Hirdetés
Hirdetés

A pastramilegenda bukása: A Carnegie Deli és a befizetetlen gázszámla

SZERZŐ: Méhész Zsuzsa
2019. június 24.
New York City tele van olyan helyekkel, melyek első látásra teljesen szimplák, már-már kopottak, valami mégis megkülönbözteti őket versenytársaiktól. Márpedig ha valahol van verseny, az ez a város. Folyamatosan arra sarkall: legyél jobb, gyorsabb, ügyesebb, mint a másik. A versengés a levegőben van, aki nem ezt lélegzi, az lemarad és elvész.
Hirdetés

Hogy lehet, hogy egy végtelenül egyszerű, a többitől látványosan nem különböző, szendvicseket és leveseket áruló étkezde New York City közepén tömegesen vonzzon művészeket, politikusokat, híres embereket? A világ egyik legnagyobb hatású képzőművésze, Ai Weiwei itt elmélkedik egy kupac hagymakarika fölött a Never sorry című filmben, ami életének korai amerikai állomásait idézi fel – tegyük hozzá, hogy azt az Amerikát és New York Cityt megidézve, ami az underground művészet fénykora volt.

A Broadway Danny Rose-nak, Woody Allen filmjének záró képsorai (és szavai) szintén a Carnegie Deliről szólnak. Egy intézmény volt. Volt? Igen, csak volt. A carnegiedeli.com oldalon ott a sarokban a híres, vintage betűkből álló szólogó, a nevet egy ügyes üzletember továbbvitte, de az eredeti, legendás helyszín, úgy tűnik, végleg bezárt.

Jelenet a Broadway Danny Rose c. filmből (Rendezte: Woody Allen, 1984)

A város szívében, a Carnegie Hall-lal és a kopottságában is patinás Wellington Hotellel szemben lévő deli sötét kirakatában évekig porosodott egy műanyag sajttorta. A hely egyik jelképe. A másik az a pastramis szendvics, amihez foghatót azóta se láttam és kóstoltam a városban.

Woody Allen szendvics

A Woody Allen-szendvics 13 centiméter magas volt. Valóságos szívroham, két szelet rozskenyér közt. Annyi vékonyra szelt hús egymáson, ami még pálcikával átszúrva is elborul. A legendás hely vonzotta az ismert embereket. Ezért tért be ide Hillary Clinton, Yves Montand, Denzel Washington és mások. Még inkább az utánozhatatlan hangulatért. A 7. sugárút Times Square és a Central Park közötti szakasza a turisták zónája, ők sem sajnálták (de igen, nagyon sajnálták, mégis kifizették) a harminc dolláros árat egy szendvicsért (kb. 8500 Ft).

Minden legenda mögött ott egy történet, és minden történet mögött ott találunk egy embert. A Carnegie-nek ez Milton Parker volt. Parker idén lett volna száz éves, de sem ő, sem a delije nem létezik már.

MILTON PARKER CPM - állt a névjegyén. CPM, azaz corned beef and pastrami maven.

A maven szó eredetije, a mavin a jiddis nyelvben annyit jelent: tudni, érteni valamihez. Parker a pastramihoz értett, így az életét a konyhában, szinte láthatatlanul töltötte pácolódó és hidegen füstölődő húsok, marhaszegyek és marhanyelvek, maceszgombócok, csirkehúsleves, savanyú uborkák, sajttorták és kniseszek közt, míg Steiner nevű társa a vendégekkel foglalkozott.

Savanyú uborka, pastram a Carnegie-ben (Fotó: Charles Haynes / flickr.com)

Knisesz, ez a hagyományos, zsidó krumplibatyu sokáig nem szerepelt az étlapon. A knisesznek megvolt a maga királya New York Cityben – a másik pastramis legenda, a Katz szomszédságában álló Yonah Schimmel üzlete. A Carnegie Deli ötvenedik születésnapján, 1988-ban Parker kniseszevő versenyt hirdetett, 250 dolláros díjjal. Egy szódaárus nyerte, aki a nyereménye egy részét Bilagitra költhette, ugyanis a versenykiírás szerinti negyed óra alatt gyűrt be négy és fél, egyenként majdnem félkilós, libazsírral és -töpörtyűvel készülő kniseszt. Korábban soha nem kóstolt ilyet. Feltesszük, hogy a verseny után pláne... A pastramis hústorony-szendvics azonban önmaga jogán vált híressé.

A népszerű delik közt valóságos pastramiháború dúlt, amit Parker ezzel a méretben túlszárnyalhatatlan verzióval zárt le.
A fotó 2016 december 18-án készült. Hosszú sorok kígyóztak a deli előtt, ami 2016 végén zárt be.

Parker 83 éves korában vonult vissza, az üzletet pedig veje vitte tovább. A sorok továbbra is kígyóztak előtte, senkinek sem ment annyira a környéken, mint nekik. Mindenki megdöbbenésére pár éve egy napon lehúzták a rolót. Mint utóbb kiderült, a  Carnegie Deliben évekig nem fizették normálisan a gázszámlát a buherált gázórájuk miatt. Az ellenőrök észrevettek egy rejtett kis y-alakú leágazást a gázcsövön, közvetlenül a mérőóra előtt. A 40 ezer dolláros hátralék évek alatt halmozódott fel. Az utcafront kirakatait csomagolópapírral fedték le, a híres, sárga felirat eltűnt, már csak a ház első emeletén árválkodik pár grafika az eredeti vizuális elemek közül. Az egykori vetélytárs, a szomszédos Premier Deli él és virul. Így ért véget egy legenda.

A Carnegie Deli legendás sajttortája (Fotó: Pilauricey / Wikipedia.org)

A Carnegie a honlapján a korábbi lendülettel csinálja a kedvet sajttortáihoz és pastramis szendvicseihez. A nevet viszi tovább két üzlet: a Madison Square Garden egyik kioszkja és egy Las Vegas-i reprodukció a Mirage Hotelben. De ezekben már nem fog Ai Weiwei felbukkanni, egy kazal hagymakarikával a kezében...

Ha kíváncsi rá, pontosan mi az a pastrami és reuben, olvassa el korábbi cikkünket is!

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram