és a „pörgés” bizonyára hívószavak a mai fiatalok számára.

Igen. A változatosság az egyik kulcsszó, hiszen nincs két ugyanolyan rendezvény, minden esemény új kihívásokat jelent. A nemzetközi rendezvények során teljesen új kultúrákat, látásmódokat, embereket ismerhetnek meg, óriási kapcsolati tőkére lehet szert tenni.

Fotó: Hungexpo

Az omikron rendkívül széles körben fertőz most. Érzékelhető ez a jelenlegi munkátok során?

Teljes mértékben. Elsősorban külföldi cégek, multik esetében látjuk, hogy nem támogatják vagy tiltják az élő rendezvényeken való részvételt. Ugyanezt az óvatosságot látogatói oldalról is tapasztaljuk. Összességében elmondható, hogy utolsópillanatosak lettek a döntések. Szervezés szintjén is és a látogatók részéről is, senki sem mer túlságosan előre elköteleződni, hiszen nem tudhatjuk, mi lesz fél év múlva. Nagyon beszűkült az úgynevezett booking window.

Régebben egy 3000 fős céges rendezvényt hat hónap alatt szerveztünk meg, most az utolsó pillanatban mernek csak dönteni a vállalkozások,

és csak harmadannyi idő, mondjuk két hónap áll rendelkezésünkre ugyanazon feladat elvégzésére.

Ezáltal óhatatlanul is nem vétetek több hibát a szervezés és lebonyolítás során?

Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a korábbi színvonalat biztosítsuk a járvány miatt megváltozott feltételek mellett is. A már említett munkaerőkérdés is előtérbe kerül, hiszen hirtelen kell megtalálnunk a megfelelő embereket, alvállalkozókat is a feladatok kivitelezésére. Nem is a minőségromlás a problémánk, hanem a gazdaságosság, hiszen az utolsó pillanatban megrendelt szolgáltatások mindig drágábbak.

Fotó: Hungexpo

Nagyobb céges rendezvény szervezésére hoztál példát az imént, amelyre a két hónap extrém rövid időnek tűnik. Mennyi időt vesz igénybe például egy nagy nemzetközi kongresszus megszervezése a legelső lépéstől?

Az természetesen éveket vesz igénybe. Van olyan elnyert pályázatunk, amely 2026-os rendezvényről szól, és van olyan corporate (céges) esemény is, amely nem néhány hónapot, hanem minimum egy-másfél év szervezést igényel. A Bocuse d’Or Európa-döntő megszervezésén körülbelül egy éve dolgozunk, ami szűkös határidőt jelent, 2016-ban jóval több idő állt rendelkezésünkre.

Mi a véleményed azon országokról, ahol még az étterembe járáshoz is oltási igazolvány szükséges? És hogyan értékeled a rendezvénylátogatásra vonatkozó jelenlegi beléptetési szabályokat? A három oltásra való kötelezés megint csak nehezíteni fogja a terepet. 

Hirdetés

Én elsősorban egy egységes Európai Uniós szabályozást sürgetnék. Ami az étteremlátogatást illeti, azt gondolom, hogy Olaszország vagy Ausztria ebben sokkal következetesebb nálunk. Problematikusnak tartom a vendéglátóhelyek és a rendezvények megkülönböztetését itthon. Az üzleti rendezvényekre különösen igaz ez, hiszen egy konferencia nem úgy zajlik, mint egy zenei fesztivál, tömegben, fizikailag nagyon közel egymáshoz. Én el tudom fogadni azt is, ha oltási igazolványhoz kötik a rendezvények látogatását, de nem tartom korrektnek, hogy miközben tele vannak a plázák, éttermek, bárok, addig minket külön kezelnek, sokkal szigorúbb belépési követelményeket írva elő.

Bocuse d'Or 2016 / Fotó: Hungexpo

Több nagy európai ország, az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia most lazít a közösségi szabályozásokon.

Ehhez képest Magyarország február 15-től tovább szigorít. Mondom mindezt úgy, hogy az oltások pártján állok, sőt kötelezővé is tettük a Hungexpo dolgozói számára. Azt gondolom, hogy a rendezvényiparágban dolgozóknak el kell fogadniuk, hogy a saját és a közös érdekünkben felvegyék az oltást.

Veszítettetek el munkaerőt emiatt a céges oltáskötelezettség miatt?

Nem. Mi emberek között dolgozunk, napi több száz, akár ezer kontaktus érhet minket, ezt a vírus elleni védekezésben mi teljesen alapvetőnek tekintjük, és a munkavállalóink részéről sem ütköztünk ellenállásba.

Milyen a nemzetközi megítélése Budapestnek a konferencia- és rendezvénypiacon?

Bátran azt mondhatom, hogy kiváló. Budapest kifejezetten vonzó célpontja az orvosi és más tudományos konferenciáknak, kongresszusoknak.  Az elhelyezkedése, a kultúrája eddig is nagyon jó alapot jelentett, de hiányzott az az európai színvonalú kongresszusi infrastruktúra, ami most a Hungexpón megépült.

A hagyományosnak tekinthető konferenciavárosokat már unják a szervezők, ki vannak éhezve az új helyszínekre, a magyar fővárost pedig pezsgőnek, izgalmasnak tartják.

A Budapesten elharapózott „legénybúcsús” buliturizmus egyfajta ellenpontja az üzleti és rendezvényturizmus. Mit mondanak a statisztikák, mennyivel jobb fogyasztó egy üzleti utazó?

Egy szabadidős turista napi költésének két és fél, háromszorosát költi el egy üzleti utazó Magyarországon. Egy teljes iparág épül az ő kiszolgálásukra a szállodáktól az éttermeken át a rendezvényeken dolgozókig, országos érdek megbecsülni ezeket az utazókat, és fejleszteni a turizmus ezen ágát.

Legyen minél több rendezvény Magyarországon! – szól a MaReSz mottója, amit mi sem fogalmazhatnánk meg jobban.

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram