Hirdetés
Hirdetés

„A friss torma illata felszalad az orrba" – Bíró Lajos a házi torma készítéséről

SZERZŐ: Tardi Zsuzsanna
2022. március 17.
Húsvétkor kerülhet igazi torma is az asztalra.
Hirdetés

A tormáról megoszlanak a vélemények. Néhányan nem szeretik, mert eredeti formájában elképesztően csípős, míg a többség éppen ezért kedveli. A mustárral rokon növény a húsvéti asztalok nélkülözhetetlen kelléke, amit jó ötlet a cukorral, ecettel, egyéb adalékokkal teli üveges változat helyett akár otthoni körülmények között elkészíteni – így jóval egészségesebb is. Bíró Lajost tanácsait pedig érdemes megfontolni a témában, ha mi sem szeretjük, hogy könnyeket csal a szemünkbe a házi torma.

„A tormának a gyökerét használjuk fel, mely feldolgozás előtt elég jellegtelennek tűnhet. Azonban megtisztítás és feldarabolás után a növényi sejtekből mustárolaj szabadul fel, amely rendkívül erős illatú, nyákoldó hatású. Épp ezért érdemes a szabad levegőn reszelni, az orrunkat és a szemünket pedig mindenképpen védeni valahogy. Azonban amennyiben a frissen reszelt házi torma mellett döntünk úgy érdemes lehet gondolni a tartósításra is. Ahhoz, hogy ne oxidálódjon, ne barnuljon be kell készíteni egy ecetes cukros levet, így érdemes eltenni.”

Aki már reszelt valódi tormát, az tudja, hogy feldolgozás előtt legalább egy órára ajánlatos vízbe áztatni. Reszelni úgy a legkönnyebb, ha valamilyen konyhai elektromos aprítógépet állítunk csatasorba, mivel a torma erejét adó mustárolaj biztosan megríkatja azt, aki magára vállalja ezt a kínos feladatot. Ennek elkerülésére számtalan népi praktika létezik.

„Erejét szabályozhatjuk úgy is, ha nem a fogyasztás napján reszeljük le, hanem egy-két nappal korábban, aztán félretesszük. Szintén veszít az erejéből a torma, ha reszelés után nem fedjük le, hanem hagyjuk szellőzni. Ecet- vagy citromsav hozzáadásával is csökkenthető az erereje, illetve az édesített tormák is lágyabbá válnak. Érdemes lehet akár meleg sütőbe tenni pár percre és az is kivágja az erősséget belőle.”

A torma a hazánkban termelt, sokféle zöldség között is különlegességnek, a külföldiek szemében pedig jellegzetes, magyar alapanyagnak számít. Valójában a tormát sorolhatjuk a gyógynövények és a fűszernövények közé is. A Volga és a Don környékéről származik és ezen a vidéken ma is az életerő jelképe. Innen hozhatták magukkal honfoglaló őseink, amit az is bizonyít, hogy a Tormás személynév volt egy időben a fejedelmi családban. A népnyelv közönséges, csípős és orrtekerő tormaként is ismeri, ez utóbbi mókás nevét a köztudottan erős illatát is adó intenzív illóolaj-tartalmának köszönheti. Vadon is előfordul, de a 12. század óta termesztik: Magyarországon a legtöbb ipari torma a Hajdúságban terem. Az otthoni veteményeskertben azonban érdemes vele vigyázni, mert könnyen elszaporodhat.

„Azokon a helyeken, ahol korábban, laktam szinte mindig volt a kertemben torma, mert nagyon könnyű termeszteni, csak ki kell húzni, megpucolni és lereszelni. Jó fagytűrő növény, és a legtöbb gyökérféléhez hasonlóan, a hideg idő csak jót tesz az ízanyagainak. A fagymentes időszakban akár télen is gyűjthető, és a hűtőben is sokáig tárolható.”

A torma évelő, lágyszárú növény, melynek karógyökerei valóban a legnagyobb hideget is jól bírják. Virágzata összetett sátor, amelyben számos, fehér virág nyílik. Nagy sötétzöld levelei ráncosak, cakkosságukról messziről megismerhetők. Gyökere kívül barnás, belül fehér és akár egy méter mélyre is behatol a talajba. Egész évben gyűjthetjük, de betakarítására általában az ősz a legalkalmasabb. Ezt követően, pincében homok közé helyezve akár egy éven keresztül is tárolhatjuk. Ennek a zöldségnek a közeli rokonai közé tartozik a brokkoli, a káposzta vagy a mustár. Egyik legismertebb távoli rokona pedig a wasabi, melyet vízitorma néven is ismerünk.

„A friss torma lereszelése körülményes tud lenni, mert nagyon erős illóolajokkal rendelkezik. Egyszerűbb megoldásként vásárolhatunk wasabiport és kikeverhetjük hidegvízzel. Ez akkor lesz jó, amikor elveszti az igazán erős ízét. A japán vizitorma esetében csak arra kell figyelni, hogy 3-4 óra alatt teljesen elmegy az ereje. Ha frissen fogyasztjuk azonban, nagyon hasonló ízvilága és hatása van: felszalad az orrba és jó emésztés segítő. Ha egészségmegőrző célzattal fogyasztjuk akkor azonban érdemesebb a friss reszelt tormát választani.”

A tormáról már Szent Hildegard is említést tesz botanikus írásaiban, mint értékes gyógy- és fűszernövényről. Sokoldalú gyógyhatása miatt ideje, hogy visszanyerje jelentőségét a gasztronómia mellett a magyar házipatikákban is. Felsőlégúti betegségek ellen, immunerősítésre és szív-érrendszeri problémák kezelésére használták régen. A torma kalóriatartalma alacsony, de rostokban gazdag, és nagyobb mennyiségben találhatunk benne C-vitamint, káliumot, magnéziumot, kalciumot, cinket, mangánt, de a szervezetünkre jótékonyan ható enzimeket és aromás olajokat is.

Emellett pedig a világ szinte minden táján elterjedt, csípős ételízesítő, melyből szószokat, savanyúságokat, köreteket készítenek. Fogyaszthatjuk magában, reszelve, ecettel, tejszínnel vagy tejföllel ízesítve, de más zöldségekkel és gyümölcsökkel is kombinálható.

Hirdetés

A tormát különféleképpen lehet fogyasztani: kiváló köretként és frissen reszelve, de ecetesen, vagy tormamártásként is jó íz világot kölcsönöz az ételeknek. A főtt sertés- és marhahúsok, bizonyos halételek sokak számára szinte elképzelhetetlenek torma nélkül, de a reszelt torma egyúttal étvágygerjesztő is.

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram