Hirdetés
Hirdetés

A ’jóság’ – Lasipe – cigány brand formájában érkezik

2016. szeptember 21.
Bogdán László az a fajta cigány, aki mindent látott a kultúrájából. Mélyszegénységben élő családba született, ahol, ha enni akartak, sajnos lopniuk kellett. Még akkor is, ha a szülei más példát akartak volna mutatni, hiszen ki szeret örök félelemben és szégyenérzetben élni olyan történetekkel, amelyeket soha, senki nem mondott ki hangosan, ahol nem maradt más, mint lehajtott fejjel közlekedni az utcán? De a kitörésre nem volt lehetőségük. A történet a folytatásban sem változott. Három elemi jutott neki osztályrészül, bár mára megvan már a 8 osztály is. Az iskolaévek változást hoztak. Példaképeinek nem a popsztárokat, hanem tanárait választotta. Ezért vinni akarta valamire. És előremutató gondolkodásával vitte is. 2006-ban választotta meg a faluja, Cserdi, polgármesternek, és azóta rendíthetetlenül birtokosa a címnek. Ezen pedig senki nem csodálkozik. Hiszen a Köcsögmentesítő Programjával úgy berobbant a köztudatba, hogy azonnal mindenki a folytatásra vágyott…már nem csak Cserdiben, hanem az egész országban. Ami nem maradt el. 19 fólia termeli ma már a zöldségeket a faluban, hamarosan a boltok polcain lesz a Lasipe brand, a romburger pedig beköltözik Budapest utcáira. A falu rálépett, és biztos lábakon áll a becsületes munkával megkeresett javak mezsgyéjén. Mindezek mellett Bogdán László fest, szobrászkodik, iskolatáskát vesz a falu gyerekeinek, sikeresen felszámolta a munkanélküliséget Cserdiben, szinte kötelezővé tette a 8 elemi elvégzését. Kimeríthetetlen az ötlettára éppúgy, ahogy az energiái. Hogy mi hajtja előre? Erre, és még számos nem hétköznapi kérdésre adott őszinte, szókimondó választ, mert elmondása szerint tudni és merni kell szólni.
Hirdetés

Miért pont a gasztronómia lett az utad a saját falud felemelésében?
Nem tudom arra a választ, hogy miért kezd el az ember törődni mások nyomorával. Talán azért, mert az ember maga is a nyomorban van, és ki akar belőle törni? Ami biztos, hogy változást akartam indukálni. Minden a Köcsögmentesítő Programmal kezdődött, aminek nagyon sok köze van ahhoz, mi kerül a lábasba. Nagyon kár lenne ugyanis arra gondolni, hogy ez a program csak arról szólt, hogy gyerekeket vittem a börtönbe elrettenteni őket attól a világtól. Nem. A tisztességes szelet kenyérnek az útját akartam bemutatni, ami a lábasig elvezethet. Hiszen nem muszáj börtönbe kerülni azért, hogy egyél egy tányér ételt.
Ebből nőtte ki magát a Lasipe?
Ami egy liftaknában született. Sárközi Gyula balett táncos barátom megkérdezte tőlem, hogy mondják a ’jóság’-ot cigányul. Miután megkapta a választ, hogy ’lasipe’, azt válaszolta, ha az életben egyszer szerencsénk lesz, megcsináljuk a cigány lecsó márkát. Mert itt élünk Magyarországon, és nem lehet cigány ételt venni sehol az országban. A küszöböt pedig csak úgy lehet áttörni, ha bevonulunk a háztartásokba. Innen jött az ötlet. A gyomron keresztül meg lehet reformálni a gondolatokat.
Az első perctől élelmiszerben gondolkodtál?
Igen. Nem volt más az eszemben. Persze, ma már erre-arra továbbgondolom. Hiszen étellel minden falat le lehet dönteni. Ezek a legjobb minőségű termékek lesznek.
bl3
A cigánykérdés elég megosztó ma Magyarországon. Nincsenek benned aggályok? Ha kirakod a Lasipe-t a boltok polcaira, milyen forgalmat vársz?
