Júniusban debütált a legújabb bormarketing-imázsfilm. Milyen visszajelzéseket kaptak eddig – itthon és például az Egyesült Királyságból vagy Németországból, ahol aktívan jelen vannak a magyar borok?
Rókusfalvy Pál: Pozitív visszajelzések érkeznek hozzánk mind belföldről, a borászoktól és szakemberektől, mind külföldről; leginkább az újszerűségével hat az emberekre a film. Ez fontos cél is volt, próbáltunk elszakadni a klasszikus vizuális megoldásoktól. A munkát, a konkrét koncepcióalkotási folyamatot kutatásokra építettük, külföldi szakembereket, Master of Wine-okat is megkérdeztünk, hogy ők hogyan látják a magyar bort, mit tartanak vonzónak benne.
Az a cél, hogy friss és izgalmas perspektívából és edukációs erővel mutassuk be Magyarországot, mint bortermelő országot, hogy újra tudjuk definiálni hazánkat a borokon keresztül. A film prémium minőségű, sokszínű és innovatív termékként pozícionálja a magyar borokat, miközben bemutatja azt a kulturális és természeti gazdagságot is, amelyből azok születnek. Azt gondolom, hogy Menzkie-nek (a film rendezője), a Jazzbois-nak (a zenei világ alkotói), a teljes stábnak és természetesen a Magyar Bormarketing Ügynökségnek köszönhetően egy valóban izgalmas anyag készült, amely figyelemfelkeltő névjegykártyája lesz a Magyar Bornak.
A film üzenete szerint a magyar bor sokszínűséget, mélységet, kalandot és karaktert kínál. Van olyan jelenet vagy vizuális megoldás, amely különösen közel áll az ön borfilozófiájához?
Régi mániám a magyar bor kifejezés, hiszen valóban ritkaságszámba megy, hogy a legtöbb nemzettel ellentétben mi nem a latin eredetű vino-t, wine-t, wein-t használjuk. Ráadásul könnyű kiejteni, a bor, mint szó megtanítható a világnak, ami egy nagy lehetőség és hatékony bormarketing eszköz lehet a kezünkben. Erre építve a film kísérletet tesz más magyar boros kifejezések, szőlő- és borfajtáink megtanítására is.
Kiemelten fontosnak tartom azt is, hogy a borkultúránk történelmi gyökerei mellett annak innovatív arcát is meg tudjuk mutatni. Nem véletlen, hogy napjaink meghatározó és nem utolsósorban fiatal alkotóit kértük fel az imázsfilm megalkotására, hiszen alapvető célunk, hogy a fiataloknak mutassuk be a borok világát, hozzájuk pedig csak a saját nyelvükön, vizuális ízlésükön keresztül juthatunk közelebb. Egy ilyen „trendi” film, ami pörgős, képi világában és hangzásában is gazdag élményt kínál, alkalmas lehet erre.
Tapasztaltak-e az imázsfilm kapcsán olyan váratlan fordulatokat vagy új együttműködési lehetőségeket, amelyek hosszú távon is befolyásolhatják a magyar bormarketing stratégiáját?
Ez a film is megerősített minket abban, hogy a bor, borkultúra a különböző művészeti ágakkal remek fúziókat tud létrehozni és ez a közönség számára is egy könnyen, üdén fogyasztható végkifejletet eredményez. A történelem során már számos művész, alkotó bizonyította ezt – gondoljunk csak a Himnuszra –, de mindemellett a kampányaink során már mi is több alkalommal ötvöztük a borkultúrát más kulturális szegmens világával. Így születtek meg például a Buborékok Nyara slágerei is egy dalszerző táborban, így ez a film is egy újabb bizonyíték arra, hogy egyedülálló és rendkívüli művészeti alkotások jöhetnek létre, ha a borkultúra az ihlető múzsa.
Melyek azok a külföldi piacok, ahol egyelőre alulreprezentáltak, ám ahová a tervek szerint be fognak törni a magyar pincészetek?
