Értelemszerűen vélhetnénk úgy, hogy hígítás hatására kevésbé intenzívnek érezzük a skót whisky aromáit, pedig épp az ellenkezője történik. A jellegzetes füstös ízért felelős gvajakol nevű vegyület leginkább a skót whiskykben van jelen, az amerikai bourbon whiskey-kben kevésbé. A svéd egyetem kutatóinak számítógépes vizsgálatai kimutatták, hogy némi víz hatására a gvajakol a párlat felszínére úszik, vagyis a whiskybe kortyolva sokkal hangsúlyosabban érezzük annak füstös-édeskés aromáit.
Itt jegyeznénk meg, hogy hacsak nem úgynevezett hordóerősségű (cask strength) whiskyt iszunk, a lepárlóüzemben már forrásvízzel hígították a palackba kerülő italt.
Fontos kihangsúlyozni, hogy nem túlzott hígításról, hanem mindössze néhány csepp szobahőmérsékletű vízről van szó. A profik nem bíznak semmit a véletlenre, és óvatosan, pipettával adják hozzá a whiskyhez a szükséges mennyiségű vizet, többnyire ásványvizet.
A jégkocka kérdés
Különösen nyáron nehéz ellenállni annak, hogy egy frissítő jégkocka is kerüljön a poharunkba. Érdemes azonban tudni, hogy
míg néhány csepp víz megnyitja előttünk a skót whiskyk gazdag ízjegyeit, a jégkocka inkább bezárja őket.
A scotchwhisky.com szakértője szerint ugyanis a hideg hatására a skót whisky lágy, illékony, citromos és mézes aromái háttérbe szorulnak, és elsősorban a tőzeges ízjegyek dominálnak. Ha mégis a jég mellett döntünk, válasszunk az italunkhoz minél nagyobb, ennél fogva lassabban olvadó jégkockát vagy jéggömböt.
Dining Guide