Volt időszak, amikor ezt nap mint nap félelemként éltem meg. Úgy nem akartam semmit sem csinálni. Pedig már akkor jónak tartottam az ötletet, de nem akartam cselekedni. Viszont erősebb volt bennem a késztetés, hogy nem akarom, hogy a kultúrám eltűnjön teljesen. Pedig már sajnos a mi köreinkben is eltűnőben van. Ezt kell áthidalnia a Lasipe-nek. Több ezer kóstolónk volt, és a visszajelzések eljuttattak addig, hogy bátor tudjak lenni, hogy merjek hinni benne. Sztano Tomi, Dzsudzsák Balázs, Gianni, mindenki tud erről a termékről és örömmel fogadják. És akkor a hétköznapi emberekről még nem is beszéltem. 5000 ember, 1700 liter savanyúság, 900 kiló lekvár. Ennyit kóstoltattam el. Ezek hatalmas számok pénzben nézve is. Veszem azt a bátorságot, hogy azt mondjam, ez az íz hiányzik a mai magyar gasztronómia sprektrumából. Az emberek nem egyik napról a másikra kelnek úgy fel, hogy utálják, vagy nem utálják a cigányokat – vagy bárki mást. Kíváncsivá tettem az embereket erre a ’jóságra’ is. Nem csak azzal, hogy elvittem a gyerekeket a börtönbe. Kíváncsivá tettem az embereket Cserdi jó példáján keresztül arra, mit tudnak a cigányok. Egy nagyon pici reményt adott a Lasipe, én úgy látom. Ez a szerepe ennek az egésznek. Hogy összehozza az embereket.
Cigány konyhán nőttél fel?
A szegény cigányok konyháján. Sajnos mi még loptunk ételt, ha arról volt szó. Az én családom tudta, milyen az, amikor csak egy szem krumplira van pénz….de több az éhes száj otthon.
Mitől cigány lecsó a lecsótok?
Nyilván nem attól, hogy én csinálom – nevet. Van egy technológiai fegyelem. A lényeg az, hogy nem res az állaga, valamint nem főzzük, hanem sütjük. A gazda nem tud rámutatni, hogy ez tőle van, annyira szétsütjük a fokozatosan adagolt alapanyagokat. Ha valamihez hasonlítani kellene, akkor azt mondom, kicsit olyan, mint az ajvár. Ez a lovári lecsó lényege, amit régen disznózsírral készítettek – mert azt lehetett szerezni a dögkútból. A többi viszont titok kell, hogy maradjon – nevet. De azt garantálom, hogy ma már nem disznózsírral készül.
A többi termék is lovári cigány recept alapján készül?
Lesznek benne polgárpukkasztó elemek, inkább ezt mondanám. Vannak olyan rétegek, amelyeket ma még kevesen vesznek figyelembe. A cukorbetegeket, az érzékenyeket, a vegánokat. Nem használunk például cukrot, ami egyben a kultúránk történelmére is visszavezethető, mert a cigányoknál nem volt jellemző a cukor. Egész egyszerűen azért, mert nem volt rá pénzük. Minden mindennel összeér ezekben a termékekben. A vándoréletünk folyamán nem voltak ilyen potentátok. De volt krumpli, paprika, paradicsom és káposzta, így azokat kezdtük el mi is termeszteni, ezért van cigány lecsó, savanyúság, lekvár, és majd valamikor paradicsomlé is. Valamint beláttuk, hogy a változás szükségszerű, így egy kis modern konyhát is belecsempészünk. Ezért használunk pl. sztíviát az édesítéshez.
Azért ez elég komplex. Hogy építetted fel magát a brand-et?
Ez egy hosszú folyamat volt. Minden a fóliaépítéssel kezdődött, ami egy korszakalkotó lépés volt nekem és a falumnak is. Persze, egy nagyon buta öntözőrendszert építettem ki, amit folyamatosan kontroll alatt kellett tartani, mert az algától állandóan eldugult, de végül ez is az edukáció kiemelkedő része lett. Adott egyfajta nevelést és felelősséget – és persze munkát – is az ott dolgozó embereknek. Mert ha nem vertük ki az algát a csövekből, meghalt a palánta. Úgy gondolom, sok cigánytelepre kellene ilyen kezdetleges fólia, hogy az embereknek vissza lehessen adni a tartásukat a felelősségvállalás által. Most 19 fóliám van, de ezek már természetesen nem gagyik. 
És mi van a gyümölcsösökkel, amiből a lekvárok lesznek?
Telepítettünk és vásároltunk területeket, ahol ősfajta szilva és alma van. De nem ez a fő vonal. Hanem a lecsó. Mert az az egyedi. Lekvár sokfajta van. De cigány lecsó sehol sincs. Az elnevezésekben is ott lesz a kultúrám szóvilága. Az erős lecsó lesz a „kemény csávóknak” való, az Erős Pista inverze lesz nálam az „Erős Gazsi”, az Édes Anna lesz a „Édes Mamo”, a mamó a legszentebb édesanyát jelenti.
lasipe3
Azért mindez már megkövetel egy üzemet is. Honnan származik a tőke minderre?
Minden ott kezdődik, hogy a Lasipe és a romburger szavak le vannak védve. Meg van az épületegyüttes, ami ma már átépítés alatt áll. Ez lesz az üzem, ami 120 négyzetméter, és egy pajta kerül átalakításra. Mindent összehakniztam, előadásokat tartottam mindenhol. Nincs benne sem állami, sem önkormányzati, sem pedig EU-s pénz. Hogy miért? Azért, mert engem úgy neveltek – és az egész társadalmamat – hogy kuncsorogjunk. Na, ezt szeretném én felszámolni. 600 év „szokását” igyekszem a cigányok között megszüntetni ezzel. A nincstelenségből is fel lehet állni, mindig van egy mezsgye, ami a tisztességes járást biztosítja. Semmi mást nem teszek, mint népnevelek. Ezért is mentünk nemrég piros cigány Zsigulival az országba, és a magyar rászorulóknak osztogattunk a zöldségeinkből.
Mit érdemes tudni a romburgerről? A cigánylecsón kívül mitől egyedi?
Csirkehúst használunk, ezzel is emlékezve azokra az időkre, amikor még csak ez a fajta hús volt a cigány családok közvetlen környezetében…így vagy úgy beszerezve. Persze, ma már tenyésztjük a csirkéket. Minden mástól olyan a romburger, mint egy retró hamburger. A cigánylecsó az egyedisége.
Hogy fogadták a faluban az ötleteidet, ami mára már jól igazolta magát, hiszen Cserdiben nincs munkanélküliség?
Először nem hittek az emberek nekem. Néha még ma is erősebb a hitetlenségük, mint a vágyuk arra, hogy tényleg méltósággal éljenek, pedig 2009-ben, amikor Czomba Sándor eljött segíteni nekünk, már megvolt a krumpliföldünk, és szeptemberben ránk szakadt egy nagy halom termés. Na, akkor volt öröm. De ettől függetlenül gondolod, az ő fejükben nem fordult meg az, hogy leveszik-e ezt az emberek a polcról?
Hogyan érted el mára, hogy higgyenek?
Ma már nagyon komoly technológiával dolgozunk. Már nem kell algátlanítani. Felügyelni kell a gépeket leginkább. Ma már az a fontosabb, hogy érvényt tudnak gyakorolni az emberek a tudásukkal. 10 évvel ezelőtt azzal kellett foglalkoznom, hogy ne legyen őrülten koszos a falum. Ma már csak egy-két cigarettacsikk a probléma csupán. Az emberek hinni kezdtek magunkban, és ezzel igényesebbé is váltak, minden téren. Nagyon fontos, hogy ma már vannak eredmények, sőt, saját eredmények is, egyéni sikerek. Persze azért kell a kontroll is. Nem durván, de kell. Ha valami gond van, azt meg kell mondani nyíltan, de ha valami jó, azt pedig meg kell dicsérni. Ennyi az egész.
De segítséged azért – gondolom - van a falu lakosságán kívül is.
Sárközi Gyula és én vagyunk a cég, de nagyon sokan segítik a Lasipe tudatát mások is. Pelényi Margit és Petes Tamás tervezték az üzemet, a logó tervezésében pedig Juhász Balázs, Károlyi László és Brém Zsolt segítettek Sárközi Gyulán kívül.
A brand leginkább akkor vált ismertté az országban, amikor a logóját a Facebook-on meghirdettétek. Volt értelme ennek a kampánynak?