A Nemzeti Bormarketing Stratégia meghatároz elsődleges és másodlagos célpiacokat. A stratégia operatív megvalósításáért felelős Magyar Bormarketing Ügynökség elsősorban ezekre a piacokra fókuszál. Ugyan a stratégia listáz ezen célpiacokon túlmenően olyan országokat is, amelyek a hazai borok számára érdekes, releváns piacok lehetnek, és ezen területekre is figyelemmel vagyunk, de a rendelkezésünkre álló éves büdzsét a fő területekre allokáljuk. A munkánk során fontos alapvetésnek tekintjük ugyanis azt, hogy az exportpiacokon aktív és folyamatos kommunikációs és fizikai jelenlétet kell biztosítanunk, mert csak így lehet közép- és hosszútávon eredményeket elérni.
Sokszor hangsúlyozza: a jó bormarketing első lépése a kíváncsiság felébresztése. Önben jelenleg mi ébreszt kíváncsiságot a gasztronómia világában? És mi volt az a pillanat, élmény, ami a borok felé terelte a figyelmét 25-30 évvel ezelőtt?
Nagy családban nőttem föl, sok barátom is van, amelyből szinte következik, hogy esetünkben a közös ebédek többek voltak étkezésnél, ezek nálunk mindig eseményszámba mentek. Nem tudom, hogy ezek mentén alakult-e ki bennem vagy velem született tulajdonság, de én minden kultúra étkezési, gasztronómiai szokásaira, borvilágára nyitott és kíváncsi vagyok. Éppúgy lenyűgöz a japán teakultúra, mint a Szecsuan tartományi fűszerezés vagy egy görög vacsora. Azt hiszem, a borban is az fogott meg, hogy minden alkalomhoz, hangulathoz megfelelő bort lehet találni, a borkultúra rendkívüli sokrétűsége miatt. Illetve a sztori, amely minden bor mögött ott van, és amely sokkal több érdekességnél, hiszen szerintem egyúttal a bormarketing lényeges és hatékony eszköze is.
A fiatalabb generáció körében egyre népszerűbb a sober curious életmód – az alkoholmentes alternatívák, fermentált italok, alkoholmentesített borok. Hogyan érdemes megszólítani őket a bor és a borturizmus világában?
Ez így van, azonban ez nem magyar jellegzetesség, ez egy globális trend. Ahhoz, hogy ezeket megértsük, a generációk közötti átjárhatóságot kell megteremtenünk. Ezen trendek, fogyasztási szokások megismeréséhez pedig kutatásokra van szükség, hogy azok mentén olyan válaszokat tudjunk adni a következő generációk igényeire, amelyekre nyitottak lesznek. Nagy a felelősségünk, mert a következő generáció feltételeit és lehetőségeit mi teremtettük meg. A bor sokkal több alkoholos terméknél, a bor kultúra, amelyet meg kell őriznünk az utánunk jövők számára is, hiszen történelme van, közösségeket teremt, illetve híd lehet ember és ember között. Az edukáció és a tudatosság természetesen a legfontosabb tényezők – erre épül a Wine in Moderation világmozgalom, de az éppen a napokban debütáló „Tiéd a mérték!” társadalmi kezdeményezésünk is.
Rendkívül lényeges továbbá, hogy könnyen értelmezhető, számukra is vonzó termékeink legyenek és az ő nyelvezetükön, az ő felületeiken, fesztiválokon, közösségi médiában, influenszereken keresztül szólítsuk meg őket, vagyis keltsük fel a kíváncsiságukat. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert amennyiben alkoholcsökkentésről van szó, nem kell semmi újat föltalálnunk, elég csak megmutatnunk a világnak a rendkívül gazdag fröccskultúránkat!
Az imázsfilm végén feltűnik a Wine in Moderation kezdeményezés logója, ami a mértékletes borfogyasztást népszerűsíti. Mennyire tekinti érzékeny témának a tudatos alkoholfogyasztást Magyarországon, ahol kiugróan magas az alkoholbetegek száma? Megjelenik-e a kérdéskör akár a Borkonferencián, akár más önhöz köthető szakmai fórumon? Kormánybiztosi feladatköréhez mennyiben kapcsolódik a népbetegség orvoslására tett javaslatok felkarolása?
