Etiópia azon kevés afrikai országok közzé tartozik (ami azt illeti, Libéria az egyedüli társa), amelyeket sosem tudott gyarmatosítani egyetlen európai nagyhatalom sem. Egy rövidke olasz megszállás azért így is becsúszott a történelmébe, és ennek jól tetten érhető nyomai vannak az ország gasztronómiájában is. Bort azonban már jóval az itáliai idők előtt is ittak. Bort, amit úgy neveznek: t'ej. Ez nem más, mint egy mézbor, ami úgy készül, hogy mézet erjesztenek vízzel és gesho levéllel (ez egy homoktövis-féle növény). Az ital alkoholtartalma az erjesztés időtartamától függ, és nagyjából 10 és 40 százalék között mozog.
A t'ej minőségét és jellegét rendkívül nagy mértékben befolyásolja az, hogy ki készítette. Ha megkóstolunk többfélét, valószínűleg azt fogjuk tapasztalni, hogy mindössze egyetlen közös tulajdonság köti össze őket: hogy nagyon édesek. Némelyik olyan erős, hogy falhoz vágja a legrutinosabb borivókat is, mások olyan édesek és lágyak, mint egy mennyei desszert.
A t'ejet általában jéghidegen, és hosszúnyakú palackban, úgynevezett bereles-ben kínálják. Az etióp konyha nagyon fűszeres, és az ételeket általában forrón tálalják. Ennek tökéletes kiegészítője az édes bor, akárcsak a savanykás injerának.
