Bár a fagyi, különösen a magas minőségű alapanyagokból készülő kézműves változat bizonyos szempontból luxusnak számíthat manapság, az emberek mégsem mondanak le róla. „Szokták mondani, hogy általában az édesség az, amiről utoljára mondanak le a vásárlók, illetve nagyobb gazdasági krízis után ez az első, amelyre megnő a kereslet. A fagylalt szerintünk nem luxustermék ebben az értelemben. Sem mennyiségi, sem az egy főre eső fogyasztás csökkenését sem figyeltünk meg: aki nagyon szeret egy bizonyos ízt, az ugyanúgy megvesz belőle három gombóccal. Viszont mivel a mi fagylaltjaink az alapanyag felhasználás miatt elég koncentráltak, van aki egy vagy két gombóccal távozik az ablaktól, mert ennyi a kapacitása” – részletezte Rákár Gábor, a Kő Fagyi? és a Kő fagyi? a Bartókon tulajdonosa. A Budai Várban található Zuki arról számolt be, hogy bár a fagylalt általánosságban egyre inkább luxustermékként jelenik meg, főleg a kézműves és prémium kategóriában, az emberek mégis hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni egy különleges, minőségi fagyiért. Fontos kritérium az is, hogy egyedi, szezonális alapanyagokból készüljön, ami nem mindenhol elérhető. Emellett az is megfigyelhető, hogy bár az emberek hajlandók kevesebbet fagyizni, de akkor magasabb minőséget választanak, ami az általános trendek egyik legérdekesebb változása.

Még mindig a szájhagyomány a legmeghatározóbb
A hirdetések mellett – mint számos más vendéglátóhely esetében is – az egyik legnagyobb reklámot az egységeknek a szóbeszéd és a vásárlók ajánlásai jelentették. „Azt tapasztaltuk, hogy a törzsvásárlói kör növekedett, sokan jöttek úgy fagylaltért, hogy bemutatták barátaikat és gyakran helyettünk ajánlották kedvenc fagylaltjaikat. Hozzátenném, hogy nálunk elég nagy csapat dolgozik, éppen azért, hogy legyen lehetőség beszélgetni a vendégekkel, kínálni, mert hisszük hogy a fagylalt minősége mellett ez a Kőfagyi sajátossága” – emelte ki Rákár Gábor.
A klasszikusokat semmi sem taszíthatja le a trónról, kivéve és a különleges ízeket
A Zuki tapasztalatai szerint a klasszikus ízek, mint a vanília, csokoládé és eper, továbbra is népszerűek, de egyre nagyobb az érdeklődés az egzotikusabb, különleges ízek iránt is. Az emberek egyre inkább keresik az egyedi, új ízeket, amelyek izgalmas gasztronómiai élményt nyújtanak. Hasonló tapasztalatokról számolt be Erdei Nóra is: „a kakaó, eper, pisztácia, citrom, és sós vajkaramella nálunk mindig vezet, de most már sokkal többen választják a más szempontból tradicionális finomságokat: a madártejet, tejfölös túrógombócot, mákos gubát is, és egyre többen külön ezek miatt jönnek már hozzánk. Ezek az ízek lassan talán a védjegyünkké válnak.” Kiemelte, hogy mindig szezonálisan változtatják a kínálatot, és most szembetűnő volt, hogy a vásárlók már augusztus második felében is türelmetlenül keresték a mézeskalácsot, sütőtököt, mézes gesztenyét, és kandírozott cseresznyés marcipánt.
A Kő fagyiban? a klasszikus magyar édességek fagyiváltozatai helyett a tradicionális olasz ízekre esküsznek. „A mi fagylaltkínálatunk alapvető koncepciója, hogy nem keverjük az ízeket, nem művészkedünk. Vagyis a vásárlóinkat nem várjuk rozmaringos juzu zselés meggyfagyival, hanem a klasszikus itáliai vonalat visszük tovább, lehetőleg hazai háztáji alapanyagok beszerzésével. Ez igaz a tejre és a gyümölcsök egy részére is” – hangsúlyozta a tulajdonos. Hozzátette, hogy a slágerek sem nagyon változnak, azonban a pisztácia, sós karamell, őszibarack, kávé és mák mellett minden évben van új közönségkedvenc is. Ezek az új ízek, amelyek megjelennek a pultban, idén például az Aperol.

Látványos különbség a fővárosi és a vidéki üzletek között
Rákár Gábor arról mesélt, hogy a bár a mindszentkállai és a budapesti Kőfagyi is ugyanazt a receptúrát követi, azonban vannak észlelhető különbségek az érdeklődésben. „A Bartókon nagyobb a kereslet a tej- és/vagy cukormentes fagylaltokra, ezekből nagyobb kínálatot készítünk, kedvencek a tejmentes kókusz, pisztácia, a cukormentes gyümölcsök és cukormentes fekete csoki”. Az Erdei Fagyizóban szintén azt tapasztalták, hogy különbség van a belvárosi és a vidéki üzleteik között. „Budapesten jellemzőbb, hogy kevesebbet esznek egy-egy fagyizás alkalmával. Mindig jobban keresik és értékelik a különlegességeket, szívesen kóstolgatnak, de átgondoltan választanak. A vidéki üzletünkben talán minden hatás egyszerre érvényesül. Itt többen vannak, akik igenis jól akarnak lakni egy nagy adag fagyival, de mégsem jönnek ritkábban emiatt” – mesélte Erdei Nóra.
A nyári fagyi télen készül
Számos olyan üzlet is található, amely az őszi és téli időszakban, tehát a fagyizós főszezonon kívül átáll valamilyen más termék árusítására, ezek közé tartozik az Erdei Fagyizó egyik egysége is. „A júniusban nyílt helyünk kávézóként egész évben nyitva tart, így most augusztus óta lázasan dolgozunk és tanulunk, hogy méltó módon vágjunk bele az eddig ismeretlen teendők világába. Emellett a tavaly birtokba vett üzemünket most bővítjük és átépítjük, újragondoljuk és átszervezzük a cég teljes szervezeti struktúráját, hiszen tavasszal ismét új egységgel bővülünk, immár budai oldalon, a Lövőház utcában” – mesélte Erdei Nóra. Azt is kiemelte, hogy az indulás óta minden téli időszak nagyon dolgosan telt el, minden tapasztalatot rendszerekbe foglaltak és a legapróbb részletekig igyekeztek optimalizálni a folyamatokat. A Zukiban szintén munkával telik a szezonon kívüli időszak, minden a termékfejlesztésről szól. Ilyenkor kísérleteznek új ízekkel, alapanyagokkal, és felkészülnek a következő tavaszi-nyári hónapokra. Rákár Gábor pedig arról mesélt, hogy a Bartók Béla úton található egységük a téli időszakban egy másik vendéglátóhelynek adja át a lokációt: „a budapesti Kőfagyiban télen badacsonyi barátaink, a La Téne péksége, kávézója veszi át pop-up boltként a helyet. Ilyenkor mi is elutazunk Olaszországba és kóstoljuk a neves fagyizók kínálatát.”
A Dining Guide szerkesztőségének munkáját SAMSUNG okostelefonok segítik 2024-ben.