Nem csak logó megjelenítéssel az imázsfilmben, hanem mindegy egyes kampányunk és aktivitásunk során a Wine in Moderation elveit követjük. Mi a borkultúrát és az értő, felelős és mértékletes borfogyasztást kommunikáljuk kizárólag. Hiszem, hogy az alkoholizmus ellen a leghatékonyabb megoldás az edukáció. Ezért is tartottam nagyon fontosnak, hogy minél előbb elindítsuk a Stratégiába is belefoglalt egyetemi borkulturális szabadon választható tantárgy projektjét. 2024 őszén indult el pilot projektként a BorKatedra először három egyetemen hat kurzussal, ami a második félévben már hat egyetemen kilenc kurzusra bővült.
Illetve most indul a már érintett „Tiéd a mérték!” című társadalmi kezdeményezésünk, amelynek célja, hogy a borkultúrát megfelelően tematizáljuk, nem fogyasztásra buzdítunk, hanem edukálunk, bemutatva az alkoholproblémák tényeken alapuló oldalát, miközben megvédjük a mértékletességet a stigmatizációtól. Kiállunk a gasztronómiai és társasági élménnyel szolgáló, értő, felelős borfogyasztás kultúrája mellett.
Az egészség témakörénél járva, az ökológiai szőlőtermesztést is fontosnak tartom megemlíteni. Dr. Kovács Barnabás ökológiai gazdálkodó és szaktanácsadó egy kerekasztal-beszélgetésen például úgy fogalmazott, hogy Magyarország egésze alkalmas az ökológiai szőlőtermesztésre, de számításba kell venni, hogy ez egy évtizedes folyamat, és hogy a klímaváltozás nagy kihívások elé állít mindannyiunkat. Hogyan látja ennek a termelési formának a lehetőségeit itthon? Milyen támogatások nyújthatók a termelőknek az átálláshoz, és/vagy az éghajlati kihívásokkal való megküzdéshez?
A bor- és szőlőtermelés jövőjének latolgatásánál megkerülhetetlen szerepe van a kutatóintézeteknek. Ezek azok az intézmények, amelyek meg tudják mondani, hogy merre kanyarodik az út, hogy az ágazat tervezni tudjon, képes legyen felkészülni a holnap kihívásaira. Ezért is tartom fontosnak kezdetektől fogva, hogy a közösségi bormarketing munka során együttműködjünk a hazai és külföldi kutatókkal is. Ide tartozik az is, hogy milyen rezisztens fajtákkal tudunk megmaradni a globális felmelegedésben. A kutatóintézetek dolgoznak ezen, olyan területeken modellezik ezeket, amelyek éghajlati viszonyai megfelelnek annak, ami várhatóan öt vagy tíz év múlva a Kárpát-medencei régiónkat jellemzi majd. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon felelősségteljes munka, és rendkívüli értékkel bír a szőlő-bor ágazat számára.
A borkészítésnek nemcsak professzionális keretek között, hanem családilag, kisebb mennyiségben is régi hagyománya van Magyarországon. Hol kóstolta a legfinomabb házi bort? És mit gondol, milyen tudást vagy szemléletet érdemes a lelkes amatőröknek ellesniük a profi borászoktól?
Egy emlékezetes horvát utazásomat szeretném feleleveníteni. Úgy nyolc-tíz évvel ezelőtt Cres szigetén kóstoltam egy bárányhoz kínált Malváziát kancsóból és annak az íze, hangulata ma is bennem él. Ilyen élményeket szeretnénk gyűjteni a bor kapcsán mindenhol. Hiszek abban, hogy nem a bonyolult ételeken és borokon keresztül vezet az út a sikerhez; az egyszerű és természetes ízek és illatok megtalálása a kulcs. Ehhez a bor esetében minden értelemben pontos és tiszta munkára, elhivatott hozzáállásra és hatékony – a termeléstől az értékesítésig tartó – tervezésre, összefogásra van szükség. Mert a bort szívvel készítjük, de ésszel kell azt eladni!