Egy F1-es versenyző étrendjét mindig személyre szabott program alapján állítják össze. A cél, hogy a sportoló szervezete fel legyen készítve a rá váró fizikai terhelésre, majd hatékonyan tudjon regenerálódni. Az étrend tudományos alapokon nyugszik, ugyanakkor figyelembe veszi az egyéni preferenciákat is, hiszen az is számít, hogy a versenyző mit hajlandó valóban megenni.
A versenyzők minden reggel mérlegre állnak, és vizeletvizsgálattal ellenőrzik a hidratáltsági szintjüket – például Osmo-teszttel. Az eredményeket a csapat szakemberei is nyomon követik. A megfelelő folyadékbevitel kulcsfontosságú: futam közben a pilóták elektrolitokkal dúsított italokat fogyasztanak, gyakran viselhető tasakból, miközben a háttérben a szakmai stáb folyamatosan figyeli, hogy a nátrium- és szénhidrátpótlásuk is egyensúlyban legyen.
Zabkása, grillezett csirkemell, saláta
A menü meglepően „egyszerű”, azonban nem unalmas. Van olyan pilóta, akinél egy versenyhétvége napi étrendje nagyjából így fest: reggelire zabkása bogyós gyümölcsökkel, banánnal, magvakkal, mézzel, ebédre friss saláta, grillezett csirkemell, paradicsomos salsa, főtt zöldségek, gyümölcsdesszert, még vacsorára paradicsomleves, grillezett hal, édesburgonya, zöld saláta, joghurt.
A szénhidrátbevitel lassú felszívódású, rostban gazdag alapanyagokból történik, mint például a barna rizs, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek. Ezek nemcsak hosszantartó energiát adnak, hanem kálium- és magnéziumtartalmuk révén az izmok, az idegrendszer és a mentális teljesítmény támogatásában is fontos szerepet játszanak.
A fehérjebevitel testsúlykilogrammonként napi 2 gramm – ez az izomzat fenntartásához és a mikrotraumák regenerációjához szükséges. A húsfogyasztás általában sovány szárnyasokra és halakra korlátozódik, de a vegán étrendet követő pilóták – például Lewis Hamilton – tofuval és hüvelyesekkel pótolják a szükséges mennyiséget. A napi zöldség- és gyümölcs bevitelből legalább 5–7 adagot javasolnak, de ennél több is kifejezetten ajánlott. Az immunrendszer erősítése és az energiaszint fenntartása miatt ezek is nélkülözhetetlenek – salátabár mindig akad a paddockban.
A desszert is belefér, ha indokolt
A szigorú étrendi előírások ellenére időnként egy-egy „csaló étkezés” is belefér. Ha a versenyző testsúlya ezt megengedi, akár egy desszert is beleillik a napi menübe, különösen akkor, ha ezzel megelőzhető az energiaszint csökkenése a verseny előtt.
Max Verstappen gyerekkora óta rajong a paradicsomlevesért, ezért ez is rendszeresen szerepel az étlapján. Yuki Tsunoda, aki valódi ínyenc hírében áll, saját étteremnyitásról álmodik, és a japán–olasz fúziós konyhában látja a jövőt. Elmondása szerint azért, mert nagyon inspiráló, hogy az olaszok mennyire szenvedélyesen állnak az ételeikhez.
A testalkat: minél könnyebb, annál jobb
A súlykérdés technikai és taktikai szempontból is kiemelt figyelmet kap. Minél könnyebb a pilóta, annál kevesebb energia szükséges az autó mozgatásához, annál kevésbé terhelődnek az alkatrészek és az abroncsok, és annál több szabadságot kap a csapat a beállításokra. 2019 óta minimálisan előírt kombinált tömeg vonatkozik az autóra és versenyzőre: 180 kilogramm sisakkal, cipővel, overállal együtt.
Franz Tost, a korábbi faenzai csapatfőnök, aki Sebastian Vettel, Daniel Ricciardo, Carlos Sainz és Max Verstappen karrierjét is egyengette, frappánsan foglalta össze az F1-es étkezési filozófiát: „A táplálkozás a fegyelem része. Rendkívül fontos. Bármennyire is finom például a mortadella, nincs helye a versenyzők tányérján.”
A Forma–1-ben a táplálkozás már régen túllépett a sportdiéta klasszikus keretein: ma már ugyanúgy a teljesítménytechnológia része, mint az aerodinamika vagy a gumistratégia. Egyes versenyzők a versenynaptár országaihoz igazítják az étkezésüket, mások mentálhigiénés okokból ragaszkodnak gyerekkori kedvencekhez, hogy megtartsák a lelki egyensúlyt a folyamatos utazás és nyomás közepette. Mert az autó mellett a test is gépezet, és ha az nem kapja meg a megfelelő „üzemanyagot”, lelassul, vagy megáll.
Forrás: redbull.com, formula1.com, express.co.uk