Mindenképp. 400 ezer ember nézte meg azokat a posztokat összesen. Így el tudtam ültetni a fejükben a gondolatot, a kíváncsiságot a termékről. Érettebb és multikulturálisabb lett ezzel is a nemzet. És hogy milyen lesz a lecsó? Remélem, jó. De az fogja ezt igazán eldönteni, aki megveszi és megeszi. Nagyon fontos továbbá, hogy a munka élményét meg tudjam tartani a falu lakosaiban. Manufaktúra-szerűnek kell megtartanom továbbra is a céget, ahol szeretnek dolgozni az emberek. Ne feledjük, itt én is és a dolgozók is cigányok vagyunk. Ha megbukom ezzel a projekttel, sokkal nagyobbat bukok, mintha egy sima cég csődölne be. Akkor nekem a nyakamat veszik. A cigányság tekintetében hatalmasat kockáztatok most. Ez már most egy nagyon komoly cigány-ügy lett. Rengetegen várják. Őrületesen nagy a kockázat, ezt látnia kell mindenkinek. Egy társadalmi rétegnek adok bizalmat ezzel az egésszel. Még nincs a polcokon a termék, de már most ismert és várt márka. Szerencsénk van, mert mindenhol beszélnek velem, így örökös téma körülöttem a brand és a cigányság.
bl5
Mi a helyzet a romburgerrel?
Az egyetemistákat igyekszem megcélozni vele. Akik a jövőt határozzák majd meg. Ha megkóstolják ezeket az ízeket, és beépül a tudatukba, az már egy nagyon fontos előre lépés lesz. Azt akartam, hogy az utca embere, a járókelők is meg tudják kóstolni. Ezt leginkább a street food képviseli ma. Szkeptikusgyilkoló a romburger.
Lehet már kapni valahol?
Jelenleg Cserdiben. Bárki bejelentkezik hozzám, én személyesen készítem el neki. Október 15-én viszont kinyitjuk a falut, eljön hozzánk a Fesztivál Zenekar, mert Fischer Iván nagyon jó barátom, és akkor nem csak egy romburgert fogok készíteni. 86400 másodperc van egy nap. Abból 3 másodpercet elrontunk naponta, a többiben ennek a konklúzióját próbáljuk levonni. Ezt megszenvedi a család, a barátok, mindenki. A jóságra kell törekedni minden nap. A napokban felhívott egy fénymásolókat értékesítő cég, hogy ajándékba adnak nekem egy fénymásolót. Eklektikus cinizmussal megkérdeztem, pénzt lehet-e rajta másolni – nevet. Persze, erre meglepődtek, de azonnal komolyra fordítottam a szót, és mondtam nekik, hogy vigyék el Bükkösdre az általános iskolába, ha már olyan nagyon nekem akarják adni. Azóta már ott van a fénymásoló az iskolában. Még ha közhelyes is, de tényleg működik az, hogy ha jót adsz, az visszaszáll rád. És nem kell érte jelentkezni, mert jön magától.
Terveid szerint jövőre a polcokra kerül a termék.
Vannak cégek, akik már ma nagyon érdeklődőek. Láncolatokkal nem biztos, hogy szeretnék szerződni. Inkább abban hiszek, hogy saját felcímkézett autókkal szállítsuk a termékeket. Valamint, közvetlen megrendelők legyenek a webshop-on keresztül.
Mire szánod a bevételt?
Létrehoztuk a Lasipe Kft-t, ide folyik be minden pénz, aminek 20 százalékát adakozásra szánjuk: gyerekeknek, hajléktalanoknak, kórházaknak. A többi megy fejlesztésre.
 Milyen fejlesztésekben gondolkodsz? Ha meg kellene fogalmaznod, mit szeretnél elérni a Lasipe-vel és a romburgerrel 3-5 múlva, mi lenne az?
Amit mondok, nem most találtam ki. Kb. 1200 cigánytelep van ma Magyarországon, ami nagyon könnyen veszélyessé is tud válni. A társadalom azt vallja, hogy a cigány egy lapáttámasztó világbajnokba bújtatott börtöntöltelék. A célom az, hogy az országban minél több helyen legyen Lasipe üzem. Nem mindenkinek kell lecsót készítenie. Lehet, hogy lesz olyan, ahol az egyik település csak paprikát termel, mondjuk, Cserdi csak befőz. Pókháló-szinten akarom a cigánykérdés megoldásából kivenni a részem. Ez az életem. Ehhez nem kell nekem pozíció. Nekem elég az, amit az elmúlt időszakban a nép adott. Hiszek abban, amit csinálok, és ezt a hitet szeretném átadni a cigányoknak. Magyarországon 1 millió cigány él. 20 ezer ember van börtönben, aminek a nagy többsége cigány, de nem mind. A gyengéket szeretném felemelni az erősekhez. Gasztronómiai háborút szeretnék indítani a saját hazámban, ahol számtalan nép – olaszok, keletiek, stb. – meg tudták vetni a lábukat. Cigány ételeket pedig nem lehet kapni sehol. Eddig!
 

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram